Üdvözlendő lépések

Bár lényegesen jobb kondícióban van jelenleg a világgazdaság, mint 1929-ben, a nagy gazdasági válság kezdetén és a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válsághoz viszonyítva is. Ugyanakkor a múlt század húszas éveinek a végén az éves globális kereskedelem volt akkora, mint ami jelenleg néhány nap alatt történik, vagyis sokkal magasabbról sokkal nagyobbat lehet bukni. A koronavírus okozta pánik és az abból adódó hatások a tőzsdéken és az árfolyamokon pontosan leképeződnek egyik pillanatról a másikra. A piacok és a befektetők ugyanis pánikba estek, és nem alaptalanul. Kivétel nélkül zuhantak tegnap az európai tőzsdék és a magyar is. A gazdaság ugyanis bajban van, amit a pánik is erősít, és a befektetőket az is aggasztja, hogy az európai kormányok eddigi gazdaságélénkítő lépései kevésnek bizonyulnak a koronavírus negatív gazdasági hatásaival szembeni küzdelemben.

Tegnap a BMW vezetése közölte, a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében egy hónapig mindenhol beszünteti a gyártást (így tett a Mercedes is Kecskeméten és a Suzuki is Esztergomban). Ennek hatása rögtön megmutatkozott a tőzsdéken, a német autógyárak részvényei nyolc-tíz százalékot zuhantak. De nemcsak az autóiparban, a szállodaiparban is drámai a helyzet, de például a szállítmányozó Waberer’s cég részvényeinek árfolyama a szállítási korlátozások miatt idén csaknem negyven százalékot zuhant. Az olajpapírok már régóta esnek a gazdaság gyengülése, a személy- és áruszállítás visszaesése miatt, a Mol például a felénél kevesebbet éri, mint tavaly év végén, és a pesti tőzsdéken a blue chipek közül leginkább ez a papír gyengül.

A piaci események ismét nem hagyták érintetlenül a forintot, a magyar deviza történelmi mélypontjára süllyedt, egy euróért ugyanis 356,6 forintot is fizettek a bankközi devizapiacon. Ismét a régi recept kerül elő, hiszen a feltörekvő devizák krízis esetén lejtmenetbe kerülnek a hullámvasúton, ugyanis ilyenkor a befektetők a menedékdevizákat, így a dollárt, az eurót, a svájci frankot keresik, és minél hamarabb igyekeznek megszabadulni a forinttól, különösen a kötvényektől. Tegnap a dollár szárnyalt, és a forint zuhant, de közel sem azért, mert a piac így alkotott véleményt a magyar gazdaságról vagy a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról. A kettőnek köze sincs egymáshoz, kiváltképp azért sem, mert február közepe óta a forint elkezdett erősödni a cseh koronához és a lengyel złotyhoz képest, de aztán hirtelen „elpattant egy húr”.

A forinton az sem segített, hogy tegnap hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett a kormány. Ez annyit jelent, hogy a bankok a vállalatok és a lakosság esetében is 2020 végéig felfüggesztik a tőke- és kamattartozás fizetését. A koronavírus terjedése miatti pánikból adódóan ugyanis a vállalkozások és a háztartások fennmaradása múlhat ezen az intézkedésen: bizonyos cégek fizetőképesek maradhatnának, vagy nem kellene elbocsátani dolgozóikat. Itt viszont felmerülhet a kérdés, hogy a bankok működése ezzel mennyire kerülhet veszélybe. Ha elfogyna a tőkéjük, azt nem a törlesztőrészletek átmeneti elmaradása okozná, de ha ez mégis előállna, az MNB likviditástámogató eszközeivel segítséget nyújtana nekik. Ugyanakkor nincs szó arról, hogy a bankok elengedik a tartozást, csak a helyzetre való tekintettel átütemezik.

A globális gazdaság kiszámíthatatlanná vált, ezért minden, a hazai gazdaság megvédése érdekében tett kormányzati lépés üdvözlendő.

(A szerző főmunkatárs)