Szundi a munkában

Ki hitte volna, hogy a munkahelyen való szundikálás olyan komoly problémát jelent, hogy az Egyesült Államok kormánya november elejétől rendeleti úton tiltotta be a hivatalnokoknak. Nyilvánvaló, hogy a munkahelyeken dolgozni kell, nem pedig ejtőzni. Kivétel persze, mint mindig, van: felettesi engedéllyel lehet.

Az Indiana’s Ball State University kutatóinak felmérése szerint az átlagos amerikai munkavállaló éjszaka nem alszik eleget. Eredményeik azt mutatják, hogy 2010 és 2018 között azoknak a száma, akik kevesebb mint hét órát alszanak,
a korábbi 30,4 százalékról 35,6 százalékra nőtt. A válaszadók mintegy felét rendőrök és egészségügyi dolgozók tették ki, akiknek esetében, mint kiderült, a probléma különösen súlyos. A munkahelyeken történő szundikálás tiltása első pillantásra nagyon is természetesnek tetszik, noha egyre több érv szól amellett, hogy a teljesítmény növelése érdekében éppen hogy meg kellene engedni az ilyesmit. Lawrence Epstein, az Amerikai Alváskutatói Egészségügyi Akadémia volt elnöke rámutat: némely cégek kezdik komolyan venni a problémát, és keresik rá a megoldást. Úgy tűnik, a kormányszervek le vannak maradva pár lépéssel. Némely tengerentúli vállalat már szundiszobákat is rendszeresített, és akadnak olyan élelmesek is, akik az ilyen speciális helyiségeket percdíjért adják bérbe. Torontóban például egy komfortos kanapén való huszonöt perces ejtőzésért tíz kanadai dollárt kell lecsengetni.

Az alváshiány, mint ismeretes, számos egészségügyi gondot eredményezhet. Az érintettek körében gyakori a kóros elhízás, kardiológiai problémák léphetnek fel, növekszik a szélütés veszélye, pszichikai, elsősorban depressziós jellegű szimptómák jelentkezhetnek. A kialvatlanság következtében a dolgozók gyakrabban hibáznak, nehezebben jár az agyuk, ingerlékenyebbé válnak, lassulnak a reflexeik.

A Rand Corporation 2016-os elemzése kimutatta: a dolgozók alváshiány következtében csökkenő teljesítménye évente 411 milliárd dollár értékű kárt okoz az Egyesült Államok gazdaságának. A probléma alól Japán sem kivétel, ahol ugyan kevesebb, de mégis 138 milliárd dollár, a GDP 2,28 százaléka az ebből fakadó veszteség – a szigetország polgárai a világon a listavezetők között vannak kialvatlanság tekintetében. A felmérések kimutatták, hogy az átlagos japán ember maximálisan 6 óra 45 percet tölt alvással, a legkevesebbet a vizsgált huszonnyolc ország lakosai közül. A felmérések tükrében a németek nem állnak rosszul: náluk „csak” hatvanmilliárd dollárra rúg, vagyis a GDP 1,56 százalékát teszi ki a veszteség, a finnek pedig nagyjából egy órával többet alszanak a japánoknál.

Nem véletlen, hogy a japán vállalatok élénken keresik a megoldást. Mind több cég igyekszik szundítóhelyet biztosítani dolgozói számára, sőt mi több, még biztatja is őket, hogy éljenek vele. A Nextbeat informatikai konszernnél például ún. „stratégiai hálószobákat” alakítottak ki külön férfiak és külön nők számára. A helyiségekbe tilos okostelefonokat, illetve laptopokat bevinni. „Egy kis bóbiskolás felfrissíti az embert, ér annyit, mint a kiegyensúlyozott étrend és némi testmozgás” – nyilatkozta a The Guardiannek Emiko Sumikawe, a Nextbeat igazgatótanácsának tagja. A cég ugyanakkor arra is biztatja dolgozóit, hogy 21 óra előtt menjenek haza, és fogják vissza magukat a Japánban megszokott túlórázástól. A japán kormány is inkább visszafogni igyekszik az ország polgárait attól, hogy túlhajtsák magukat, mivel egyre többen válnak a halálra dolgozás, a karoshi áldozatává. Idén nyáron kezdődött a kampány, amelynek lényege, hogy a cégek „fényes hétfőt” vezessenek be, ami azt jelenti, hogy a hét első napján a dolgozók akár csak délben jelenjenek meg a munkahelyükön.

Mondhatnánk, hogy egyes országok feltalálták a spanyolviaszt vagy a meleg vizet – hiszen a mediterrán térségben évezredes a szieszta, vagyis a napközbeni, kora délutáni egy-kétórás pihenés, munkaszünet szokása a felfrissülés érdekében. A globális felmelegedés a Földközi-tenger vidékének éghajlatát érzékelhetően északra tolja, mint azt mi is tapasztalhatjuk
a Kárpát-medencében.

A hazai munkamorál egyelőre még jó messze esik ugyan a japántól, de tény, hogy kutya melegekkel van dolgunk nyaranta, s valóban érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy legalább időszakosan vezessük be a napközbeni pihenés lehetőségét, legalább ott és akkor, ahol és amikor az indokolt. A hivatalokban, különösen az állami intézményekben – tisztelet a kivételnek – egyelőre aligha kell biztatni a dolgozókat némi ejtőzésre, s igaz, a tiltásnak sincs túl sok foganatja. A hírek szerint az Egyesült Államokban sem.

Gondoljuk át a dolgot alaposan oda-vissza, egy palindróma vagy anagramma jegyében. Amikor eljön az ideje, bizony indul a görög aludni – de hogy polkorrekt legyek, inkább azt mondom: indul a magyar agyam aludni.