Petrin László

Vélemény és vita

Nem a jogi szörnyszülöttre!

A magyar társadalom többsége egészséges lelkületű, hazánkban ráadásul kereszténydemokrácia épül, ezért aztán nem csoda, ha a kormány nem támogat egy áltudományos téziseket hirdető egyezményt

Nem válhat nemzeti jogrendszerünk részévé olyan jogi szörnyszülött dokumentum, amely többek között megbélyegzi a kereszténység tanítását a házasságról.

Kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére kedden politikai nyilatkozatot fogadott el a parlament az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról. Az unió már évek óta szorgalmazza, hogy a nők elleni erőszak megállítása érdekében minden tagállam ratifikálja a genderterrort előre vetítő isztambuli egyezményt. Az Euró­pa Tanácsnak ezt a genderideológiától bűzlő fércművét negyvenhét európai tagállamból mindössze harmincnégy ratifikálta. Hazánk korábban aláírta ugyan, végül azonban nem tette a nemzeti jogrendszer részévé, ahogyan a csehek, a szlovákok vagy a britek sem.

Az Európa Tanács a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményt, az úgynevezett isztambuli egyezményt 2011-ben fogadta el, az unió pedig 2017 júniusában írta alá. Az egyezményt ratifikáló államoknak átfogó, jogilag kötelező érvényű normákat kell követniük a nemen alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére. Hiszem, hogy velem együtt minden épeszű ember fontosnak tartja nemzeti és nemzetközi szinten is fellépni az erőszakkal szemben, irányuljon az bárki ellen. Hazánk már idáig is határozottan fellépett a nők és a gyermekek elleni erőszakkal szemben, többek között jogalkotási intézkedésekkel, továbbá prevencióval, valamint az áldozatokat segítő ellátórendszer fejlesztésével, a kapcsolati kultúra javításával, a családi életre neveléssel, szakemberek képzésével.

Ebben az egyezményben azonban a trójai falóként elrejtett genderdogmák beláthatatlan társadalmi veszélyekkel fenyegetnek. Többek között összeegyeztethetetlenek a magyar Alaptörvénnyel, lerombolnák a társadalmat, a jogrendszert.

Az unió már évtizedek óta erőlteti a genderideológia társadalomátalakító folyamatait, egyrészt olyan kezdeményezésekkel, hogy a tagállamok hivatalosan, a törvények szintjén fogadják el ezt az ideoló­giát és a gyermekek gendernevelését. Másrészt, ha nem lehetséges frontálisan kötelező erejű jogszabályokba csomagolni a genderdogmákat, akkor elrejtik azokat egy nemzetközi egyezményben. Már maga az egyezmény elfogadásának körülménye is jogilag botrányosnak mondható.

Ugyanis az isztambuli egyezmény az Európa Tanács egyetlen olyan dokumentuma, amelynek elfogadásáról nem szavazott a Miniszteri Bizottság, pedig ez az érvényesség egyik elmaradhatatlan kelléke. Mindez azért történhetett meg, mert Törökország elnöksége a Miniszteri Bizottság élén a végéhez közeledett, és szerették volna az ő elnökségük alatt elfogadtatni az egyezményt. Ugyanis ez azt a politikai üzenetet hordozta magában, hogy Törökország is elkötelezett a női egyenjogúság mellett, ami pozitívan befolyásolhatja az uniós csatlakozásuk ügyét. Ezért történhetett meg az a csúfság, hogy most olyan egyezményt akarnak ráerőltetni az uniós tagállamokra, amelynek elfogadása súlyos eljárásjogi hibában szenved, és ez példátlan.

Nem ez a legnagyobb gond azonban ezzel az egyezménnyel kapcsolatban. Eme jogi tákolmány genderfogalma szerint a (biológiai) „nem” szociális konstrukció, amely változó lehet, és amely lényegében független a biológiai valóságtól. Vagyis az egyezmény alapvetése különválasztja a biológiai és a társadalmi nem fogalmát, ezzel azt sugallva, hogy két teljesen különböző, egymástól független dologról van szó. Mindez azonban ellentétes a magyar Alaptörvénnyel, mivel az a házasságot nő és férfi önkéntes kapcsolataként értelmezi, ám a nemi határok elmosásával mindez értelmezhetetlenné válna. Az egyezmény, mint egykor a bolsevikok, el akarja törölni a múltat, harcot hirdet az általa kifogásolt „sztereotip női és férfiszerepek” ellen, amelyen egyes hagyományok és szokások alapulnak. Ilyen alapon akár a néptáncoktatás is sztereotip lehet az egyezmény szerint, mivel markánsan megjelennek benne a lányok és a fiúk hagyományos szerepeinek elemei.

Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy a szülőknek elsődleges joguk kiválasztani gyermekeik számára a megfelelő oktatást. Az egyezmény viszont korlátozhatja a szülőknek ezt a jogát azzal, hogy nem utasíthatnak majd vissza olyan iskolai órákat és tanterveket, amelyekben a genderről, a szexuális orientációkról vagy a transzneműségről tanítják gyermekeiket.

