Szent István király ökológiai lábnyomáról

Várható volt és jelképértékű, hogy az új főpolgármester első intézkedéseinek egyikével leállítja a magyar állam alapítójának tiszteletére fölállítandó szobor munkálatait. Döntése indokaként arra a valamivel több mint ezer emberre hivatkozott, akik petícióval tiltakoztak Szent István szobrának felállítása ellen. Persze ők azt állítják, a szoborral semmi bajuk, csak a zöldfelület kisajátítása ellen léptek föl. Évtizedek óta a környéken élek. Unokasétáltatás idején ott voltunk az Izrael Állam születésnapját a parkban ünneplő sokadalomban, sőt megnéztük a színi előadásokat, gyerekprogramokat, belekóstoltunk az étel- és italkülönlegességekbe. Máskor megbámultuk a parkban tartott pészah és hanuka ünnepeket, hallgattuk a klezmerzenét, néztük az esténként kivilágított menórát, miközben sajnáltam, hogy soha egyetlen magyar vagy keresztény jelképet, rendezvényt sem láttunk ugyanott. Azt gondolom tehát, hogy az államalapító szobrának terve – ha már a park a nevét viseli – éppen hogy nem a kisajátítás, hanem a méltányos jelenlét szándékával született, ahol méltó módon lehetne koszorúzni augusztus 20-án. Mert ez a hely nemcsak a közelben lakóké, hanem azoké a százezreké, millióké is, akik számára Szent István műve, a magyar államiság jelent valamit. Tehát bár jócskán megkésett, de nagyon is helyénvaló volt a szoborállítás terve, amely most – bízunk benne, nem több, mint öt évig – megjósolhatóan csak terv marad.

Addig is üssük el az időt egy kis matekkal. A parkban jelenleg négy szobor vagy emlékmű áll: a baloldali publicista, Fejtő Ferenc félbüsztje csak 0,12 négyzetmétert „sajátít ki” a területből. (Szemben vele Andressew Iván Fejtő Ferenc-díjas újságíró „emlékpadja”. Ezt nem számoljuk, mert nem vesz el helyet a gyepből, az ötlet kitalálói ugyanis egy kis réztáblával megjelölt köztéri padot einstandoltak erre a célra.)

A második a kommunista Szír-csoport emlékműve, ez már nagyobb részt, 2,47 négyzetmétert „sajátít ki” a gyepből. A harmadik Raoul Wallenberg emlékére készült, amely a szobrot körülvevő tér kövezésével együtt 83,5 négyzetmétert „vesz el” a fűből. A park északi végében pedig ott áll a Zsákhordó munkás szobra, amely 1,2 négyzetmétert „foglal el” a parkból.

Soha senkinek nem jutott eszébe tiltakozni, hogy e szobrok miatt csaknem kilencven négyzetméterrel kevesebb gyep van a parkban, mint amennyi lehetne. Csak most, a Szent István-szobor kapcsán állnak elő ezzel a kifogással a harcos „környezetvédők” a mindössze fél négyzetméteres betonalapzat okán. Ugyanis csak ekkora – és egy négyzetcentiméterrel sem több! – a petíciózók által emlegetett „hatalmas zöldfelület”, amely állítólag eltűnt. Hozzáteszem, ez a fél négyzetméter is csak a töredéke a végre-valahára eltávolított Lukács György-szobor még mindig meglévő alapzatának. Ha a fű miatt aggódók – olyan gyorsan és szervezetten, mint ahogyan azt a Szent István-szobor ügyében tették –, az új főpolgármesterhez fordulnának, és feltöretnék ezt a 2,1 négyzetméteres, derékszögű betoncsíkot, a Szent István-szobor alapzatának több mint négyszeresét adhatnák vissza a természetnek. A „zöldeket” azonban csak az államalapító szobra alá előkészített betondarab zavarja, pedig a felsorolt négy másik, valamint a Lukács-szobor alapzata – ha már a tiltakozók a környezetvédelem álcája mögé bújnak, hadd mondjam így – ökológiai lábnyoma ennek a többszörösét teszi ki.

A most szobor nélkül maradt, szerény méretű földkupac – ha pesszimisták lennénk, akár sírhalomnak is nevezhetnénk – valójában egy öt méter átmérőjű, nyolcvan centi magas, gyeptéglával borított oldalú és tetejű dombocska. Azt gondolom, nyáron éppen azok a magukat toleránsnak tartó és minden – szájízük szerinti – ügyben a sokszínűséget támogató aláírásgyűjtők fognak majd a tövében a rézsűnek dőlve, elégedetten napozni, akik egy-két éve dühödten tiltakoztak a csak itthon világhírű filozófus, a magyarölő Lukács György szobrának eltávolítása miatt. Ugyanezek most zöldbe bújva, de hasonló indulattal és persze „demokratikus” módon kinyilvánították, hogy Szent István király persona non grata a nyolcvanhárom éve a nevét viselő Szent István parkban.

Mezei Károly, Budapest