Törvény híján a franciák jóérzése alakítja a járványügyi viszonyokat

Már a szemünk se rebben, ha meglátjuk a hazai ellenzéki sajtó vagy külföldi lapok hasábjain a szalagcímet, hogy Magyarország nem demokratikus jogállam, a kormány ismét lábbal tiporja a sokat emlegetett közös uniós értékeket, és kialakulóban van – immár tíz éve folyamatosan – a diktatúra. Az újságírók gyakran alkotmányjogászként visel-kedve kritizálják a különböző törvényeket és jogi megoldásokat hazánk vonatkozásában, de valahogy sosem tekintenek nyugat felé. Mintha azt feltételeznék, hogy ott nem történhet meg olyasmi, amit jogos kritikával lehetne illetni. Nekik nyújtunk most egy kis segítséget, ugyanis a franciáknál egészen érdekes jogi helyzet alakult ki a kormány hibájából.

A jogállamiság egyik alapelve a jogbiztonság, azon belül is a jogalkotási garanciák betartása. Ennek része az is, hogy a jogalkotó számára kellő idő álljon rendelkezésre a jogszabály meghozatalára a jogszabályra vonatkozó politikai (érdekek becsatornázása) és jogi (jogalkotás minősége) kritériumok érvényesítése érdekében. A folyamatnak fontos részét képezik a kihirdetésre és az esetleges alkotmányossági vizsgálatra vonatkozó garanciális szabályok. Nos, a fentebbi, alapvető jogállamisági kritériumok mindegyikén átgázolt a francia balliberális kormányzó párt az elmúlt napokban.

Macron már április 13-án bejelentette televíziós beszédében, hogy a korlátozások feloldásának első szakasza május 11-én kezdődik. Elmondta, a kormány két héten belül bejelenti a részleteket, ami ennek megfelelően április 28-án délután meg is történt. Ami ezután következett, az nem más, mint a nemzeti törvényhozás, a demokrácia és a jogállamiság elvének kigúnyolása. A korlátozások feloldásáról és az egyes intézkedések meghozataláról szóló törvényjavaslatot ugyanis csak napokkal később, május 2-án nyújtották be a törvényhozásnak. A törvényt végül szinte rekordgyorsasággal május 9-én, szombat délután fogadták el, május 11-i hatálybalépéssel. Ezzel még mindig nem lenne probléma, hiszen olyan időket élünk, amikor fontos és legitim a gyors döntéshozatal. A gond az, hogy ekkor színre lépett Macron elnök.

A törvényt az elfogadását követően a francia elnöknek kell kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba léphessen. Az elfogadás és a kihirdetés között az Alkotmánytanács (Conseil constitutionnel) megvizsgálhatja a jogszabályt, hogy megfelel-e az alkotmánynak, a vizsgálat idejére pedig a kihirdetést felfüggesztik – addig, amíg meghozzák a döntést. Macron élt azzal a jogával, hogy megküldje nekik vizsgálatra a törvényt, azt feltételezve, hogy a testület a hétvégén összeül azért, hogy vasárnap estig lefolytassák a vizsgálatot, és kihirdethesse azt.

Az Alkotmánytanácshoz azonban nem csak Macron küldte meg a törvényt, három másik beadvány is érkezett: a szenátus elnökétől, valamint a baloldali képviselőcsoportoktól, a Nemzetgyűlésből és a szenátusból is. Míg az elnök és a szenátus elnökének kérdése az alkotmánnyal való összeegyeztethetőség vizsgálatára terjedt ki, utóbbiak jogi érveket is felhoztak beadványaikban, és csak vasárnap küldték meg őket az Alkotmánytanács részére. A testület jelezte, hogy nem tudnak döntést hozni hétfő este előtt, hiszen a túlbuzgó politikusok által benyújtott beadványokat tüzetesen meg kell vizsgálniuk, ami mintegy tizenkilenc oldalnyi jogi érvelés áttekintését jelentette.

A helyzet következtében a törvény nem léphetett eredeti rendeltetése szerint hatályba május 11-én, ez pedig súlyos jogbizonytalanságot okozott. A „katasztrófát” elkerülendő a kormány azonnali hatállyal érvényes rendeletet adott ki, amely lehetővé tette, hogy a tervezett feloldások egy részét bevezessék annak ellenére, hogy maga a törvény nem léphetett hatályba. A probléma ugyanakkor nem oldódott meg teljesen: két fontos intézkedést, az utazási korlátozás feloldását száz kilométeres körzetben, valamint a tömegközlekedés használatát az igazolással rendelkező munkavállalóknak nem vezethették be. Ennek oka, hogy mivel mindkettő a mozgásszabadságot részlegesen korlátozó terület, ezért csak törvény rendelkezhet róluk.

Mit tett hát a francia kormány? Közölték, hogy bíznak a franciák felelősségteljes magatartásában és abban, hogy tiszteletben tartják a hatályba nem lépett korlátozásokat is. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy olyan szabályok betartását várták el a francia néptől, amelyeknek nem volt jogi alapjuk – legalábbis egy napig. Tulajdonképpen az állam egy teljes napon keresztül nem tudott érvényt szerezni azon rendelkezéseknek, amelyeket már hetekkel korábban bejelentettek, hiszen, ha valaki akarta, betartotta, ha nem, akkor ellenszegült, de szankciót nem alkalmazhattak vele szemben. Ennyit a francia állam működésének minőségéről és a jogállami elvekről. Tartsd be a törvényt, ami a kormány szerencsétlenkedése miatt nem tudott időben hatályba lépni. Járványügyi veszélyhelyzet idején…

S ne felejtsük el, ők a francia demokraták, ők a jogállamiság számonkérői, ők azok, akik rendszeresen leckéztetnek minket, magyarokat állam-viselkedéstanból. Köszönjük a jó tanácsokat! Már száz éve nem kérünk belőle.

(A szerző elemző, Alapjogokért Központ)