Vélemény és vita

Nemzeti öntudatunk védelme

Életvezetési tanácsadók és influenszerek igyekeznek felturbózni az emberek egóját nap mint nap. Másról sem szól az egész világ, csak az egyén öntudatosságáról és az én elsőbbségéről

Ez az egyik leghangosabb liberális mantra. Éppen ezért olyan furcsa, hogy amikor egy nemzet önismeretét és önbizalmát akarják növelni, akkor ettől kitör a hisztéria a libsi oldalon.

Sok szempontból lehet értékelni a Nemzeti alaptantervet és ami benne foglaltatik. Ám pont azt kifogásolni, hogy nemzeti öntudatot ad a magyaroknak, ez azért erősen megmutatja, milyen világot akarnak nekünk a liberálisok. Egy gyökértelen, magányos és önostorozó nemzetet képzelnek el, és jól tudják, hogy ennek eléréséhez az oktatáson és a kultúrán keresztül vezet az út. Nagyon vigyáztak rá, hogy eddig ezek a területek libsi fennhatóság alá kerüljenek, és jól láthatóan nem tetszik nekik, ha más hangok is betörnek ide. Elvégre jó liberálisként engedik ők, hogy másképpen is lássuk a világot és a benne foglalt szerepünket, amennyiben az pontosan megegyezik az övékkel. Az ő világképükben pedig a nemzet csak hátráltat, és sokkal jobb, ha a globális semmihez tartozunk. Ha pedig egy kormányzat erősíteni akarja a nemzettudatot a kultúra és az oktatás által, azt mindenképpen meg kell akadályozni. Mert csak a gyenge és gyökértelen nemzet a jó, hiszen
az az irányítható.

Ez az oka, hogy liberálisékat minden erős nemzetállamtól manapság kiveri a víz, és egyből nácizásba kezdenek habzó szájjal. Aztán jöhet az elnyomástól való rettegés, meg az egyéni szabadság korlátozásának vádja alatt megfogalmazott kifogások, a megbélyegzés és a tananyagból való kizárás. Nem kellenek hősök, nem kellenek győztes háborúk sem! Érezzék csak a magyarok, hogy sose voltak nagyok, mindig is széthúztak és gyengék voltak, ezért a nagyok irányítására és felügyeletére szorulnak. Követni kell a bolsevikok által megszabott irányelveket, és szét kell zúzni minden olyan törekvést, amely egy kis önbecsülést és büszkeséget adhatna ennek a nemzetnek. A tudatlanság az üdvözítő, még véletlenül se legyen tisztába az ifjúság azzal, hogy a magyarság mennyi értéket hordoz magában, és mennyi nagy tettet hajtottak végre őseink, akikről példát vehetnénk.

Ha visszagondolok arra, hogy nekem mit kellett megtanulnom történelemből vagy irodalomból, igencsak feltűnik, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a tananyagban az egyetemes rész, mint a hazai. Mint ahogyan azt is észre lehetett venni, hogy sok eseményre alig fordítottunk figyelmet, míg más történésekről órákon át beszéltünk. Aránytalan volt az egész, a nemzeti öntudat erősítéséről pedig még véletlenül sem szólt a tananyag, de legalább az én tanárom mindent megtett annak érdekében, hogy ne csak bemagoljuk, hanem át is gondoljuk és megértsük a hallottakat.

A lényeg azonban az, hogy vittük tovább a bolsevizmus által felállított elképzeléseket a rendszerváltás után is. Ezért lehet az, hogy Wass Albert, Nyirő József vagy Herczeg Ferenc munkásságára a bolsi tempónak megfelelően rásütik a fasiszta jelzőt. Olyanok tehetik meg ezt, akik életükben nem olvastak tőlük semmit. Még a nevüket sem sikerült megtanulni, pedig legalább addig illett volna helyesen emlegetni őket, amíg csípőből lenácizzák a munkásságukat. Bár jól tudjuk, hogy ez az ellenzéki alakulat és értelmiségi holdudvara már a látszatát se akarja fenntartani annak, hogy a gyűlöletkeltésen és a gazdik által megszabott mantrák visszaböfögésén kívül mást is akarnának tenni. A létük is csak azt bizonyítja, hogy hiába telt el harminc év a rendszerváltozás óta, még mindig nem sikerült tisztáznunk rendesen saját történelmünket és önképünket. Továbbra is csatlósországnak akarnak minket láttatni, és még mindig a „merjünk kicsik lenni” elve dominál.

Pedig a magyarok nem voltak sosem kicsik, nem voltak erőtlenek, és nem voltak bunkók sem. Hihetetlen gazdag történelmünk és kultúránk van, csodálatos és példaértékű íróink, költőink, akiket ismernünk kell ahhoz, hogy értsük a nemzetünket. Ha nem ismerjük meg a múltunkat, akkor nem is létezhetünk a jövőben. Ehhez azonban szükségünk van rendes oktatásra, könyvekre és filmekre. Ahogyan az egyénnek ismernie kell önmagát a fejlődése érdekében, úgy kell önazonosnak lennie a nemzetnek is, hogy képes legyen a fennmaradásra és tovább haladásra. Éppen ezt az önazonosságot akadályozzák meg azzal, amikor teljesen tudatlanul, pusztán gyűlöletből ítélnek el olyan írókat, akik egy mondatukkal többet tettek a magyarságért, mint ezek a gyűlölködők eddig összesen.

Wass Albert szavaival élve:
„A nemzet élete a kultúrával azonos, nem a politikai történésekkel, melyek csak átfutnak fölötte, mint a szél. A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.” Ezt a fegyvert akarják elvenni tőlünk, és most ezt az erős nemzeti öntudatot kell megtalálnunk. Itt az ideje, hogy a magyarságról kialakult önképen változtassunk és végre úgy viselkedjünk, ahogyan egy erős nemzetnek viselkednie kell. Mert van kikre és van mire büszkének lennünk.

(A szerző politológus, az IKoN elnöke)

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Európa mi vagyunk

ĀJavaslunk egy stratégiát: ki kell mászni a liberálisok zsebéből. Vissza kell venni az európai identitást. Minden más lassú öngyilkosság

Bogár László

Bogár László

A Nyugat alapértékei

ĀWestlessness – ez a kissé különös, akár nyelvtörőnek is beillő szó volt talán a legtöbbször elhangzó angol kifejezés a hétvégén lezajlott müncheni biztonságpolitikai konferencián

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom