Faggyas Sándor

Vélemény és vita

Európa megtagadói (12.)

Hazánk, a keresztény Európa akkor maradhat meg, ha nem az őt megtagadók, hanem az őt vállalók, őrzők-védők, építők lesznek bátrabbak és erősebbek

álláspont

A gyümölcs vak. A fa az, aki lát – írta egy huszadik századi francia költő. Magyar kortársa, Babits Mihály egyik utolsó versét így fejezte be: „Most érzem, hogy sorsom a hazámnak sorsa, / mint fához a levél, hulltomig kapcsolva, / mert nem madár vagyok, hanem csak falevél, / mely ha fája kidőlt, sokáig ő sem él.” A balgák azt hiszik, ők a fa, pedig nem mások, csak falevél, esetleg (jó esetben) gyümölcs. Nem a szőlőtő, csak szőlővessző. Amely – olvassuk János evangéliumában – ha a szőlőtőkén marad, gyümölcsöt terem, de ha nem, akkor elszárad, lemetszik és tűzre vetik.

Megtagadhatja-e a falevél és a gyümölcs a fát, a szőlővessző a szőlőtőkét? Aki tanult botanikát, és kicsit ismeri a természetet, az tudja, hogy nem. És megtagadhatja-e az ember a teremtőjét, az őseit, szüleit, szülőföldjét, hazáját, nemzetét, kultúráját? Sajnos igen, ha abszurd módon abszolút szabadnak véli magát, és elfeledte a régi intelmet, hogy „minden szabad nekem, de nem minden használ”. Modernnek és haladónak mondott neo­primitív korunk hőse – az Isten- és emberellenes ördög kísértéseinek és saját vágyainak, kívánságainak rabjává válva – megtagadja, elve(sz)ti éltető gyökereit, szellemi, kulturális és civilizációs örökségét, családi és nemzeti hagyományait. Európa-szerte a köz- és magánéletben, a médiában, a fizikai és a virtuális valóságban is halálos vírusként terjed és fertőz az az embertípus, aki megtagadja az európai kultúra alapértékeit, köztük a keresztény hitet és erkölcsöt.

„Hazám, keresztény Európa, / mi lesz, ha bukására döbben, / mi lesz, ha újra földre száll / a Megcsúfolt és Megfeszített” – kérdezte Szabó Lőrinc református magyar költő. „…kívül és belül: / poklosan örvényült, háborult világ, / de a remény sohasem meghaló, / ha minden utolsó szalmaszál / ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!” – jegyezte fel az örömhírt Nagy Gáspár katolikus magyar költő. Mindketten ízig-vérig európaiak, mint Márai Sándor is, aki – mielőtt elment a szovjet birodalom által megszállt és gyarmatosított Magyarországról – azt írta naplójába a budai Zárda utca magaslatából látott ferencesek kertjéről, hogy a szerzetesek életmódja és világnézete alakította olaszossá a virágágyakat és a veteményes négyszögeket. Mert az ember nemcsak ásóval és kapával szelídít meg egy tájat, hanem azzal is, amit ásás és kapálás közben gondol.

Vajon ma mit gondol az ásó-kapa-nagyharangtól, a haláltól rettegő gyarló ember? Vajon hányan gondolnak rá, mi és miért történt, ki és miért jött el e világra jó kétezer éve Betlehemben? S hányan értik meg és fogadják el az isteni ajándékot, hogy hitetlenségünk és hűtlenségünk ellenére még mindig tart a kegyelem ideje? Azt tapasztaljuk, a krisztofób, háborult Európában mind kevesebben. Mégis, szent karácsony ünnepén az a vigasza és reménye lehet a hitetlen, hűtlen, haszontalan halandóknak, amit Pál apostol írt egyik levelében, hogy ha mi megtagadjuk Jézus Krisztust, ő akkor is hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja. Hiszen miattunk és értünk, helyettünk halt meg a golgotai kereszten.

Még mindig nem késő megtérni, visszatérni, hazatalálni, mint a magába szálló, bűnbánó tékozló fiú szerető és megbocsátó atyjához. Az eltévedt, elveszett európaiak még visszatérhetnek gyökereikhez, a keresztény értékekhez, a nemzeti hagyományokhoz, ha magukba szállnak, s visszaszerzik a szabadságukat, méltóságukat és identitásukat.

Hazánk, a keresztény Európa akkor maradhat meg, ha nem az őt megtagadók, hanem az őt vállalók, őrzők-védők, építők lesznek bátrabbak és erősebbek. S ha nem vagyunk lelki vakok, megláthatjuk, hogy érdemes „küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért”.

Kapcsolódó írásaink

Kő András

Kő András

Fájdalom

ĀKarácsonyra készülődtünk. Az esti New York ragyogott. A fényparádé olyan volt, mintha a város épületei versenyeztek volna egymással: melyikük pompája a legszebb

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Hit és elvakultság

Ā„Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek”

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom