Tamáska Péter

Vélemény és vita

A humanizmus újraértelmezése

Nigéria tizenkét északi tartományában bevezették a saríát, a „rasszista” Alternatíva Németországnak (AfD) pedig a németországi no-go területeket félti a középkori iszlám joggyakorlattól. Joggal

Nyilvánvaló, hogy a német demokrácia régi, adenaueri tekintélye elveszőben. Az ideális alkotmányos élet Merkel asszony kancellársága alatt eltűnt, s a látszathoz való görcsös ragaszkodás és a semmitmondás a politikai talkshaw-kban, beszélgető műsorokban általánossá vált. A vírus itt van – jelentette ki a kancellár, és sokatmondóan mosolygott. Nem a koronavírus a felelős a várható csődért – hangzik a közgazdász, Markus Krall válasza –, hanem a mértéktelen újraelosztás, amelynek során a kozmetikázott számokkal dolgozó bankok kollaborálnak az új tervgazdaság kiépítésére törekvő állammal. Az Angela Merkelt hevesen támadó Gertrud Höhler Requiem című könyvében nem véletlenül állítja, hogy jobban megváltoztatta a szövetségi állam arculatát, mint bármelyik elődje, Kohlt is beleértve, s NDK-s, honeckeri hagyományokat csempészett a kormányzás gépezetébe. Merkel igazi „keresztanya”.

A migrációhoz, a bevándorláshoz való jogot Nyugaton sok politikus választói akarata ellenére globális jogként szeretné a törvényhozásban elismertetni. A hazafiasság elavult fogalom. Erdogan, a nacionalista török elnök a maga részéről viszont migrációs fegyverről beszél, amit ő joggal használhat a török–görög határon. Edirnén túl a senki földjén háború folyik, vagy ahogyan a görögök mondják, aszimmetrikus háború. Ráadásul a törökök bolondnak is nevezték az elnöküket, amiért az a szírek befogadását a moszlim testvériség jegyében hirdette meg: ma már szabadulni szeretnének tőlük és a többi migránstól, ezért engedik, sőt nyomják át őket a görög határon. A német sajtót a senki földjéről főképp migránsgyökerű s befogadáspárti, liberális újságírók tudósítják. „Merkel minden afrikai Muttija”, „Merkel mama házat épít nekünk”, „Szeretünk téged!” – idézhetjük a migráns mantrát. A ZDF kommentátora szerint „Angela Merkel nagyon sokat tett az illegális bevándorlókért”, az alkotmánybíróság elnökét pedig a migrációpártiak arra biztatják, hogy ne ezt vizsgálja, hanem a törvény teljes szigorával lépjen fel a „rasszista” jobboldali szervezetekkel szemben. Ez még egyes liberális zsurnalisztáknak is sok: a már németnek született Saladin Koban szerint is „hiányzik belőlünk a patriotizmus”. (A diszkriminációellenesség oly nagy, hogy egy német édességgyár csokibevonatú új termének nevében, Afrika, a feketék diszkriminációját látják.
Az Afrika ez esetben megbélyegző.)

A migrációval távolinak tűnő etnikai „vírusok” megjelennek az NSZK-ban. A török–görög háborúk legvéresebbjében, 1922-ben Szmirnában (Izmir) több mint százezer görögöt és örményt öltek meg a görög megszállók ellen felkelt törökök, s ez vagy 1974-ben Ciprus török lerohanása ma is élő történelem.

A határon kirobbant migrációs válság egyben „aszimmetrikus háború” is a két ország között. Az afgán migránsok fiatalok, s volt már fegyver a kezükben. Atyáik és nagyatyáik a Vörös Hadsereget verték meg, ami végül a szovjet birodalom széteséséhez vezetett. Utcai harcokra Európában kiválóak lesznek, akárcsak a nyugat-afrikai migránsok.

