Vélemény és vita
Mik vogymuk? Isa, por és szén-dioxid vogymuk
Nem tudom, hogy az olvasó valaha is elgondolkodott azon, hogy az ember milyen atomokból is van összerakva?
Ez nekem sem jutott sokáig eszembe, de most a klímavita során mégis utánanéztem. Az eredmény, legalábbis a számomra, meglepő. Az ember súlyának 93 százalékát három elem teszi ki: az oxigén (65 százalék), a szén (18 százalék) és a hidrogén (10 százalék). A többi a Föld számos más eleme a periódusos rendszer első feléből, ezek közül legtöbb a nitrogén, a kalcium és a foszfor. A szervezet számára oly fontos vas például csak nyomokban van jelen (0,007 százalék). Az oxigén és a hidrogén nagy súlya könnyen érthető, hiszen ezek a vizet alkotó elemek, amiről eddig is tudtuk, hogy az emberi test nagy részét teszi ki, és naponta iszunk is belőle egy-két litert (igaz az orvosom szerint három litert kellene). De honnan került belénk ennyi szén? Bizony a levegőnek abból a szén-dioxidjából, amelyet ma a klímahisztisek az ember legnagyobb ellenségének kiáltanak ki. Az élet ugyanis úgy működik, hogy a növények és a tengeri algák a levegő szén-dioxidjából a fotoszintézis révén szerves anyagot, glükózt és oxigént állítanak elő. A szerves anyagból, meg a földben, illetve a tengerben található más elemekből felépítik a saját testüket, ez szolgál azután táplálékul az állatoknak és az embereknek. A levegő szén-dioxidja nélkül nem lenne élet a Földön és Patrick Moore, aki valaha a Greenpeace mozgalom egyik megalapítója volt, és végzettségére nézve biológus, azt mondja, hogy ha a levegő szén-dioxid-tartalma 150 ppm (part per million, milliomod rész) alá csökken, akkor a növényzet és így a földi élet is kihal. Ehhez közel voltunk az utolsó jégkorszak csúcspontján, amikor a légkör szén-dioxid-tartalma 180 ppm-re csökkent, ami azután a Föld felmelegedésével, az óceánok szén-dioxid-kibocsátása révén 280 ppm-re növekedett és így is maradt vagy tízezer évig, egészen az ipari korszak kezdetéig, ami után elkezdett növekedni és jelenleg eléri 400 ppm-et.
Ezt a változást a világ tudósainak nagy része és ennek nyomán a politikusok túlnyomó többsége is a Föld jövője szempontjából tragikusnak tartja és az emberi (antropogén) szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentését követeli, illetve tűzi ki célul. A Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja által 1988-ban életre hívott Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az IPCC négy-öt évente ad ki újabb és újabb modellszámításokra épülő jelentéseket, amelyeknek egyhangú mondanivalója, hogy az antropogén szén-dioxid-kibocsátás növekedését meg kell állítani, illetve 2050-ig a nullára kell csökkenteni. E modellszámításokra – főleg német nyomásra – az Európai Unió egy kötelezően végrehajtandó szén-dioxid-kibocsátási tervet írt elő a tagállamok számára. Ez a program rengeteg pénzt, Orbán Viktor szerint magyar szempontból ötvenezermilliárd forintot fog felemészteni, ami egyenletesen elosztva 2020 és 2050 között a mindenkori GDP mintegy két és fél százalékát igényli. Ez 2020-ban 1100 milliárd forintot jelentene, ami megközelíti az éves egészségügyi kiadásokat. Vagy más hasonlattal élve az ötvenezermilliárd mintegy tizennégy darab Paks II. atomerőmű építési költségének felel meg, ugyanis Paks II. költségeit ma 3700 milliárd forintra becsülik.
Kérdés mit kapunk majd ezért az ötvenezermilliárdért cserébe? Valószínűleg egy teljesen megbízhatatlan villamosenergia-hálózatot, amelyben lesz áram, ha süt a nap (a szélerőműveket már kilőttük – szerencsére), ha meg nem süt, akkor a tyúkokkal együtt nyugovóra térünk. Ugyanis a villamos energia nagy tételekben nem tárolható, tehát, ha mégis lámpát akarunk gyújtani este, akkor szükség lesz gázerőművekre, amelyek napszálltával, vagy ha beborul az ég, szolgáltatják az energiát. Ezek viszont szén-dioxidot fognak kibocsátani, tehát a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése nem oldható meg.
