Őry Mariann

Vélemény és vita

Felelősség

Amikor egy pusztító világjárvány közepén a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar jogszabály lett hirtelen a legizgalmasabb téma a nemzetközi sajtóban és politikában, joggal hihettük, hogy néhány nap után kipukkad a lufi

álláspont

Végül is már 1,8 millió felett jár a fertőzöttek száma, és a halottaké is több mint százezer, az amerikaiak tömegsírokat ásnak, a svédek meg lényegében lemondtak az idősekről. Mindennap olyan híreket hallhatunk a híradóban, amelyeket előző nap még kétkedve fogadtunk volna. Arról beszélni, hogy Európa a második világháború utáni legnagyobb válságát éli, gyorsan közhellyé minősült.

A koronavírus-járvány Európát is felforgatja, mindenhol átírják a nemzeti költségvetéseket, az uniós országok pedig a mostani válságkezelésen is összevesztek – a következő hétéves büdzsére gondolni is rossz.

Ilyen válsághelyzetben készül Németország átvenni az unió soros elnöki tisztségét az év második felében, ahogyan erről Heiko Maas külügyminiszter is beszélt több interjúban. A szociáldemokrata politikus jól érzi, hogy nagy a baj. A tény, hogy éppen Németország elnököl majd, az uniós országok egy része számára biztonságérzetet, másoknak éppen aggodalmat hoz, jól ismerjük a mostani költségvetési viták során is felszínre tört ellentéteket. Megnyugtatóbb lenne, ha Maas felelőssége tudatában a valós problémákkal foglalkozna ahelyett, hogy ismét buzogányként lengeti a tagállamok feje felett a jogállamiság kérdését.

Erre figyelmeztette a minap Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki a Twitteren azt írta: a közelgő német soros elnökség a legfontosabb lesz az európai integráció történetében, nem szabad arra pazarolni, hogy valós cselekvés helyett látványpékséget állítanak fel, ahol Magyarország folyamatos szapulását mutogatják. Reméljük, ez valóban így lesz, de egyelőre nem ad túl sok optimizmusra okot, hogy Maas a már említett hétvégi interjúkban is felemlegette a magyar jogszabályt, valamint a költségvetési források jogállamisági kritériumokhoz való kötését. Varga ez utóbbira is reagált, amikor emlékeztette: a büdzsé elfogadásához egyhangú döntésre lesz majd szükség.

Akárhogy is ideologizál Maas, sok jót nem remélhetnek a szociáldemokraták és úgy általában olyan politikai erők részéről, amelyek egy ilyen kritikus pillanatban is a szuverenitást lábbal taposó liberális rend oltárán áldozzák fel a költségvetésről való megállapodást. A koronavírus-járvány következményeiről szóló előrejelzések nem igazán kecsegtetik a világ jelenlegi vezetőit azzal, hogy minden úgy megy majd tovább, mint eddig. A brit konzervatív Spectator szerint például a járvány megkérdőjelezi a Nyugat válságkezelési képességeit, egészségügyi rendszereinek felsőbbrendűségét és a liberális demokrata kormányok hatékonyságát. Bár Magyarországot pécézték ki, több nyugati országban is jobban koncentrálták a hatalmat, rendeletekkel kormányoznak, félretették a parlamentet. A Spectator szerint egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben a nyugati elit ugyanolyan – vélt – morális felsőbbrendűséggel szónokolhat majd a demokráciáról, mint eddig.

Ráadásul ez még csak a politika, nem beszéltünk a társadalmi feszültségekről, amit a válság okoz. Ahogyan arra az amerikai Bloomberg elemzése rávilágított, minél szegényebb valaki, annál nagyobb veszélyben van. Az alacsonyabb keresetűek ugyanis jellemzően nem olyan munkát végeznek, amivel egyszerűen home office-ba lehet vonulni és békésen végezni az online jógatanfolyamokat. Az elemzés szerint a járvány akár forradalmakhoz is vezethet.

Akkor vajon mit lép a liberális elit?

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

Petrin László

Petrin László

Imával a jó kormányzásért

ĀMeggyőződésem, hogy létezik a koro­navírusnál egy még veszélyesebb vírus ezen a földön, és ez az istennélküliség

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Élet a járvány után

ĀMa még senki sem tudja, hogy mikor lesz vége a válságnak, és melyek lesznek rövid és hosszú távú gazdasági és társadalmi hatásai