Kondor Katalin

Vélemény és vita

Dolgozik a magánhatalom

Igazán lehetnénk kicsit hangosabbak, hátha jótékony hatással lennénk durvuló közéletünkre, és a szaporodó hazugságáradatokról is ideje volna már hangos, tényekkel alátámasztott véleményt mondani

Egy ideje már úgy élünk, hogy a Covid–19-vírusfertőzés szerte a világon minden témát kiszorít az életünkből. Még a kormány–ellenzék vitáinak is ez adja a hátteret, s szintén nem csak nálunk. A vak is láthatja, hogy biológiai háború folyik (benne egy olyan mellékcsatával például, hogy ki is szórta szét a vírust a világban, bár ez a vírust cseppet sem érdekli). Az emberiség jó része meglehetősen értetlenül áll a jelenség előtt, bár tény, hogy a bio­lógiai háború nem ezzel kezdődött és nem most. Ha csak arra gondolunk, hányszor adtak hírt a magyar újságok is arról, hogy a madárinfluenza vírusát a fölöttünk átvonuló vándormadarak pottyanthatták el, aminek következtében például tavaly ötvenezer pulykát kellett lemészárolnia egy magyar vállalkozónak. Ki az, aki ilyen esetben nem gondol arra, hogy a madárinfluenza álarcában esetleg egy konkurens repült együtt a madárrajjal? A biológiai háború tehát gazdasági háború is.

Ami meg a jelenlegi világjárványt illeti, a tragédia kapcsán ezúttal is sok-sok mellékszálról értesülhettünk, s ezek talán cseppet sem elhanyagolhatók. A hírekből például megtudtuk a minap, hogy Bill Gates, a Microsoft alapítója már évekkel ezelőtt kezdeményezte egy okostelefon-technológián alapuló, kontaktuskutatást támogató alkal­mazás kifejlesztését, s a munkát finan­szírozza is. Ennyi a szikár hír. Hogy aztán a kontaktuskutatás mit is jelent pontosan, annak megfejtésén érdemes egy kicsit elgondolkodnunk. Tudjuk, a technika csaknem mindent legyőz, erre sajnos elég sok bizonyíték van. Bizony, még az emberi lelkeket és jellemeket is. Ha a legprimitívebb példával élünk, eszünkbe juthat, hányszor tapasztaltuk, milyen fennhéjázó módon lehet kérkedni például egy csillogó-villogó és méregdrága sportkocsival, mint páva a tollaival, akkor különösebb gondolkodás nélkül is eszünkbe jut még számtalan példa ezen kívül.

No, de ez csak apróság, az már viszont nem az, hogy olyan világban élünk, amely bizonytalanná akar bennünket tenni gondolatainkat, cselekedeteinket illetően. A Gates-féle kontaktuskutatás sokak szerint azt jelenti, hogy az amerikai milliárdos egészségügyi diktatúra kiépítésén dolgozik. Annak egyik eleme, hogy az okostelefonjaink segítségével, az onnan gyűjtött adatok elemzésével folyamatosan számon lehetne tartani a betegségekre utaló tünetek megjelenését, valamint az emberi kapcsolatokat is nyomon lehetne követni. Hogy milyen céllal, azt mindenkinek a fantáziájára bíznám. Mindenesetre Gates aligha az örök életet akarja megteremteni a Földön, de kutatásának egyik célja a hír szerint egészségünk megvédése. Nincs ám messze ez a szép, új világ, a milliárdos szerint két-három év múlva beköszönt! Rosszindulatú az, aki összeesküvésre gondol! (Én nem tartozom ide, mert évek óta azt gondolom, összeesküvés és összeesküvés-elmélet nincs, csak éppen megvalósul.)

Azt egyelőre nem tudni, mit gondolnak erről az új fejlesztésről azok, akik pár hete már a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási tilalmak és egyéb korlátozó intézkedések ellen is tüntettek szerte a világon, mondván, ezek magánéletük, személyiségi jogaik elleni támadások. Azt mi, egyszerű emberek is tudjuk, az okostelefonok – hogy szakembert idézzek – kémeszközként is működnek, magyarán mindig tudható, merre járunk, kikkel találkozunk, s valószínű azt is, miről beszélgetünk. (Erről mindjárt eszembe is jut egy mellékes gondolat: vajon miért nem vagyunk igazságérzetünket sértő esetekben bátrabbak, miért csak egymás között sutyorogva mondjuk ki, ami bánt bennünket? Hiszen, ha úgy is tudják, igazán lehetnénk egy kicsit hangosabbak, hátha jótékony hatással lennénk egyre durvuló közéletünkre, no meg a szaporodó hazugságáradatokról is ideje volna már hangos és megfontolt, tényekkel alátámasztott véleményt mondani.)

