Ki veszít, ki nyer

Természetesen a többi országhoz való magyar viszonyok érdekelnek leginkább. Számolgatom, hányadik helyen állunk ezen a ranglistán, és majdnem, mint a FIFA rangsora szerint a fociban, tartjuk keményen hátul, a hetvenedik hely körül magunkat. Néha hátrébb, néha kicsit előrébb, de egyelőre stabil a pozíciónk. A legtöbb európai ország megelőz minket, Európában is az utolsók közt kullogunk. Tudom, erre sokan egyből rávágják, hogy mi nem tesztelünk, de megnyugtatok mindenkit, az akkreditált laboratóriumokban végzett magyar tesztek száma a kiszűrt fertőzések számához és a lakosságszámhoz mérve igencsak jó eredménynek számít. Csak nagyjából minden harmincadik tesztelt személy Covid–19-fertőzött. Mondhatnám, feleslegesen dolgoztattuk a laborosokat. A németek pontos hivatalos tesztelési számot eddig nem közöltek, mivel mostanáig a központban csak a pozitív teszteket rögzítették. A járványügyi felelősük a múlt héten kétszázezerre saccolta az elvégzett tesztek számát, mások ugyanennyi heti mintavételről tudósítanak. A sajtó is beleokoskodik, nehéz eligazodni, ráadásul napról napra változik a helyzet.

Ezen a bizonyos világranglistán, mint mindenben a világon, az amerikaiak átvették a vezetést, a kínaiak az olaszok mögé, a harmadik helyre szorultak vissza. Ha így halad Európa, Kína le fog szorulni a dobogóról, de gondolom, ezt most nem bánja. A WHO-lista első felében a jóléti államok vannak, második felében a harmadik világ, ha van még egyáltalán ilyen fogalom. Vagy azért, mert nekik erős az immunrendszerük, és mindent kibírnak, vagy mert ha valami bajuk van, egyszerűen nem fordulnak orvoshoz. Az egészségügyi ellátást most nem feszegetném. Itt van például a kelet-afrikai Burundi esete, amely a Nemzetközi Valutaalap szerint a Föld legszegényebb országa. Szegénységüknek köszönhetően náluk a mai napig nincs koronavírus-fertőzött. Van viszont focibajnokságuk, és a tippmixhez meccs kell, amire fogadni lehet. Így kerültek be a burundiak a nemzetközi fogadóirodák tudatába, megvillantva előttük a bundázás és a meggazdagodás lehetőségét.

A harmadik világból India vírusügyben is igyekszik felzárkózni. Népességszámához viszonyítva kevés a fertőzött, egymillióra egyszázadnyi beteg jut. Az indiai hatóságok ennek ellenére beijedtek, és háromhetes teljes karantént rendeltek el az ország egész területére. Karanténban 1,3 milliárd ember, ez is világcsúcs! Az utcák üresek, ezért a szemét is kevesebb. A kijárási tilalmat igyekeznek szigorúan ellenőrizni, bírságolni. Ha a rendőrök az utcán a szabályokra fittyet hányó, nyugati mintát követő ifjakra akadnak, akár a robogóról is lepofozzák, majd bottal jól elnáspángolják őket. A büntető nevelés kötelező fekvőtámaszokkal zárul. Ott csuklóznak a renitensek a porban, és hangosan számolnak százig, már, aki bír számolni és a könyökét hajlítani. Pénzbüntetéssel, mint a fejlett Nyugaton, nem sokra mennének. Pénze, de tartalékja sincs a legtöbb embernek. Önkéntesek járnak lakásról lakásra, és viszik az alapvető élelmiszert. Ők ki fogják bírni a három hetet összezárva, mostoha körülmények között is.
*
Megvan a koronavírus első nyertese is! Bill Ackman 53 éves amerikai befektetési menedzser januárban egy éjjel azt álmodta, hogy összeomlott a tőzsde, és minden vagyonát elvesztette. Verejtékben úszva ébredt föl, kortyolt egyet a whiskyjéből, majd arra gondolt, hátha csak intő jelet kapott az égiektől. Azt álmodta ugyanis, hogy világgazdaság és benne az Egyesült Államok nagy katasztrófa előtt áll.

Bill Ackman a Pershing Square Capital Management milliárdos nagyságrendű befektetési alapjai fölött rendelkezett. Amit lehetett, azt készpénzzé tette, munkatársainak megszervezte az otthoni munkavégzést. Ezután a Manhattan City helyett onnan irányították a befektetési alap pénzügyleteit. Először is félretett 27 millió dollárt, hogy a céget egy esetleges pénzügyi összeomlás ellen biztosítsa. Aztán olyan értékpapírokat vásárolt, amelyekkel a befektetők szokták magukat védeni, ha a vállalkozásoknak fizetési nehézségei támadnak. Normális időkben az ilyen papírok nem kerülnek sokba. Ackman kockáztatott, és a számítása bevált, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság szinte az összes céget és a vállalkozásokat egyszerre sodorta bajba.

A járvány miatt esni kezdett a tőzsdei árfolyam, a biztosítási papírok növekedési értéke viszont extrém módon megemelkedett.

A kockázatot felvállaló Ackman néhány héten belül 2,6 milliárd dollárt vágott zsebre, 9500 százalékos nyereséget! „Ha a világgazdaság stabil marad, akkor egy hónap alatt 25 millió dollárt veszítettünk volna.

Ha nem, akkor is a teljes portfóliónk biztosítási ügylete megvédett volna minket. Ezzel az egyszerű fogással kockázat nélkül bebiztosítottuk magunkat – magyarázta a bróker a CNBC-nek. Persze Ackman kivételnek számít, rajta kívül kevesen beszélnek a válságból szerzett nyereségről. Pedig a tőzsdék már egy teljes hónapja mindenütt a világon esnek. A tőzsdepiac szereplői jól tudják, hogy valahol vannak néhányan, akik éppen rengeteg pénzt vágnak zsebre. Például Crispin Odey brit befektetési alapkezelőről mondják, hogy a koronavírusnak köszönhetően 115 millió fontot keresett.

Ahogy a vírusveszély egyre erősebb lett Amerikában, Ackman sokakhoz hasonlóan hobbi-járványszakértővé avanzsált. Március közepén a Twitteren adott tanácsot Trump elnöknek. „Elnök úr, egyetlen járható út van most, a válság ideje alatt. A határokat le kell zárni, és az országot harminc napra teljesen elszigetelni. Minden nap számít, a késlekedés ezrek, később százezrek életébe fog kerülni, és tönkrevágja a gazdaságot!” Ackman könnyen beszél, a vírus által előidézett gazdasági helyzettel gennyesre kereste magát. Nem tudni, mit tesz a pénzzel, adakozik, civil szervezeteket támogat, alapítványt hoz létre? Egyelőre részvényeket vásárolt magának, a többiről nincs hír.

(A szerző történész)