Gyorsítanának a visegrádiak

Ebben nemcsak, hogy egyetértés alakult ki a V4-országok, azaz hazánk, Szlovákia, Cseh- és Lengyelország között, de a Budapest–Varsó között megépítendő gyorsvasút – Pozsonyon, Brnón és Krakkón keresztül – a kapcsolatépítés és az összefogás egyik szimbólumává vált. Nem hiába foglalt állást emellett Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A varsói mellett a másik kiemelt irány Erdély, vagyis a Budapest és a Kolozsvár közötti gyorsvasút megépítése, és hogy mennyire komolyan veszik ezt a felek, azt jól mutatja, hogy a napokban hirdette meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút tervezésének tenderét. Eszerint a magyar oldalon külön pályán épülhetne meg a vonal, amelyen óránkénti 250–350 kilométeres sebességgel közlekedhetnének a vonatok. Az építkezést egyébként a visegrádiakhoz hasonlóan támogatja a román kormány is, hiszen ők abban is érdekeltek, hogy a vonalat egészen Bukarestig meghosszabbítsák.

A merész terveknek és elképzeléseknek egyelőre az szab gátat, hogy rendkívül hosszadalmas a projektek előkészítése, továbbá horribilis összegbe kerül egy-egy ilyen szakasz megépítése, ami szinte elképzelhetetlen az Európai Unió anyagi támogatása nélkül. Az eddigi – leginkább nyugat-európai – tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egy kilométernyi vasúti pálya külön nyomvonalon történő megépítése négy-ötmilliárd, de domborzati viszonyoktól függően akár tízmilliárd forint is lehet. Viszont a működtetéshez szükséges a fizetőképes kereslet is, vagyis csak olyan gazdasági fejlettségű országban képzelhető el ilyen gyorsvasút megépítése és működtetése, ahol a lakosság mobilis és meg tudja fizetni a menetjegy árát.

Ugyanakkor döbbenetes fejlődést és változást tud hozni egy-egy ilyen nagy sebességű vasút. Európában Franciaországé az úttörő szerep, ahol komoly politikai viták előzték meg az első ilyen vasútvonal megépítését Párizs és Lyon között, viszont a Mitterrand-kormány belevágott a hetvenes évek közepén, és hatalmas sikere lett. Néhány éve adták át a Párizs–Bordeaux-vonalat, amelyen az ötszázharminc kilométeres távot két óra nyolc perc alatt teljesítik a szerelvények. A délnyugat-franciaországi város azóta kivirágzott, hatalmas építkezések kezdődtek, emelkedtek az ingatlanárak, felpezsdült a társadalmi és kulturális élet is.

Szerencsére komoly eredményekről lehet beszámolni a hazai közlekedésben is. Közútra és vasútra ugyanis 2016 és 2024 között ötezermilliárd forintot költhet az ország, ezen belül 3200 milliárd forintot utak és autópályák építésére – ebből 1800 milliárd forint állami pénz –, 1800 milliárd forintot pedig vasúti pályákra és új szerelvények beszerzésére. Tavaly az eddigi legnagyobb összeget, 566 milliárd forintot költhette Magyarország közúti beruházásokra, idén pedig a vasútnál lesz az eddigi rekordév, itt 299 milliárd forint jut a fejlesztésekre. Ebben az évben olyan beruházások készülnek el, mint a Budapest–Pusztaszabolcs és a Budapest–Hatvan közötti vonal megújítása, ami valóban új szintet jelent a hazai vasúti közlekedésben, továbbá forgalomba állnak az első emeletes elővárosi motorvonatok, 2022-ben pedig az új mozdonyok is.

Ha pedig az unió is rábólint, épülhet gyorsvasút Bécs felé is, és ha elkészül, a bisztrókocsiban csak egy jó kávéra vagy teára lesz idő, és már le is lehet szállni a császárvárosban.