Na jó, ez csak egy mellékszál volt. Lényeg, hogy a kontaktuskutatást egészségügyi köntösbe akarják bújtatni, valamifajta járványmegelőzési céllal. Ez a szöveg. Én inkább úgy gondolom, a világ urai a megfélemlítésünkre játszanak. Azt is feltételezhetnénk, az egész arra is jó, hogy a kémipar világméretű győzelmét elősegítse, hogy aktákba írják, miről álmodozunk. Meg arra, hogy jó nagy zavar keletkezzen a világgazdaságban, annál jóval nagyobb, mint amit ez idő tájt jósolnak. Mindenesetre Bill Gatesnek azt legalább megköszönhetjük, hogy mint valami „előretolt helyőrség”, felvázolta előttünk a jövőt. A szép, új világot. Amelyről a beavatottak már nyilván eldöntötték, milyen legyen. Persze zárt ajtók mögött. De mi azért már régen tudjuk, hogy valamiféle egységes világrendet óhajtanak megteremteni. Világkormánnyal vagy mivel, a részletekbe természetesen sosem leszünk beavatva. Őket nem érdekli, hogy az emberi faj oly változatos, hogy abból egységes masszát gyúrni igen nehéz, no meg a Teremtő is azért tette ily sokszínűvé a világot s benne az emberiséget, mert célja volt vele. Őket persze a Teremtő érdekli a legkevésbé, mert magukat képzelik a helyébe. Mint ahogy nem érdekli őket az sem, hogy már két Nobel-díjas tudós is elmondta, a koronavírus mesterséges eredetű. S ők arra is fütyülnek, hogy átlátszó minden, amit tesznek, s folyton kilóg az a bizonyos lóláb. Ez a magabiztosság persze csak úgy létezhet, ha jó előre biztosítják önnön biztonságukat a készülődő káoszban, válságban. Gondolom, ez már megtörtént. Serényen dolgoztak rajta.

Huxley, Orwell, Werfel – ezek a nagyszerű, jövőbe látó írók már meghaltak. Persze, ha élnének, akkor sem érdekelnék a világ urait. Mint ahogy fütyülnek a még velünk élő váteszekre is. Akik közül van, aki megjósolta, eljöhet az idő, amikor a titokzatos világkormány a megmentő szerepében tetszeleg majd. Nincs kizárva, hogy az a céljuk. Mindenesetre mi maradjunk a már elhunyt írózseniknél. Huxley Szép új világ című könyvében arról ír (nem könnyű összefoglalni), hogy a mesterségesen kialakított világban egyszer csak eltűnik az emberek életéből a család, az ezerszínű kultúra, a művészetek, a tudomány, a vallás. Van viszont hedonizmus, drog és olcsó örömök. Orwell 1984 című könyve a mindent felügyelő államról szól, a megfélemlített emberekről, a folytonos hazugságról. Werfel A meg nem születettek csillaga című, döbbenetes erejű regénye 1946-ban jelent meg. Ebben van egy beszélgetése a főpüspökkel. Ebből idézek:

– Ön azt mondta, hogy a világ most és itt százezer évvel gonoszabb, bűnösebb, azaz Istentől eltávolodottabb, mint az én koromban…

– Igazán ezt mondtam?

– Ezt mondta…

– Akkor csak féligazságot mond­-tam.

– Egy főpüspök nem mondhat féligazságot.

– De előfordulhat, hogy néha csak a felét mondja az igazságnak.

– És mi a másik fele?

– Az igazság másik fele nagyon egyszerű, fiam. Az idő folyamán nemcsak eltávolodhatunk Istentől, hanem közeledünk is Istenhez, hiszen mozgásunk messzebb visz minden dolgok kezdetétől, és közelebb visz minden dolgok végéhez…”

Werfel regényének lélekemelő tanulsága: a gonosz is – ha akaratlanul is – Isten terveit szolgálja.

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Putsay Gábor

Putsay Gábor

Válságban is elsők az utasok

ĀMagyarország az elmúlt években, pontosabban a 2013-as fordulat óta nemcsak a gazdasági növekedésben emelkedett ki az Európai Unióban, hanem abban is élen járt, hogy arányaiban a legtöbbet költötte a családok támogatására

Deme Dániel

Deme Dániel

Magyarnak, szabadon

ĀAz igazságaszállyal sújtott Európa felől érkező kakofónia tagadhatatlan jele annak, hogy valahol felismerték, szabad népként óhajtunk tovább haladni

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom