Az Orbán-terv nyomatékai

Az életek védelme után ugyanis fontos feladat a járvány káros gazdasági hatásainak mérséklése, a gazdaság újraindítása, a munkahelyek megtartása, újak teremtése, valamint a családok és a vállalkozások helyzetének megerősítése. Most minden intézkedés ezeket a célokat szolgálja a kormányzat és a jegybank részéről, így a költségvetésnek és az MNB-nek a járvány elleni küzdelemben a gazdaságvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat biztosítani kell. Ezt a célt segítik az eddigi járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedések, így például a hiteltörlesztési moratórium, a végrehajtások, árverések felfüggesztése, a járulékok csökkentése és azoknak az ágazatoknak a megsegítése, amelyek a járvány következtében bajba kerültek. Emellett márciusban 190 milliárd forintot költött az állam egészségügyi eszközbeszerzésekre, védőmaszkok, védőeszközök és lélegeztetőgépek vásárlására.

A hét elején aztán megjelent az Orbán-terv, amely még hangsúlyosabb, hiszen összességében 9200 mil­liárd forint jut a gazdaság erősítésére, amely a bruttó hazai össztermék, a GDP 18-20 százaléka. Ezen belül egyik legfontosabb lépés a kieső bérek átvállalása, a tandíjtámogatás a munkavállalók továbbképzéséhez, vagy kétezermilliárd forintnyi kedvezményes hitel a magyar tulajdonú vállalatoknak, és fokozatosan visszaépül a 13. havi nyugdíj is. Hogy ismét lendületet kapjon a turizmus, az állam hatszázmilliárd forintot költ ennek a szektornak a védelmére, és felfüggesztik az idegenforgalmi adót is. Az idegenforgalom mellett többletforrásra számíthatnak a vírus hatásaitól leginkább érintett és a nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok: az építőipar, a közlekedés, a logisztika, a kreatív, az egészség- és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hitelekhez és tőkeprogramokhoz jut, a kormány pedig a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett.

A jegybank szintén nagyszabású intézkedéseket vezetett be, azzal együtt, hogy Matolcsy Györgyék kezdeményezték a törlesztési moratórium bevezetését, és a hazai pénzügyi rendszer likviditásának elősegítésére ezt megelőzően is hoztak fontos döntéseket. A legújabb döntés értelmében az MNB összességében háromezermilliárd forinttal segíti a gazdaságot, és védelmet nyújt a pénzügyi rendszernek. Az egyik leginkább lényeges lépés, hogy a jegybank változatlanul hagyta ugyan az alapkamat szintjét – 0,9 százalékon –, viszont az egynapos hitel- és az egyhetes kamatot 1,85 százalékra emelte, ezzel 190 bázisponttal növekedett a kamatfolyosón belül a mozgástér.

Vagyis akár 1,85 százalékig emelkedhet a kamat, és a jegybank hetente dönt a betéti tendereken, hogy az adott kamaton mekkora összeget fogad be. Vagyis egyrészt megszűnik az, hogy a befektetők vagy a kereskedelmi bankok úgy parkoltatják a pénzüket, hogy még ők fizetnek érte.

Másrészt ez azt a célt is szolgálja, hogy az MNB a piaci helyzetekre gyorsan tudjon reagálni és a forint árfolyamát stabilizálja. Azaz elejét vegye a pénzügyi manipulációknak, amelyek a nemzeti valutát gyengíthetik. Az alacsony kamatkörnyezetet ugyanis ki lehetett használni arra, hogy egy spekuláns vagy befektető nagy mennyiségben vásároljon forintot, és azt a – mindeddig – magasabb hozamot nyújtó dollárpiacon értékesítse jelentős haszonnal. Csökkent tehát annak a lehetősége is, hogy spekulánsok lavírozzanak, és a válságos időkben gyengíthessék a nemzeti devizát.

(A szerző főmunkatárs)