Szalai Attila

Vélemény és vita

Jézus családfájáról a napkeleti bölcsek napján

Advent idején ritkán boncolgatott kérdéssel foglalkozott a legolvasottabb lengyel konzervatív hetilap, a Sieci karácsonyi számában az író és publicista, a Magyarországon is egyre ismertebb Grzegorz Górny

A lap címoldalára került írása, amelyből érdemes merítenünk, s elgondolkodnunk rajta, Jézus Krisztus családfáját járja körül. Azét az emberét és Istenfiúét, akinek születésétől számítjuk időnket e föld kerekén, s akinek világra jövetele kettéosztotta a világ történetét a megelőző és az eljövendő érára. Pedig nem ő volt az egyetlen és az első, akiről azt tartották, hogy az Isten küldötte, s akinek befolyása, hatása a világ menetére tagadhatatlan volt. Buddha, Kung Fu-ce, Lao-ce, Mohamed – de Jézus volt az egyedüli, akinek eljövetelét, mint Megváltóét előre megjósolták. Az Ótestamentum írásaiban találkozhatunk vele, például Ézsajás és Dániel könyvében. Az Új Testamentum evangélistái közül Máté és Lukács írnak a Názáreti származásáról.

Máté, aki elsősorban a zsidóknak szánta evangéliumát, azzal kezdi, hogy Ábrahám és Dávid leszármazottja, ily módon igyekezve hitelessé tenni őt a judaizmus híveinek szemé­ben, s egyúttal elejét venni ama pletykáknak, amelyek törvénytelen, vagy hitetlen származásúnak próbálták beállítani. Máté és Lukács azt írják, szűztől született, s tették ezt annak ellenére, hogy tisztában voltak vele, a zsidók ezt nehezen fogadják el, mégis kitartottak mellette, aminek oka kellett, hogy legyen. Ha Jézus származásának, őseinek tételes felsorolása puszta kitaláció volna, az apostol nyilván nem hagyott volna benne olyan személyeket, akiknek viselkedése komoly problémát jelenthetett a zsidók szemében. Először is, a származási rendben nők is szerepelnek, márpedig nem az ő vonalukon volt szokásos lekövetni azt. Továbbá, akadtak benne hitetlenek is, pogányok, akiket pedig a zsidó szokások szerint eleve kizártak az öröklésből. Mi több, olyan alakok is akadtak a sorban, akik bűnös életet éltek, például prostituáltak voltak.

Ilyen volt Támár, Júda menye, s egyúttal gyermekei anyja is. Előbb Hérhez, Júda legidősebb fiához ment férjhez, s amikor ez meghalt, Hér öccse, Onan vette magához. Mikor aztán Onan is távozott az árnyékvilágból, Júda nem akarta, hogy a levirátus szerint most a legkisebb fia vegye el Támárt, akiről azt tartotta, szerencsétlenséget hoz. Ekkor Támár prostituáltnak öltözött, úgy állt Júda elébe egy keresztútnál. Sikerült is levennie a lábáról az apósát, akinek aztán ikreket szült, Pérecet és Zérahot.

Jézus családfáján találunk pogányt is, jelesül Dávid király ükanyját, Rahábot, aki Jerikóban a teste áruba bocsátásából élt. Ő volt az, aki Józsué felderítőit elbújtatta a házában. Később elárulta az övéit, segítve a zsidóknak bevenni a várost. A zsidóknak segített ugyan, de tette, az árulás attól még bűn marad.

A névsorban ott van Dávid nagyanyja is, Ruth, akinek erkölcseivel nem volt semmi baj, de maga a tény, hogy moábita volt, akárcsak Raháb, és így a Törvény által tiltott idegen vért hozott a királyi családba – pusztán ez bűnössé teszi.

S végül negyedik nőként ott van a sorban Betsabé, a harcos Uriás, Dávid leghűségesebb és legbátrabb katonájának a neje. Míg férje harcolt, ő megcsalta a királlyal. Dávid aggódott, hogy kiderül a házasságtörés, ezért úgy intézte, hogy Uriás hagyja ott a fogát a csatamezőn, majd elvette Betsabét feleségül. Az ő nászuk gyümölcse lett Salamon, aki ugyancsak buja életet élt.

Jézus felmenői között, láthatjuk, akadt elég bűnös lélek. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy magára akarta venni a világ bűneit. S hogy a láncban pogányok is felbukkannak, azt üzeni: küldetése, a megváltás nem csak a zsidó népnek jár, hanem minden embernek.

Egy lett közülünk, azzal, hogy Ő maga bűnök nélkül való – mondja Pál apostol. Minden tekintetben emberré lett. Vállalta minden felmenője bűnét is, semmi alól nem bújt ki. S ha átgondolta, kik voltak az ősei, milyen életet éltek, milyen esendőségeik voltak, látta a tökéletlenségeket, tragédiáikat, szenvedélyeiket, gyilkosságaikat, bálványimádá­saikat – így láthatta át, érthette meg, hogy a megváltás bűnös, gyenge és erkölcstelen emberek sorsán keresztül vezet. S hogy a legelesettebb bűnös embernek is helye van az Isten alkotta világban, a Teremtő terveiben.

Az Új Testamentumban van még egy genealógia. János evangéliuma így kezdődik: „Kezdetben volt az Ige, s az Ige Istennél volt, az Ige Isten volt. Ő kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött”. Később így folytatja: „Az Ige testté lett, köztünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal”. János tanúságot tesz, amikor hangosan kiáltja: „Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.” Amennyiben Máté és Lukács Krisztus családfájának emberi ágait követte le, annyiban János a Megváltó isteni eredetét az örök Atyától. A keresztények kétezer éve úgy hiszik, hogy Jézus egyszerre volt „valóságos Isten a Valóságos Istentől”, és valóságos, hús-vér ember, egy olyan személy, akiben két természet egyesült: az isteni és az emberi. S ez az emberi osztatlanul vonatkozik mindannyiunkra, mint azt a napkeleti bölcsek vízkereszt napján esett látogatása is jelképezi. A názáreti jászolban ott csillog a királyság aranya, gomolyog az istenség tömjénje, illatozik az embert gyógyító mirrha. Gáspár, Menyhért és Boldizsár hódolata azt jelenti, hogy az emberré lett Isten nem csak az ószövetségi népnek, a zsidóságnak mutatkozott meg, hanem a pogányoknak is, mint arra több ószövetségi próféta is utal, hogy a Megváltó küldetése a pogányokhoz is szól. És mind a bűnösökhöz is, azokhoz, akikért a keresztfán megélt kínok közepette így imádkozott: „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lukács 23,34).

Kétezer év múltán is alighanem már csak abban bízhat az istentelenné lett Európa, hogy az Örökkévaló meghallgatja az egyszülött Emberfia könyörgését.

Kapcsolódó írásaink

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Árulkodó csend

ĀAzt viszont már elértük, hogy Angela Merkel és Macron nem szelfizik a „menekültekkel”

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Az ellenzéki összecsapás éve jön

ĀA tavalyi esztendő végére eljutottunk oda, hogy minden ellenzéki párt azt állítja magáról, hogy ő lenne a legerősebb alternatíva, a leendő összefogás és a megálmodott kormányváltás motorja