Persze lenne megoldás atomerőművekkel, amelyekből már egész kisméretűeket, egy-egy várost, földrajzi körzetet kiszolgálót is kifejlesztettek, sőt már a kiégett fűtőelemek sem jelentenek veszélyes hulladékot, hiszen az úgynevezett gyorsneutronos szaporító reaktorok üzemanyagaként szolgálhatnak ötvenszeresére növelve az uránból kinyerhető energiát. Az atomerőművek építését azonban az egyre nagyobb befolyásra szert tevő zöldszervezetek ellenzik. Németországban éppen most (2022-ig) állítják le az utolsó atomerőműveket, amelyek helyett egyelőre szénerőműveket építenek és szénbányákat nyitnak. Persze 2050-ig az is kiderülhet, hogy a Föld mégsem melegszik, hanem hűl, és vége lesz a rövid ideig tartó interglaciális (jégkorszakközi) időszaknak és egy újabb jégkorszak következik, mint ahogy azt az 1970-es években gondoltuk, ekkor viszont feleslegesen költöttük el az ötvenezermilliárd forintot (most egyelőre ne foglalkozzunk azzal, hogy a szén-dioxid-emisszió nullára csökkentése világviszonylatban gyakorlatilag megoldhatatlan).
Rengeteg időt és fáradságot szenteltem annak, hogy kiderítsem, kinek van igaza ebben a vitában, egyáltalán el lehet-e dönteni a vitát a meglévő bizonyítékok alapján? Ehhez az Éghajlat-változási Kormányközi Testület több ezer oldalnyi anyagát lapoztam át és néhány száz oldalt alaposan el is olvastam belőlük. Emellett több könyvet, közülük némelyet külföldről rendelve és természetesen a témával foglalkozó magyar és angol nyelvű írások tucatjait néztem át, valamint a YouTube-on az e témában található számos magyar és angol előadást is megnéztem. Végül, azt hiszem, sikerült addig eljutnom, hogy az újabb anyagokban már nem találtam újabb érveket. Nos, ami kétségtelenül igaz az az, hogy a Föld átlaghőmérséklete növekszik, hogy a levegő szén-dioxid-tartalma is növekszik és az is igaz, hogy a szén-dioxid üvegházhatású gáz. Minden más vitatható és vitatott is.
Az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy a szén-dioxid-koncentrációjának atmoszférabeli növekedése oka-e a felmelegedésnek? Az IPCC-modellek előrejelzései egyértelmű, ráadásul lineáris, összefüggést mutatnak ki a szén-dioxid-emisszió növekedése és a Föld átlaghőmérsékletének növekedése között, miszerint minden ezermilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásnövekedés 0,6 °C-fokkal növeli a Föld hőmérsékletét. Ez azt jelenti, hogy jelenlegi negyvenmilliárd tonnás éves globális szén-dioxid-kibocsátás mellett az évszázad végére a mostanihoz képest 3 °C-fokkal lesz melegebb. A János jelenéseiben olvasható hét csapás, amikor az angyalok Isten haragjának hét csészéjét a földre öntik, kismiska ahhoz az armageddonhoz képest, amelyet az IPCC-jelentések előre jeleznek a Föld felmelegedésének ilyen mértéke mellett. A sarkok jege megolvad, az óceánok szintje megemelkedik, elönti a part menti területeket, százmilliók élettere szűnik meg, a földek kiszáradnak, a természeti csapások száma és erőssége növekszik, az ökoszisztéma nagy része elpusztul, a mezőgazdasági termelés csökken, a fertőző betegségek gyakorisága nő. Ha mindezt el akarjuk kerülni (és ugye el akarjuk), azonnal meg kell állítani, majd nullára kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, sőt ez sem elég, szén-dioxid-nyelőkkel (például a földbe pumpálással) ki kell vonni a légkörből.
Csakhogy a szén-dioxid légköri mennyisége és a Föld hőmérséklete közötti ilyen összefüggés vitatható. Az Antarktisz jegéből vett mintákból (pontosabban az abban talált légbuborékokból) hétszázezer évre visszamenőleg megállapították a légkör mindenkori szén-dioxid-tartalmát és hőmérsékletét. Ezek az adatok ugyan azt mutatják, hogy a légkör szén-dioxid-tartalma és a Föld hőmérséklete között szoros a kapcsolat, csakhogy a felmelegedés volt előbb és ezt követte a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése, amit a tengervízben oldott szén-dioxid kipárolgásával magyaráznak a tengervíz hőmérsékletének növelése következtében. Más kutatások pedig arra utalnak, hogy a Föld hőmérséklete évmilliárdokra visszamenőleg 7 és 22 °C-fok között változott, miközben az atmoszféra szén-dioxid-tartalma a jelenleginek a tízszerese volt, sőt a Föld keletkezésének kezdetén a szén-dioxid aránya húsz százalék volt, ebből lettek azután a növény- és állatvilág kialakulásával a szén és kőolajtelepek, és a mészkő is, ami kalcium-karbonát. Más kutatások azt is bizonyítják, hogy az üvegházhatás – ami kétségtelenül létezik és nélküle a Föld jéggolyó lenne –, alapvetően a vízgőztől függ, vagyis a Föld hőmérsékletének határok között tartása a Föld közel háromnegyedét borító óceánoknak és nem a légköri szén-dioxidnak köszönhető.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene vigyáznunk a természetre, hogy ne kellene védeni a bolygónkat az ember rablógazdálkodásától, de e területen a józan megfontolásnak kell elsőbbséget adni a hisztériával szemben.
(A szerző közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója)
