Nagy Ervin

Vélemény és vita

Kik döntik le a szobrokat?

Mintha ismét ébredezne a marxizmus szelleme

A múltat végképp eltörölni, a jövőbeni egyenlőséget erőszakkal kicsikarni – kiáltják szerte a világ nagyvárosaiban a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalomhoz csatlakozó „hasznos hülyék”, a jelen anarchistái. Az eszköz most sem számít, de forradalom nélkül ezúttal sincs radikális változás, legalábbis a változást akarók szerint, akik voltaképp azt sem tudják, hogy miért küzdenek.

És persze a hírhedt hívószó is elhangzott már Marx után szabadon: nem megérteni kell a körülöttünk lévő (teremtett) világot, hanem terrorral átalakítani, új és mesterséges életteret teremteni, az „elnyomottakból” „uralkodókat” faragni.
Az amerikanizálódásnak, mint tágabb értelemben vett globális kulturális folyamatnak számos szürreális eseményt „köszönhetünk” a világban. Ilyen a Black Lives Matter mozgalom, amely az antirasszizmust hirdeti, a különböző bőrszínek közti egyenlőségre hívja fel a figyelmet, illetve bűntudatot ébreszt, és tovább mélyíti azt a társadalmi törésvonalat, amit inkább be kellene temetni végre. (Ők is erről beszélnek!)

A valóságon túli események mára valósággá váltak – több száz évig tisztelt történelmi szereplők szobrai dőlnek le, és minden fehér embernek le kell térdepelnie, majd bocsánatot kérnie azért, mert elődeik a múltban gyalázatos módon bántak a fekete bőrűekkel. Az angol focisták is térdepeltek, a Forma–1-es versenyzők egy része is térdepelt a héten, ahogy az összes nagy multicégnek örömmel kell reagálnia és támogatnia a mozgalmat, aminek célja már régóta nem az, aminek látszik.

Mert minek is látszik és mi is valójában ez a világméretű „felforgatás”? Nem klasszikus ugyan, de hiteles gondolat hangzott el a minap egy bizonyos Lord Jamar nevű népszerű fekete rapper szájából, amikor a Daily Wire magazinnak adott interjút. A zenész szerint a Black Lives Matter mozgalom nem az afroamerikaiak érdekeit szolgálja, hisz amit most látunk, már messze van a kezdeményezés eredetileg megjelölt céljától. Mert ezt a mozgalmat, és most idézzük az énekest: „George Soros és
a hozzá hasonló figurák hozták létre.” Pedig az előadó nem éppen arról híres, hogy rasszista lenne. Sőt, fekete rapperként szinte minden dalában felszólal a feketéket ért sérelmek miatt, rímeket gyárt a rasszizmusról, és énekel az emberi jogokról.

Nagyon érdekes és elgondolkodtató az, amit pedig ezután mond. „Ezek a leszbikus nők össze akarják mosni ezt a tudom is én milyen betűkből álló mozgalmat a feketék ügyével. Menj a weboldalukra, és meglátod, hogy igazam van!” – utal arra, hogy a Black Lives Matter mozgalom rövidítése a BLM, míg az utóbbi, amire kissé tévesen hivatkozik: LMBTQ. És mielőtt kinevetnénk ezt az egyszerű, kissé együgyű utcai hangot, érdemes azon elgondolkodnunk, hogy az amerikaik teljesítenek legrosszabbul a nyugati világban a szövegértés területén, és hát a középosztály sem arról híres, hogy kiemelkedő lexikális tudást szerzett volna a középiskolában. De talán leginkább jellemző esemény volt a tömeget eluraló stupiditásra, amikor a mozgalomhoz csatlakozó anarchisták ledöntötték Kolumbusz szobrát, majd bedobták az óceánba, a többi ledöntött és megrongált szoborról nem is beszélve.

A marxistákkal való párhuzam a groteszk, ugyanakkor megdöbbentő és félelemkeltő köztéri megmozdulásokban világosan látszik. A BLM-mozgalom aktivistái forradalmat hirdetnek, és el akarnak pusztítani mindent, ami régi, azt a kicsiny magocskát is, ami még megmaradt az egykor virágzó nyugati kultúrából. Most is „osztályalapon”, most is a naiv középosztály egy részének támogatásával és az anarchisták „kihasználásával. Valami megfogalmazhatatlan illuzórikus jövőért, az emberi természetet figyelmen kívül hagyva, egy olyan uniformizált egyenlőségért, aminek sosem volt létalapja.

És most is, mint egykor a marxisták tették, nemzetközi hálózatot építve haladnak a lenini vagy bármilyen úton. A különbség csupán annyi, hogy az elnyomott proletár­osztály kicserélődött, ahogy a világ is megváltozott.

Egy biztos: az Internacionálét ma is elénekelhetnék, bárhonnan is jöttek és bármerre is tartanak. Azaz
a múltat most már tényleg végképp el akarják törölni. És persze hiszik azt is, hogy „ez a harc lesz a végső / csak összefogni, hát! / És nemzetközivé lesz / holnapra a világ!” Ismerős, ugye? Ne engedjük!

(A szerző filozófus, XXI. Század Intézet)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Idézetek

ĀFricska. „Európa nem fogadhatja be az összes menekültet a világon. Ezért együtt kell működnünk azokkal az országokkal, amelyek otthont adnak a menedékkérőknek” – jelentette ki Ylva Johansson belügyi uniós biztos

Putsay Gábor

Putsay Gábor

Győztes csapaton ne változtass

ĀA parlamenti demokrácia része, hogy az ellenzék más politikát és alapvetően más gazdaságpolitikát képvisel, ami leginkább az éves költségvetési tárgyalásokon és vitákon mutatkozik meg

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom