Ugrottak az ázsiai tigrisek

Egy kicsit nyugodtabb időszak kezdődhet a világgazdaságban, miután tegnap a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnök és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes aláírta a két ország közötti kereskedelmi részmegállapodást, ami lökést adhat az áruk szabadabb kereskedelmének. Az ad hoc jellegű pótvámok, ebből adódóan a másfél éve dúló vámháború a világ két legnagyobb gazdasága között több száz milliárd dollár értékű terméket érintett, ami zavarokat okozott a pénzpiacokon és a globális ellátási láncolatokban, valamint lassította a világgazdaság növekedését is. Minket ez közvetlenül nem érintett, hiszen enélkül is jól alakult az exportunk, viszont egy kis, nyitott gazdaságú ország ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Egyrészt azért, mert ha probléma van a világgazdaságban, az olyan feltörekvő devizák, mint a forint, egyből gyengülni kezdenek, másrészt a legfontosabb exportpiacaink is visszaesnek, és ennek a mi gazdaságunkra is erőteljes a hatása. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tavalyi utolsó negyedévben már hozzánk is eljutott ennek szele, és elkezdett visszaesni a gazdasági növekedés üteme.

Ezeket a kockázatokat viszont némileg csökkenteni tudjuk, mégpedig azzal, hogy több lábon áll a gazdaság, és az Európai Unióban elsőként nyitottunk a keleti, elsősorban a távol-keleti piacok felé. Ennek úgy tűnik, hogy most érik be a gyümölcse. Egyrészt az exportban, másrészt a tőkebefektetésekben. Az exportunk összességében a kereskedelmi háború és az általános, elsősorban az eurózónában tapasztalt általános gazdasági lassulás ellenére jól alakul, a beruházásokban pedig fordulat következett be. Ugyanis nemcsak, hogy erősödnek a keletiek, de tavaly például megfordult az irány, hiszen nem Németországból, hanem Dél-Ko­reából érkezett a legtöbb beruházás. Tavaly a magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két ko­reai nagyvállalat valósította meg, emellett a japán és kínai beruházók az új munkahelyek harmadát hozzák létre. És utánuk jönnek a többiek is, félretéve a fontossági sorrendet.

A magyar külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter a héten felkeresett néhány ázsiai államot, illetve gazdasági régiót, amelyek Magyarországnak mind fontosabb partnerei. Például India a világ hetedik legnagyobb gazdasága, és az ottani cégek, amelyek a legmodernebb technológiát alkalmazzák, a következő két hónapban ezer új munkahelyet hoznak létre nálunk. Az in­diai cégek már eddig is nagyon fontos szerepet játszottak a magyar gazdaság szerkezetváltásában, hiszen a legmagasabb technológiai színvonalú autóipari, elektronikai, szolgáltató és a megújuló energiaforrások területén működő beruházásaikat hozták Magyarországra. Ezzel együtt Makaóban – amely Kínához tartozó különleges státusú közigazgatási terület – számos szegmensben mutatkozik komoly igény a magyar prémium­ termékekre és szolgáltatásokra. Makaóról annyit érdemes tudni, hogy a jelentős bevételeket termelő szálloda- és kaszinóiparának köszönhetően a kínai terület dicsekedhet a világon az egyik legmagasabb egy főre jutó bruttó hazai össztermékkel, így félmilliós lakosságával is rendkívül fizetőképes.

Szintén a kiváló kétoldalú kapcsolatok teszik lehetővé, hogy Hongkong – amely különleges közigazgatású régió – is remek üzleti lehetőséget biztosít prémium termékeket és szolgáltatásokat nyújtó magyar vállalatoknak. Hongkong – Kínát, Koreát és Japánt követve – Magyarország negyedik legnagyobb ázsiai partnerévé lépett elő. Vagyis az ázsiai tigrisek már nemcsak, hogy ugrani készülnek, de rá is vetődtek Európára, így a magyar piacra is.