Vélemény és vita

Város polgárok kezén

Keszthely iparosodottabb volt a Nagy Háború előtt, mint ma, a rendszerváltozás után. A Fő utcai csemegekereskedésben Kugler Henrik és a Gerbaud édességei is kaphatók

Megújul a Deák és a Sörház utca sarkán álló Reischl-féle sörház – írta a nyáron a Hévíz–Keszthely és Vidéke. Sör és polgárosodás kéz a kézben járt Morvaországban, ahonnan Reischl Vencel serfőző mester a városba költözött, majd 1844-ben bérbe vette a Festetics György által építtetett uradalmi ser- és pálinkafőzdét, majd nem sokkal városbíróvá választása után 1844-ben meg is vásárolta. A gyár megújulása unokaöccséhez, ifj. Reischl Vencel nevéhez fűződik. Sági János Keszthelyről szóló könyvében az ipartelepek fejezet a sörgyártás érzékletes leírásával kezdődik: „A fürdővendégeket a sörgyárban szívesen fogadják. Megismerkedünk a sörgyártás elveivel. Megtanuljuk, hogy miként csíráztatják, szárítják az árpát malátává. Látjuk, hogy ezt megőrlik, azután az óriás kazánokban főzik. Gyönyörködve nézzük, hogy milyen pompás óriá­si fehér habokat ver a forrásban lévő árpalé. Ebbe öntik a komlót. Látjuk a sör lehűtését. Majd hatalmas kádakban való erjesztését. Végül a terjedelmes pincéket, amelyekben a kész sört tartalmazó hordóóriások jégtömeg közé vannak ágyazva. Az udvarokon sok szekér vár, hogy elszállíthassa az ízletes italt, amelyet a gyárral kapcsolatos sörházkertben, a lombos fák kedves környezetében mindjárt élvezhetünk is.” Igazi sörgyári capricció, csak Pepin bácsi hiányzik. Unatkozik? Vegyen mosómedvét!

A serfőző mesterségnek és a Reischleknek köszönhetően a város jól vette a gazdasági nehézségeket – például  az 1873-as gazdasági válságot –, s a századfordulóra igazi iskola- és fürdővárossá vált. Már 1862-ben elkészült a szigetfürdő, s 1888-ban Keszthely szárnyvasúttal csatlakozott a budapesti gyorshoz. A Fő téri nagytemplom végre tornyot kapott, amely a ma kényes ízlésű műemlékesei szerint nehézkességével furán illeszkedik a hatalmas gótikus hajóhoz. Ipartestületet hoztak létre, megépült a városháza, a gimnázium, a Hullám és a Balaton szálló a part mentén, amelyek a Balatonban nyúló fürdőépület tornyocskáival a nagy tó legszebb építészeti együttesét alkotják. Mindenki boldog, az egész rózsaszínű ködben úszik: ez az ezeréves Magyarország ritka boldog pillanata. Világfürdő, Keszthely-Hévíz –, polgáraink nyüzsögnek, s a csehországi Marienbadra és Karlsbadra vetik a szemüket. A város építésze, Schadl János maga is néha elhiszi a varázsos képet és ha mégsem hisznek neki, megsértődik.

Négyszáz iparos és százötven kereskedő sír és nevet, becsületesek a végsőkig, s úgy hazudnak aranyosan, hogy maguk is elhiszik. Van kékfestőgyár, inggyár az egész országot bejáró alkuszokkal, nagy gépműhely, ahol a szőlőműveléshez a kénező gépek és a peronoszpóra fecskendők készülnek, de cséplőgépeket és automobilokat is javítanak. Edericsen kőbányát nyitnak, a gazdasági akadémia majorja mellett ott a cementgyár (munkásai hidakat is építenek) s végül a téglagyár, egyszóval Keszthely iparosodottabb volt a Nagy Háború előtt, mint ma, a rendszerváltozás után. A Fő utcai csemege kereskedésben Kugler Henrik és a Gerbaud édességei is kaphatók, s a Haggenmacher-féle palacksörök sem hiányoznak, amelyek Krúdy szerint úgy pukkannak mint a pezsgő, kis felhőcskét bocsátva ki magukból. S amit még tudni kell, a Fisch nővérek voltak a boldog békeidők keresett fodrásznői, akik a fürdővendég hölgyeket a szállásukon is megkeresték, hogy alkalmi, utcai és jelmez frizurájuk pestiesen művészi legyen.

Sági szerint a keszthelyieknek nemcsak elméletben voltak igényeik, bár a legtöbben megelégedtek azzal, hogy annyi pénzt gyűjtsenek, amennyi társadalmi állásukhoz szükségeltetett. „Keszthely – írja – a tisztviselők, honoratiórok, kereskedők és iparosok városa. Benne hét orvos van, köztük járásorvos, két körorvos, városi orvos, tiszteletbeli járásorvos és honvéd-huszárezredorvos. Kevés fürdőhely dicsekedhetik el ennyi orvossal… Keszthelyen van m. kir. gazdasági akadémia, főgimnázium, állami polgári leányiskola, elemi fiú- és leányiskola. Az itt letelepülő család tehát a főiskolát is kitaníttathatja a gyermekével anélkül, hogy más városba kelljen adnia. Azért telepednek le sokan Keszthelyen, mert a gyereknevelés mellett, a fürdők áldásait is élvezhetik, ami miatt más városból el kellene költözniük egész kis vagyon elköltésével. Keszthelyen van továbbá kir. járásbíróság, kir. közjegyző, kir. adóhivatal, főszolgabíróság, nagy városi tisztikar, kilenc ügyvéd, csendőr-szakaszparancsnokság, pénzügyi biztosság, vasúti osztálymérnökség, magánmérnök, ipartestület, négy pénzintézet, hordójelző hivatal, nagy vasúti tisztikar. Két nagydal- és zeneegyesület működik. 20 társadalmi és jótékonysági egyesület tevékenykedik áldásosan. Több zene- és nyelvtanár, tanárnő ad olcsó órákat. Két lap jelenik meg: a harmincharmadik évfolyamban lévő: keszthelyi Hírlap és a Balatonvidék.”

Gazdag és irigylésre méltó társadalom, ritka teljességgel a korabeli a Magyarországon, mintha Stájerországból vagy Tirolból, a monarchia egy másik szegletéből metszették volna ki.

Kapcsolódó írásaink

Kő András

Kő András

Fanatizmus

ĀSzomorú kötelesség volt: temetésre vitt az utunk. Az első bosszúság akkor ért bennünket, amikor a koszorúnkat egy másik halottat szállító kocsi tetejére rakták

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Ez lenne a hivatása?

ĀJó lenne, ha végre elkezdődne az értelmiség közéleti szerepének, rangjának, becsületének helyreállítása a köztudatban. Mert ma egyáltalán nincs benne, ezt mutatják a jelek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom