Dippold Pál

Vélemény és vita

A bevásárló

A davosi világgazdasági fórumon, mint akárhányszor ezeken a találkozókon, ott tolongtak a világ pénzügyi és politikai celebjei

álláspont

A programot színesítendő felléptették a beteg svéd kislányt, a klímahisztéria úttörőjét is. Greta Thunberg azonban most hiába rikácsolt, a közfigyelemből neki is meg az őt céltudatosabb életre intő amerikai pénzügyminiszternek is kevés jutott.

Annál több reflektor irányult az idős korára egyre gátlástalanabbá váló tőzsdespekulánsra, Soros Györgyre. A magyar származású amerikai pénzmanipulátor bejelentette, hogy létrehozza a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózatot. Soros új szervezete közös képzési programokat, hálózati kurzusokat fog kínálni, összeköti az oktatókat és a hallgatókat személyes és online konzultá­ciókban. Céljuk „a vélemények szabad kifejezésének és a különböző meggyőződések sokszínűségének biztosítása”. Ez azonban még nem minden, kiemelt céljaik között szerepel a „negligált” társadalmi csoportok, a menekültek, a börtönbüntetésüket töltők, a romák, az otthonukat elhagyni kénytelen emberek elérése és minőségi oktatásuk segítése, a politikailag üldözött kutatók támogatása. Soros kifejtette, hogy legnagyobb reménye a hozzáférés az oktatáshoz, ami a kritikai gondolkodás erősítésével és az akadémiai szabadság hangsúlyozásával megerősíti az egyének autonómiáját. Minderre a filantrópnak titulált tőzsdespekuláns egymilliárd dollárt különített el. Hívei pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy Soros György az elmúlt harminc évben már sok-sok milliárd dollárral támogatta az eszméit kiszolgáló szervezeteket.

Mi is valójában az a nyílt társadalom, aminek ennyire nagylelkű támogatója van, mint Soros György? Egy meglehetősen nehezen leírható, amőbaszerű emberi együttélési forma, aminek lényege, hogy a hagyományos nemzetállami kereteket meghaladó multikulturális társadalmak jegyeit viseli. Az olyan társadalmakét, amelyekben többfajta kultúra és identitás keveredik egymással előjogok nélkül. Ahol az önzés eléri legmagasabb fokát, és ahol az egyes ember, az én alapvető joga, hogy maga döntse el, milyen eszmékkel, milyen kulturális mintákkal azonosul, és milyen célok felé viszi életét.

A felvilágosodásnak nevezett elsötétülés következménye ez az elmélet. A jakobinus diktatúra szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavainak következménye a közösségi lét minden elemét elpusztítani akaró szélső­liberális álszabadság. Ezért halt meg amúgy több százmillió ember a 20. század diktatúráiban.

A nyílt társadalom elmélete a különböző kultúrák konfliktusmentes keveredését vizionálja, sőt a klasszikus nemzeti értékek, a közös múlt és nyelv, nemzeti, vallási hagyományok, és mondjuk, a zsidó-keresztény kultúra adta létformánál haladóbb, gazdagabb, színesebb, tehát szerintük jobb társadalmat hoznának létre. A világ azonban nem nagyon szokott az elméletekhez igazodni.

Mi a célja Sorosnak új hálózata kiépítésével? Milyen érdekei kötődhetnek ehhez? A nyílt társadalom jelentette átláthatatlan viszonyok megteremtése. Egy olyan, az egész világot mérgespókként behálózó felsőoktatási szervezetrendszer működtetése, ahol a nemzetállamok és a hagyományos emberi-társadalmi értékek híveivel szemben nagy létszámban kinevelhetők az új nemzetköziség senkihez és semmihez nem kötődő, könnyedén manipulálható álértelmiségi tömegei. Ők aztán hatalmi pozíciókba kerülve tovább terjeszthetik ezt az öngyilkos eszmét.

Soros György most sem tett mást, mint eddig. Bevásárolt. Csak éppen nem részvényeket vett, hanem politikai befolyást. Az most mellékes, hogy erre például senki emberfia nem hatalmazta fel.

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

A hibrid értelmiség naiv bája

ĀIdőről időre felbukkan egy-egy önmagát „mérsékelt jobboldalinak” tartó, magasan kvalifikált, „hibrid értelmiségi”, aki minduntalan kinyilatkoztatja, hogy szükség van egy „valódi konzervatív” pártra

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Nem csalás, nem ámítás – mindkettő

ĀA világ urainak ingerküszöbét egyelőre nem érte el az a cseppet sem légből kapott jóslat, miszerint Afrikában a következő öt-hét évtizedben nagyjából hárommilliárd munkaképes korú ember lép be a munkaerőpiacra

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom