Vélemény és vita
Kína felett az ég
Ennek a nem is annyira vacak vírusnak, ami most már az egész világot így vagy úgy, de lázban tartja, egy pozitívuma van, Vuhan felett ismét kék lett az ég
Nem kisütött a nap, hanem kék lett az ég. Ez azért érdekes, mert Kínában, az egész világra árnyékot vető gazdasági hatalomban élők gyakran nem látják a Napot. Egyrészt a sivatagi por miatt, amit nagy mennyiségben szállít Belső-Mongóliából a nyugati szél, másrészt a csúcsra járatott gyárak, üzemek és egyéb termelőegységek miatt, amelyek kéményei nem a legkörnyezetbarátabb módon okádják a füstöt. A hatalmas mennyiségű áruszállításban részt vevő teherautóval együtt szennyezik a levegőt.
A NASA, az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal műholdfelvételei is bizonyítják, hogy jelentősen csökkent a levegő szennyezettsége Kínában, ami legalább részben a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések következménye. A NASA és az Európai Űrkutatási Hivatal felvételein jól látszik, milyen nagyot zuhant februárban a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettsége januárhoz képest a járvány okozta gazdasági lassulás, az egészségügyi vesztegzárak nyomán. A járművek és ipari üzemek által kibocsátott nitrogén-dioxid szintje csökkenése elsőként Vuhan, a járvány gócpontja környékén volt észlelhető, majd szétterjedt az egész országra. A NASA szerint a levegő tisztulása egybeesett
a közlekedési és ipari megszorításokkal, tízmilliók karanténba helyezésével. Az űrkutatási hivatal szerint ez az első eset, hogy ilyen drámai csökkenést figyeltek meg ilyen nagy térségben egy meghatározott eseményhez kapcsolódva. Kitértek rá, hogy a 2008-as globális gazdasági válság idején észlelték a nitrogén-dioxid fokozatos csökkenését, illetve átmeneti és lokális csökkenését az ugyanazon évben rendezett pekingi olimpia alatt.
Mondhatnánk, hogy egy kis vírus fújta a passzátszelet, de a helyzet ennél sokkal komolyabb. A kínai levegőtisztulás következményei egyelőre beláthatatlanok, gazdasági hatásai azonban kézzelfoghatók, dollár- és eurómilliárdokban mérhetők – mínuszban. Mert a járványt megszenvedik a tőzsdék, a turizmus és mindazon iparágak, amelyek alkatrészeket várnak Kínából. Mert vagy oda szervezték az olcsó munkaerő miatt a termelés egy részét, vagy olcsón termelő kínai cégekkel állapodtak meg bizonyos cikkek gyártásáról.
Bonyolult a helyzet, ráadásul minden mindennel összefügg, ezért ezt a szálat, amely ezer felé fut, engedjük el. Kivéve a beszállítást és az olcsó munkaerőt. Meg a biztonságot, főleg, ha az termelési is. Mert rá kellene döbbenniük a profitvadászoknak, hogy nem a legnagyobb haszon a legfontosabb. A nagy profitvadászoknál dolgozó, de a miénknél jobb életszínvonalon élő elkényelmesedett, vagy a mi életszínvonalunkon élő és nem elkényelmesedett embereknek meg arra, hogy akármilyen életszínvonal is jutott nekik, akármennyire is meg akarják azt tartani vagy akarnak annál jobbat, azért bizony meg kell dolgozniuk – fogyasztásra irányuló igényeiket pedig mérsékelni. Utóbbiakat valószínűleg könnyebb lenne meggyőzni. Az előbbieket fontosabb. Rá kellene döbbenteni őket, hogy nemcsak a Kínába, hanem az Ázsiába kiszervezett gyártást vissza kellene hozni Európába, akkor is, ha drágább, mert még így is elég szép profit maradna náluk – meg kiszámítható termelés és biztonság. A kisebb profit pedig még mindig jobb a veszteségnél – ami, ha nincs alkatrészhiány miatt eladható végtermék, rögtön bekopogtat a könyvelésre. És ha az áruk itt készülnének, kevesebb nagy hajó járná a tengereket, és kevesebb repülő az eget, aminek következtében a klímahisztériában szenvedők is vehetnének egy nagy – és tisztább – levegőt, és egy kicsit lenyugodnának.
Az persze nagy kérdés, hogy meddig lesz kék az ég Kína, vagy akárcsak Vuhan felett.
(A szerző főszerkesztő-helyettes)
