Leesett a tantusz

„Görögországot rég elsirattuk. Épp eleget könyörögtünk. Minden lehetséges formában kínáltunk segítséget: pénzt, élőerőt és műszaki támogatást. De mindent elutasítottak. Csak annak lehet segíteni, aki akarja, hogy segítsenek neki. Most a görögökön a sor, hogy cselekedjenek.” Ezt négy éve mondta Orbán Viktor a legolvasottabb német lapnak, a Bildnek adott interjúban. A migrációs válság kezdete óta öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a görögök végre „megcselekedjék, amit megkövetel a haza” és Európa: védik a saját, egyben az unió határait az illegális migránsok erőszakos behatolásától.

Igaz, ezt a Görögországot tavaly nyár óta már nem a szélsőbaloldali Sziriza, hanem a jobboldali konzervatív Új Demokrácia párt kormányozza, amely a Merkel-féle befogadás kultúrája helyett az elbocsátás kultúráját választotta a hívatlan és udvariatlan vendégekkel szemben. A görögök mára éppúgy felismerték, mint a józan eszű németek többsége, amit a magyar kormány öt éve hangoztat, hogy az Ázsiából és Afrikából útra kelt, zömmel muszlim hitű, kultúrájú és életformájú gazdasági-megélhetési bevándorlók nem kívánnak integrálódni az európai kultúrába, életbe, jogrendbe, hanem kihasználni és a maguk képére formálni akarják az őket befogadó európai népeket.

Úgy tűnik, nemcsak a görögöknek esett le a tantusz, hanem az Európai Unió új vezetőinek is. Miután a török kormány a múlt hét végén megnyitotta nyugati határait az Európába igyekvő migránsok előtt, és tízezreket szállít a görög (és a bolgár) határra, a görög határőrség a hadsereg támogatásával felvette a harcot az erőszakos, illegális határsértőkkel. Az athéni kormány megerősítette, eltökélt szándéka megvédeni határait, és vasárnap segítséget kért Brüsszeltől az EU-alapszerződés szolidaritási paragrafusára hivatkozva. Kedden az Euró­pai Bizottság, Tanács és Parlament elnökei a görög–török szárazföldi határra látogattak, ahol Ursula von der Leyen kijelentette: „Tartani fogjuk a frontvonalakat”, és összesen 700 millió eurós segítséget ígért Görögországnak. Az uniós belügyminiszterek szerdai ülésükön ezen összeg felének azonnali folyósításáról döntöttek a görög határvédelem megerősítésére, egyúttal közös nyilatkozatukban azt az évek óta hangoztatott magyar álláspontot is kimondták, hogy az Európai Unió külső határait minden körülmények között meg kell védeni. Talán leesett a tantusz Angela Merkelnek is, aki az elmúlt években annyiszor bírálta a magyar kormányt következetes bevándorlásellenes politikája és a szigorú határvédelem miatt. Most viszont méltatta a görög és a bolgár határőrizeti hatóságok munkáját, kiemelve, hogy a görög kormány teljesen másként kezeli a problémát, mint 2015-ben. Azt persze nem tette hozzá, hogy a migránsválságért és az európai biztonsági helyzet végzetes romlásáért Juncker mellett a legnagyobb felelősség éppen őt terheli.

A magyar kormányfő szerdán a prágai V4-csúcson azt mondta, általános európai megközelítéssé vált az illegális bevándorlással szembeni magyar álláspont, ami siker, de ha nem folytatják keményen, nagy baj lesz. Azt tanácsolta, mindenki tegye azt, amit Magyarország már 2015-ben s azóta is tett az uniós határok megvédéséért, az illegális migránsok feltartóztatásáért. Ha ez nem sikerülne a görögöknek, macedónoknak, szerbeknek, akkor, mint 2015-ben, végső mentsvárnak ott lesznek a magyarok. Ezért a kormány csütörtökön úgy döntött, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonsága érdekében meghosszabbítja a 2016 márciusában kihirdetett migrációs válsághelyzetet, és megerősíti a határvédelmet. Nekünk ugyanis nem most esett le a tantusz.

(A szerző lapszerkesztő)