Továbbá az egyezmény megbélyegzi a kereszténység tanítását a férfi–nő különbségekről, a házasságról. Mindezeket olyan hagyományoknak tekinti, amelyek szerinte káros nemi sztereotípiákon alapulnak, amiket cáfolni kell az iskolai tananyagokban. Ezért az egyházi iskolák sem vonhatják ki magukat a kötelező tananyagok oktatása és a gender kötelező érvényű definíciója alól. Ratifikálás esetén a jövőben előállhatna akár olyan helyzet is hazánkban, hogy ad abszurdum azért szankcionálnának egy egyházi lány­iskolát, mert nem vesz fel olyan fiúkat, akik lánynak érzik magukat!

A genderizmus folyamatos nemzetközi térnyerése láttán aggódva tekintek a jövőbe, vajon mikor fogják genderesíteni az 1966-ban elfogadott ENSZ-dokumentumnak, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 23. cikkelyét. Mert jelenleg ott még az olvasható, hogy a család a társadalom természetes és alapvető egysége, és joga van a társadalom és az állam védelmére. Aztán a gyengébbek kedvéért azt is kimondja, hogy a házasságkötésre alkalmas korban lévő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát el kell ismerni.

Az isztambuli egyezményt ratifikáló államok vezetői valószínűleg nem olvasták a 23. cikkelyt, ugyanis az a férfiakról és nőkről bioló­giai nemi alapon beszél. A társadalmi nemről szóló genderbadarságnak nyoma sincs benne. Sőt mi több, a dokumentum a társadalom alapvető és természetes egységeként tekint a családra, védelemre méltó értékként kezeli. Nahát, megnyugodtam, mert Magyarország Alaptörvénye egyértelműen ugyanezt rögzíti: a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Ezért nincs semmi meglepő abban, hogy az említett országok kormányai, közöttük hazánk kormánya sem ratifikálta a genderterroristák eme legújabb diktátumát.

Úgy látszik, bő fél évszázaddal ezelőtt még nem hibbantak ültek az ENSZ-ben. Ugyanis akkor még a nép egyszerű fia is birtokában volt annak a tudásnak, hogy a nemet az ivari kromoszómák határozzák meg. Normális esetben az ivari kromoszóma – X és Y – véletlenszerű találkozása szabja meg a nemet: ha fogamzáskor két X-kromoszóma kerül össze a petesejtben, akkor lány, ha X- és Y-kromoszóma találkozik, akkor fiú lesz a születendő gyermek. Ezzel együtt jár a későbbi természetes nemi identitás, tehát véletlenül sem a gyermek dönti el, hogy mi lesz.

Számos tanulmány igazolja, hogy a férfiak és a nők nemcsak a méret és az erő, hanem a személyiség vonatkozásában is különböznek egymástól. Ezen változtatni nem lehet, legfeljebb ördögien rafinált pszichológiai eszközökkel manipulálni a viselkedést. Mindebből következik, hogy az ember nemisége az első pillanatban, a megtermékenyítéskor eldől. Ha problémák adódnak később, az már nem természetes, hanem abnormális jelenség, sok esetben betegség, sok esetben viselkedési zavar.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségek nemzetközi osztályozásának (ICD) listája is ezt támasztja alá, hiszen a jelenleg hatályos, 10. sorszámú dokumentum a mentális zavarok között említi a nemi másságok legtöbbjét. Az új betegséglista-tervezet, amelyet 2019 májusában terjesztettek a WHO-tagországok elé – és amelynek jóváhagyása 2022 januárjában várható –, a genderlobbi hatására már tartalmaz olyan jellegű változásokat, hogy azokat már nem a mentális, hanem a nemi élettel kapcsolatos zavarok közé sorolja. A stigmatizációt megszünteti ugyan, de a betegséglistáról egyáltalán nem törli.

Gabriele Kuby német szociológus A nemek forradalma című leleplező könyvében már 2007-ben figyelmeztetett arra, hogy az unió a gendermozgalom élharcosává vált. A háttérhatalmi elit és az ENSZ, valamint az unió vezetői tökéletesen megegyeznek a New Age mozgalom célkitűzéseivel. Ez pedig nem más, mint a nemzetállamok felszámolása és egy globális világállam létrehozása. Ehhez egy új embert kell teremteni. Ostobaság volna nem tudomásul venni, hogy a világnak ez a senki által meg nem választott hatalmi elitje valóban azon mesterkedik, hogy új embert kreáljon. Kiválóan megtanulták, hogyan kell a tudományt az emberek manipulálására felhasználni. A társadalmi nemekről szóló áltudomány valójában a férfi és a női nemi identitás megszüntetésének politikai programja. A család tönkretételének a programja. A kereszténység tönkretételének a programja. A háttérhatalmi elit globális ideológiájának a programja.

Az új genderember ismertetőjegye az, hogy nemi identitását és szexuális magatartását minden erkölcsi normától elszakadva, szabadon határozza meg és éli ki, akár már gyermekkorától kezdve. Nem kell hozzá egyetemi végzettség, hogy felismerjük: az új genderember megteremtéséhez az ifjúságot kell megkaparintani, ők az átfogó és módszeres támadás elsődleges célpontjai. Ezért aztán az isztambuli egyezményt emberiesség elleni bűn lett volna ráerőltetni a magyar társadalomra.

(A szerző jogász)

Kapcsolódó írásaink

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Szellemi gravitáció

ĀHa van nemzet, amely el tud szakadni a földtől, a realitásoktól, amely az igazáért, hitéért, szabadságáért a világ fölé is kitárja a szárnyait, az a miénk

Kő András

Kő András

A t. Ház

ĀMikszáth Kálmán 1882-ben írott országgyűlési karcolatait olvasgatom mostanában