Nigériában már volt egy több millió halottat követelő polgárháború 1967 és 1970 között, de szakértők szerint érik egy újabb. A Boko Haram iszlamista terrorszervezett támadásainak 2004 óta harmincötezer ember esett áldozatul. Tagjai elutasítják s megsemmisíteni akarják a fehér ember életformáját és Euró­pát, s Merkel afrikai útján Nigériának, Mali és Etiópia mellett – amelyek ugyancsak nagy migránskibocsátók – eurómilliókat bocsátott rendelkezésére. Bírálói szemében ez nemcsak hiba, hanem bűn: a pénz tekintélyes része a migránsiparra szakosodó bűnözők kezébe kerül, a migránsok száma pedig növekszik. Nigéria tizenkét északi tartományában bevezették a saríát, a „rasszista” AfD pedig a németországi no-go területeket félti a középkori iszlám joggyakorlattól. Joggal. Az Európát ellepő szír „menekültek” ragyogó üzletemberek és pénzváltók, s Törökországban menekült voltukra hivatkozva kialakították a maguk, a török kiskereskedőket gyakran ki is szorító szürkegazdaságát. (A kádári időkben is tapasztaltuk az arabok pénzbeli jártasságát: a feketevalutázás Pest belvárosában a nálunk tanuló arab diákok kezében volt.)

A britek szervezte arab nemzeti felkelés 1916 és 1918 között is rossz emlékeket hagyott a törökökben, s ahogy az Arábiai Lawrence-ről szóló filmben is láttuk, az arabok élvezettel ölték a visszavonuló török katonákat. A törökök még ma is azt mondják, hogy az Oszmán Birodalom századokon át békét tudott tartani a Közel-Keleten, a helyükre lépő antant, majd Amerika azonban nem. Ők is megkapták a maguk Trianonját, s talán ennek köszönhető volt, hogy soha olyan jó viszony nem volt a török és a magyar politikusok között, mint a húszas években. (A háborúban az orientalista Germanus Gyula az osztrák–magyar elhárítás, az Evidenzbüro tisztjeként intézte a törököknek szánt magyar fegyverszállítmányokat, s Damaszkuszig, Aleppóig és Divarbekirig magyar különítmények és tisztek segítették a Monarchiával szövetséges törököket.)

Majd ötven éve írta Jean Raspail regényét arról, hogyan pusztítják el Európát az Afrikából beáramló migránsok. A szentek tábora félelmetes jóslat. A tolerancia, az emberi jogok és a szolidaritás elvét valló őslakosok lelkiismereti kötelességüknek tekintik a befogadást, s latin-amerikai pápát választanak, aki felszólítja a híveket, hogy nyissák meg a kapukat.
Nyomorultak tömege indul a kikötők felé, hogy eljussanak Európába, a mennyországba, s útjuk pusztító. A vendégmunkások melléjük állnak, s a parancsot, hogy a hadsereg lőjön, a katonák nem teljesítik. Az erkölcsi dilemma, befogadni vagy sem, Európa bukásához vezet.

A Rézbőrű naplóban Raspail az észak-amerikai rezervátumokat mutatja be s azt, hogy az állami gondoskodással járó élősködés a lélek pusztulásával jár: így senki sem találja meg a számítását. Hogy megőrizzük szabadságunkat, értékeinket és jólétünket, újra kell értelmeznünk, mi is a humanizmus.

(A szerző  történész)

Kapcsolódó írásaink

Bán Károly

Bán Károly

Válságzsebesek

ĀA történelem egyik legrejtélyesebb világjárványa tombol, a védekezés, a vírus terjedésének lassítása, az emberéletek megvédése mindenek felett áll Magyarországon is

Rab Irén

Rab Irén

Karneválvírus

ĀFebruárban előbb Sabina, majd Victoria kavargott Németország felett, borzolva a kedélyeket, majd a nagy, többnapos népi szórakozás, a farsangi mulatság idejére a meteorológusok újabb viharos széllökéseket, hideg esőt jeleztek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom