Rab Irén

Vélemény és vita

Székely érdek Európában, szorít minket az idő

Mindössze két hónapunk van még arra, hogy a szükséges számú támogató aláírás összejöjjön. Jól tudjuk, a finisben majd mindenki belehúz, de a célt az eddigi rossz kommunikációval nem lehet elérni

Múlt nyáron akárhányszor beléptem a Face-bookra, mindig egy európai polgári kezdeményezés hirdetése ugrott fel elsőre. Érzékenyítő árva kismalac kiáltotta világgá, hogy vessünk véget a ketrecek korának! A kezdeményezők felszólították az Európai Bizottságot, hogy jogalkotásban tiltsa be az állatok szabadságát korlátozó ketrecek, kocaállások és egyedi bokszok használatát. Több mint százhetven szervezet és másfél millió állatvédő európai polgár csatlakozott a petícióhoz, ennyire hatott a jól választott kampányfogás, egy valódi kismalac szabadságvágya és a rózsaszín plüssmalackáját szorongató gyermek képe. Csak a gazdák ingatták a fejüket.

Most a Székely Nemzeti Tanácstól indult polgári kezdeményezés van folyamatban, ami azt mutatja, hogy mi, magyarok és székelyek is javasolhatunk bármit a közös Európában. A székelyek azt tapasztalják, hogy az uniós pénzek elosztásánál az osztó ortodox szenteknek maguk felé hajlik a keze. A hatalmon lévőknek nem érdekük, hogy az úgynevezett regionális, felzárkóztatási alap pénzeit a magyar identitástudat megőrzésére fordítsák. Az érzékeny európai közvéleményt viszont nem érdekli a Kárpát-medencei magyar sors. Lássuk be, kevés uniós országot és kevés polgárt érint annyira a nemzeti  kisebbségi lét, mint minket, határon innen és túl élő magyarokat. A székelyeket viszont kemény fából faragták, ezért az Európai Unió nyújtotta kereteken belül hagyományaik védelmében jogi szabályozásért folyamodtak.  A folyamodvány címe kacifántos, az uniós bürokrácia nyelvét idézi, ember legyen a talpán, aki elsőre megérti, miről is van szó. „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért.” Mennyivel érthetőbb volt az állatvédők „End of the Cage Age!” címadása meg a kismalac tekintete! Talán a székely petíció elnevezésének és az igen gyenge képviseletnek tudható be, hogy a kötelező egymillió támogató aláírásnak eddig még az ötöde sem jött össze. Arról nem is szólva, hogy az uniós szabályok szerint érdekeltté kell tenni más országokat is a részvételben. Minimum hét országban el kell érni a lakosságszám arányában előírt kvótát, és ez eddig csak Magyarországon sikerült. A többiek nem érzik, és ezért talán nem is érthetik a problémát, mert a legtöbb tagország a kvóta egy százalékát sem teljesítette eddig.

Mindössze két hónapunk van még arra, hogy a szükséges számú támogató aláírás összejöjjön. Tudjuk, a finisben mindenki belehúz, de a célt az eddigi rossz kommunikációval nem lehet elérni. A kismalacpéldánál maradva, rövid, könnyen értelmezhető üzenetekre van szükség. A legtöbben csak a főcímet olvassák el, ezért mondjunk olyanokat, hogy „Támogasd az európai értékek megőrzését!” vagy „Fektessünk be a múlt és jövő Európájába!”  Akit érdekel az alig értelmezhető, kifejtő hivatalos változat, egy kattintással elolvashatja. De mindenképpen érzékenyítő képpel ellátott, egyszerű, érthető és a politikai korrektségnek megfelelő szöveget kell a világhálón keringetni. Minden közösségi csatornán, folyamatosan, fizetett hirdetésben, különböző nyelveken, hogy sok helyre jusson el az üzenet. Az üzenet, hogy ne engedjünk a globális kisgömböc étvágyának, őrizzük meg  az európai régiók, kistérségek nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi hagyományait! Jusson pénz arra, ami szép Európában, a keresztény alapokon nyugvó sokszínűségre!

Az európai polgárok ez idáig összesen kilencvenhat petíciót nyújtottak be az uniónak, de csak öt tudta mindenben az előírásokat teljesíteni. A sikeres ötből egy  tőlünk, magyaroktól indult. Valamennyien emlékszünk még 2018-ból kisebbségvédelmi indítványunkra, a Minority SafePackre.  Ebben sikerült érdekeltté tenni az olaszokat, spanyolokat, lengyeleket, még a litvánokat is, de bizony voltak olyan országok – a Benelux-államok, a britek, franciák, svédek –, akiket a nemzeti kisebbségek sorsa akkor sem érintett meg. Gondoljunk a Minority SafePack sikerére, vegyünk nagy levegőt, terjesszük és aláírásunkkal segítsük a mostani kezdeményezést, hogy az uniós forrásokból ne csak gazdasági felzárkóztatásra jusson pénz, hanem a regionális nemzeti kultúrák támogatására is.

Itt lehet csatlakozni: https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative.

(A szerző történész)

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Európa bajban van

ĀMielőtt az Európai Unió leül tárgyalni a törökökkel, meg kell tudnia védeni a görög határt, erőpozíciót kell mutatnia. Szükség van egy vészforgatókönyvre, a migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni

Boros Imre

Boros Imre

Privatizáció vagy tervezett kifosztás? (2.)

ĀA történelem az élet tanítómestere. Ha valaki nem tanul belőle, arra ítéltetik, hogy sok szörnyűséget újra átéljen, szól a tanítás. Bizony ez így van és lesz a jövőben is