Veczán Zoltán

Vélemény és vita

Korsó a kútra

Történt egyszer Európa fő-fővárosában, hogy két kiküldött kolléga a fárasztó munkanap végeztével úgy döntött, felkeresi a leghíresebb kocsmát, hogy megmártózzon annak háromszázféle sörében

S ha már így alakult, dolguk végeztével nemcsak az apátsági nedűk kellemes utóízét, de egyikük táskájába rejtve vagy egy tucat különlegesnél különlegesebb korsót is hazavittek szállásukra. A másnap viharos reggele aztán túl hamar jött el ahhoz, hogy a szekrényben felejtett krigliket bőröndjeik biztonságába burkolják. Így mentek dolgozni, s mire délután beestek a szállodába, a korsóknak nyomuk sem volt. Tanakodtak hát, hogy mitévők legyenek, ám arra jutottak, a legjobb lesz elfelejteni az egészet, elvégre mégsem mehettek  panaszt tenni a recepcióra, hogy elnézést kérünk, ellopták a lopott korsóinkat.

Persze az efféle gátlások sokakból hiányoznak, jellemzően olyanokból, akik nem néhány filléres üvegedénnyel gurigáznak. A korsólopási ügyhöz egészen hasonlatos a Goga-özvegy örököseinek története, akik a román államtól perelik vissza a csucsai kastélyt. A név ismerős lehet: Csucsán Ady Endre és Csinszka élt, a költő halála után azonban, amikor Erdélyt a megszálló románok rabolták, a nő kénytelen volt fillérekért megválni tőle és odaadni Octavian Goga költőnek, későbbi román miniszterelnöknek. Aztán jött a kommunizmus, és Bukarest elvette az ingatlanegyüttest a költő örököseitől, végül
a kétezres években a Goga-örökösök perelték az államot a kastélyért, amelyhez maguk is ebül jutottak…

Nemhiába született ebbe a térségbe Örkény, Kafka és Kishon, Közép-Európa keletibb fele csak úgy ontja magából a tökéletes groteszkeket. Itt van például az a felvidéki magyar származású férfi, aki tizenegy éve pereskedik a szlovák állammal, mert az el akarja venni tőle harmincöt hektár erdejét, amely jóval régebb óta a családjáé, minthogy a csehszlovák lázálomállam gondolata egyáltalán megszületett volna. Az indoklás 2020-ban is a következő: emberünk magyar, tehát
a Beneš-dekrétumok alapján s tisztán származása miatt háborús bűnösnek minősül, akinek nagyapjától már 1946-ban el kellett volna kobozni a tulajdonát. Ha nem így történt, akkor eljárási hibáról lehet szó, ezért az állam tekintélye érdekében most pótlólagosan meg kell fosztani tőle. Persze a Beneš-dekrétumok nem szúrják a szemét azoknak, akik jogállami aggályaik miatt éjszaka álmatlanul forgolódnak, s maguk a csehek és szlovákok is azzal érvelnek, hogy senkit sem üldöznek már a dekrétumok alapján, igazán felesleges lenne bolygatni – amellett, hogy most láthatjuk, mindez hazugság, jó kérdés, szimbolikusan miért fontos egy államnak, hogy érvényben tartson egy sor olyan jogszabályt, amely annyiban különbözik a zsidótörvényektől, hogy más származási kritériumok alapján bélyegez bűnösnek embereket. Mindenesetre most a strasbourgi emberi jogi bíróság eljárási hibát állapított meg, és visszadobta az ügyet alapfokra.

S hogy legyen hab is a sörön, Klaus Iohannis szász származású román elnök a félig magyar s tán egészen szekus miniszterelnökkel, Ludovic Orbannal karöltve uszít a magyarok ellen olyan penetráns hangnemben, hogy az államfőt még a nem túl karakán Diszkriminációellenes Tanács is megbüntette tegnapelőtt – hogy aztán kitüntessék a Nagy Károly-díjjal, mégpedig a kisebbségek érdekében kifejtett munkájáért. A tegnapi átadót persze elnapolták,  de nem a soviniszta szólamok, hanem a járvány miatt, reméljük, addig megerősítik annak az aacheni palotának a födémzetét, ahol Iohannis átveszi  a díjat, hogy ne szakadjon le a plafon, amikor elhangzik az indoklás.

Bizakodásra egy dolog adhat okot nekünk: hogy ennél lejjebb már nem nagyon van. Hogy a gondviselés segítségével vagy a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb belebuknak ebbe a gazemberségbe. Hogy addig jár a lopott korsó a kútra, amíg el nem törik.

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Rab Irén

Rab Irén

Emberi méltóság a vágóhidakon

ĀÉs most itt van a húsiparral kapcsolatos botrány Németországban. Pár napja arról olvasok, hogy a vágóhidakon százával regisztrálják a koronavírus-fertőzötteket

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom