Korompay Csilla

Vélemény és vita

Hősök és pojácák

A magyar gyerekek mindegyikének meg kell tanulnia: vannak hőseink. Akkor tisztán látják majd, hogy vannak pojácáink is

álláspont

Fiktív színjátékrészlet. Főszerepben két végvári vitéz, akiket épp kiebrudalnak Hasszán bég táborából. Vonakodnak távozni, egyikük – nagydarab, mamlasz katona – ellenáll a janicsároknak, tereptárgyakba kapaszkodik, majd hanyatt fekszik, hogy ne lehessen elmozdítani, a másikuk feldúltan narrálja a történetet.

„Mit csinálnak, maguk állatok? Á, jaj, vadállatok! Azonnal engedjék el Ákos hadnagyot! Ne álljon elém! Hozzá ne nyúljanak! Hozzá ne nyúljanak Ákos hadnagyhoz! Hárman mentek rá! Négyen! Azt a hétszázát! Engedjék el Ákos hadnagyot! Mit csinálnak? MEGLÖKTÉK! Engem is meglöktek! Ákos, jól vagy? Istenem, Istenem! Engedjék el azonnal! Ákos hadnagy fegyvertelenül fekszik a földön! FÖLDRE TETTÉK! Ne nyúljanak hozzá, mit képzelnek? Hát, megőrülök, én komolyan megőrülök ettől! Felszólítom önöket, hagyják békén! Nem csinált semmit! Csak bejöttünk ide kicsit bosszantani a jónépet. Már ezt sem szabad? Olyan uncsi az élet a végvárban… Ezek meg teljesen megvesztek. Ákos hadnagy vizet kér! Mindjárt itt a víz, Ákos. Borzalmas ez az egész. Mit csinálnak? Felemelték és viszik kifelé a táborból. Borzasztó! Úristen, Ákos! (Sírva) Úristen, nem tudok mit csinálni. Ákos, tarts ki! Hol van a mentéje? Meg fog fázni! (Balra el.)”

Aki látta az MTVA-székházban 2018 decemberében készült felvételeket, bizonyára sosem feledi Szél Bernadett és Hadházy Ákos jelenetét. A fönti mondatok kilencven százaléka szó szerinti idézet Szél erőteljes alakításából. S hogy miért helyeztük át a középkorba? Összehasonlításként.

A Soros-alapítvány által pénzelt Történelemtanárok Egylete ártalmasnak tartja, hogy az alaptantervben „előírt értékelést” kap a diák, például azáltal, hogy „hősként” említik a végvári vitézeket, ahelyett, hogy a tanuló maga alakíthatná ki az álláspontját. Ugyanakkor a Soros-egyetem genderoktatója, Pető Andrea a 2010 és 2020 közötti évtizedet elemezve a minap azt írta, „a belpolitikai élet legfontosabb eseménye a CEU politikai emigrációja Magyarországról, a legfontosabb személy pedig a magyar politikában Szél Bernadett volt”. Vagyis Szél – meg persze a CEU – az évtized hőse. Ezzel a végtelenül szubjektív értékeléssel nincs különösebb gond egészen addig, míg egy „éndöntömelhogymaéppenmilyenneművagyok” professzor magánvéleményeként olvashatja pártucatnyi híve. A probléma ott kezdődik, ha ebből akár tananyag is lehet.

Márpedig az ötlet nem légből kapott. Sőt, éppen a Történelemtanárok Egyletének lelkes támogatásával készült Magyar Bálint minisztersége alatt az az alaptanterv, amelyből – a szintén sorosista Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság sugalmazására, majd lelkes közreműködésével – egyszerűen kiszippantották a követelményrendszert.

A liberális oktatáspolitikusok mindig roppant tudományos szakszavakkal megmagyarázott becsípődése ugyanis az, hogy az iskoláknak és a pedagógusoknak teljes szabadságot kell adni, hogy olyan tárgyakat tanítsanak olyan tartalommal, amilyet csak akarnak. Ez legfőképpen azért agyrém, mert ha nincs általános, minden diáktól elvárható alaptudás, akkor megszűnik a rendszer átjárhatósága, vagyis korlátozódik az iskolaváltás, illetve a felvételi lehetősége, így aztán súlyosan sérül az esélyegyenlőség. Másrészt a közös tudáskincs tesz minket nemzetté, kulturális örökségünk, hagyományaink, történelmi emlékeink összessége. Ezt akarják elvenni, viszonylagossá, bármikor átértékelhetővé tenni azok, akik most polgári engedetlenséggel fenyegetőznek, mondván, csukott ajtók mögött majd úgyis azt oktatnak, amit akarnak.

Hát, nem. A magyar gyerekek mindegyikének meg kell tanulnia: vannak hőseink. Akkor tisztán látják majd, hogy vannak pojácáink is.

(A szerző lapunk főmunkatársa)

Kapcsolódó írásaink

Boros Imre

Boros Imre

Birodalmi helytartók

ĀAmiért néhány éve még közéleti megkövezés járt, amit idült összeesküvés-elméletnek volt kötelező titulálni, az mára maga a rögvalóság. Ezen a bázison ébredt öntudatra a pénzvilághatalom főhadiszállásának számító Egyesült Államok népének józan többsége