Jól hasznosítjuk a széljárást

A hivatalos adatok szerint 1540 milliárd forint értékben születtek pozitív befektetői döntések Magyarország esetében addig, és még erre is sikerült rátenni egy lapáttal.

Mint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap bejelentette, a kormány összesen százegy nagyberuházásról kötött megállapodást külföldi és magyar nagyvállalatokkal, a beruházások összértéke tavaly év végén elérte az 1705 milliárd forintot, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem négy százalékát teszi ki. A beruházások adják meg a gazdasági növekedés alapját, amivel az utóbbi időszakban az európai élmezőnybe kerültünk. Tavaly ötszázalékos volt a növekedési ütem, amivel mindenképpen dobogós helyen vagyunk az Európai Unióban.

A magyar gazdaság teljesítménye 2010 óta mintegy harminc százalékkal nőtt, hazánk Közép-Európával együtt a fejlődés motorjává vált a kontinensen. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme a következő években is legalább két százalékponttal haladja meg az európai átlagot, ennek egyik fontos eleme a bővülő foglalkoztatottság és a lakossági fogyasztás erősödése mellett – ami leginkább a három éve tartó két számjegyű béremelkedésnek köszönhető – a beruházások növelése.

Ami viszont kiemelten fontos, az az, hogy Magyarország rendkívül vonzó a külföldi befektetők körében, még az előbb említett két számjegyű bérnövekedés ellenére is, ami eddig a versenyképességünk egyik záloga volt. A tőke viszont már az olyan térséget keresi, ahol még mindig versenyképesek a jövedelmi viszonyok, ugyanakkor lehet építeni a képzett munkaerőre, kiszámítható az adózás, stabil az államháztartás és a politika. Ezeknek a feltételeknek pedig mind megfelelünk, és ezt nemcsak mi mondjuk magunkról, hanem a befektetők is, mint azt a mellékelt ábra is mutatja. Míg korábban szinte kizárólag termelésorientált nagyvállalatok érkeztek Magyarországra, addig most olyan új technológiákat alkalmazó cégek indítanak beruházásokat, amelyek igazodnak az új világgazdasági korszak által diktált elvárásokhoz.

Ugyanakkor ha a beruházásokat említjük, nemcsak a külföldi tőkebefektetések fontosak, hanem az államiak is. Az összberuházásokon belül ugyanis huszonhat százalékos az állami beruházások aránya, amivel viszont toronymagasan vezetjük az uniós rangsort.

Visszakanyarodva a működőtőke-beruházásokhoz, az így létrehozott munkahelyeket ötven százalékkal magasabb fizetések jellemzik, mint a 2017-ben létrejötteket. Ez leginkább a munkavállalóknak kedvező, viszont az adó- és járulékformában megjelenő többletbefizetésekkel az állam is jól jár. A beruházásösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken a bruttó fizetés 2018-ban átlagosan havi 420 ezer, tavaly az első tizenegy hónap alapján 457 ezer forint volt. Említésre méltó, hogy átalakul a tőkemozgás iránya, a nyugati befektetők mellett ezen a téren egyre erősebbek a koreaiak és a japánok, és ezek a beruházások az elektromosautó-iparhoz kapcsolódnak. Sőt nemcsak, hogy erősödnek a keletiek, de tavaly például megfordult az irány, hiszen nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás. A magyarországi beruházási érték mintegy 48 százalékát két koreai nagyvállalat adta, emellett az új munkahelyek harmadát dél-koreai, japán és kínai beruházók hozták létre. Vagyis feltámadt a keleti szél, de még a nyugatit is be tudjuk fogni a vitorlánkba.