Kiss Antal

Vélemény és vita

Nem állunk nyerésre, de győzni fogunk…

Megkezdődött a nagyhét, közeleg a húsvét. Egy fehérje fogságában a világ. Útkeresés van, mert nagyon nagy az irányvesztés, az eltévedés

Hisszük-e, hogy Krisztus meghalt, de feltámadt? A világ régóta halott, magára zárta a fogyasztói társadalom sírkamrájának ajtaját, maga hengerített oda nagy követ, hogy gyűjtött világi javaival maga legyen, és most ennek a világnak, ennek a megfoghatatlan valóságnak sok milliárd létezője csodálkozik, innen hogy jön ki?

„Abban az időben Lázár testvérei megüzenték Jézusnak: »Uram, nézd, beteg, akit szeretsz!« Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: »Ez a betegség nem halálos, hanem Isten dicsőségére fog szolgálni, hogy az Isten Fia megdicsőüljön.« Jézus szerette őket: Mártát, Máriát és Lázárt.” János apostol egyik evangéliumi története kezdődik így, majd a befejezés: „Sokan hittek Jézusban, miután látták, amit cselekedett.” Közben mindössze annyi történik, hogy egy négy napja halott ember, akit annak rendje és módja szerint bebalzsamoztak, pólyába tekertek, eltemettek, Jézus szavára előjön, feltámad. Előtte megkéri Jézus a körülötte állókat: „Vegyétek el a követ!” És az emberek, akik odatették, most elveszik. Döntő momentum. Ők veszik el a követ, hogy érezzék a halottaskamra bűzét, ami megcsapja őket. Szembejön a valóság, 4D-ben, kezük markol, szemük lát, orruk szagol, fülük hall. Az ajtóban megjelenik a halott. Mindenki lefagy, mert ez lehetetlen! Ez elképzelhetetlen! Ilyen nincs! Egy ember, az Ember van észnél, és ad egy praktikus tanácsot: „Oldjátok föl, hogy járni tudjon!”

Az Evangélium jelentése szerint örömhír. Hatása, jelentősége a katolikus egyházat érő folyamatos támadásokkal párhuzamosan egyre csökkent a második világháború okozta lelki-szellemi sokkból kikecmergő modern társadalmakban. A világégés utáni Németországban számos új templom épült, és nyitotta ki kapuit, mára a hívők csökkenésével együtt a bezárások száma nő. Az 1968-as nagy liberalizá­ciós kísérlet az örömhírből az örömöt hagyta meg kívánalomként, valamint mellé ragasztotta a szerzést mint általános vágyat, elhozta ezzel az ezredfordulóra az emberiség sokadik hedonista korszakát, a romlás bűnös és bűzös valóságát. A kísérlet sikeres lett, a test örömei felülkerekedtek. Liberálisék felszabadították az embert az egyház (a pápák), a hit fogságából, és kiépítették a globális fogyasztói társadalom örömszerzésének könnyen elérhető módozatait, mindez mintegy kiteljesedésként az internet korába torkollt. A testi boldogság már nem személyfüggő, már guminő sem kell hozzá, csak egy vibráló képernyő. Na ide, ebbe a világba vágott be a „ménkű”.

Ahogy ezt az evangéliumi szakaszt kerestem a neten – hiszen múlt vasárnap üres templomunkban ezt olvasta bele a webkamerába a pap, beütöttem, ahogy mindennap, hogy: „napi”. Ilyenkor „Internet Úr” annyira intelligens, hogy feldobja a legtöbbet keresettet vagy a legjobban fizető vendéget az első négy betű után: Napiarfolyam.hu. Tovább kell írnom: Napievangelium.hu, hogy célba érjek. Az árfolyam beelőzött. Mi pedig hagytuk. A fogyasztói társadalom tagjait mit érdekelte az a fél mondat: „Jézus szerette őket: Mártát, Máriát és Lázárt.” Köszönték szépen ezren, tízezren, százezren, köszönték milliók, százmilliók, milliárdok, ebből nem kértek. Ez a szeretet nem volt látható, nem volt fogható, nem volt szaga, nem volt hallható…

Csak amikor Lázár meghal, amikor a másik Lázár is meghal, amikor nagyon sok Lázár meghal, akkor rögtön kidobja a gép: hol az Isten? Isten pedig sehol sincsen. Üres meszelt sír lett az emberek lelke néhány nap alatt. Milliók szédülnek el, mert az első napokban azt hitték, hogy a WC-papír, a tömlős sajt, a zsák krumpli, a liszt, az olaj és néhány gumióvszer bespájzolása elég lesz a túléléshez.

Tévedtek. Most sajnos lelkileg meg kell halni, le kell szállni a lélek meszelt sírjába mindenkinek, megkötözöttsége drága illatos keneteivel együtt ott lenni az odahengerített kő mögött a sötétben. Mert halál nélkül nincs feltámadás.

„Ez a betegség nem halálos, hanem Isten dicsőségére fog szolgálni, hogy az Isten Fia megdicsőüljön” – olvashatjuk a diagnózist. A baj az, hogy az egész egy mese. Jézus nincs itt, nem vehető meg sem kápé, sem átutalással, sem hitelre. A lelki halottak ténferegnek saját meszelt sírjaik sötétjében, toporognak, állnak egyik lábukról a másikra. Várják sorsuk jobbra fordulását. Várhatják is. Hamarosan húsvét lesz. Feltámadás. Azonban, aki nem tud meghalni régi önmagának, úgy jár, mint Béláim a Legényanyában. Megépítették ablaktalan házukat, melybe jutazsákban akartak fényt bevinni. Az ablaktalan házaknak pedig össze kell dőlniük, hogy valami új épüljön.

Mindenkinek áldott húsvétot kívánok! A koronavírus, „ez a betegség nem halálos”, amíg van internet, ott a gyógyszer is, a kétezer éves: Napievangelium.hu. Nincs ok a csüggedésre, van okunk az örömre, Lázárt feltámasztotta, majd maga Jézus Krisztus is feltámadt! Ma még nem állunk nyerésre, de győzni fogunk…

(A szerző teológus)

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Licit

ĀFricska. Aki némileg otthon van a kártya világában, az ismeri az ittas licitáló típusát

Dippold Pál

Dippold Pál

Padödö-puccs

ĀEgyre nyilvánvalóbb, hogy alapvető gondok vannak a magukat a balliberális eszmerendszerben elhelyező emberek szövegértési képességeivel

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom