Vélemény és vita

A klímaválság lovagjai

Szempillantás volt csupán, és a klímaváltozásból klímaválság, a klímavédelemből pedig klímavészhelyzet lett a balliberális közbeszédnek hála, mely fogalmak – valljuk meg – sokkal erősebb, átütőbb és vonzóbb metapolitikai gondolatok, mint az elmúlt évtizedek liberális ügyei, a melegjogok, a gendertéma, a drogliberalizáció vagy a multikulti társadalom létrehozásának ideája volt. (Utóbbi politikai fegyver ráadásul igencsak fordítva sült el.) A klímavészhelyzetre azonban tényleg „vevők” a politikai tudatuk fejlődésének elején álló fiatalok, a nagyon fiatalok; és azok az egyébként társadalmi kérdésekben inaktív polgárok, akik nemhogy életüket, de egyetlen hajszálukat sem adnák egy-egy mai liberális értékért. Jól láthatóan a klímaválság miatt viszont készek aktívvá válni, akár áldozatot hozni. És persze politikai álláspontra helyezkedni, majd szavazni. Az európai balliberális elit ezt ismerte fel, no meg azt, hogy ez a téma képes arra, hogy „becsatornázza” az egyre erősebb globalizáció-ellenességet, illetve „eltakarjon” más, lényeges, az embereket érintő, a balliberálisoknak azonban kellemetlen metapolitikai témákat, aktuálisan a migrációs válságot.

A klímavészhelyzet – hiába kampányol vele Karácsony Gergely – jogilag nálunk jelenleg nem létezik, de tartalmilag Európa-szerte, ahol próbálkoznak vele, sem jelent semmi közös tennivalót. Több európai ország és néhány amerikai város erőlködik azzal, hogy konkrét tartalommal töltse fel, de a Greenpeace is elismerte, sőt félelmét fejezte ki több fórumon is, hogy ezek egyelőre csak szimbolikus próbálkozások, a döntéshozóknak pedig fogalmuk sincs, hogy mit is kellene konkrétan tenni akkor, amikor „kihirdetik” a klímavészhelyzetet. A nagyvárosok közül talán Los Angeles, az országokat tekintve pedig Írország jár az élen, ha a konkrétumokat keressük. De az általuk vállalt célok mellett sem nagyon lehet látni azt, hogy pontosan milyen alternatívák vannak. Mert az elektromos autók elterjedésének segítése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése még csak-csak megvalósítható konkrét cél, de a műanyaghulladék kezelése például abszolút megoldatlan ügy. Ahogy az sem nagyon látszik, hogy milyen anyagi terheket jelent a gazdaságnak és a közösségnek egy ilyen átállás; vagy mondjuk a nitrogén- kibocsátás csökkentése is csak akkor lehetséges, ha az éhenhalás „nemes tettének” felvállalása húzódik mögötte. Sok sebből vérzik tehát a klímavészhelyzet intézménye.

Ha a balliberális politika történetét nézzük, akkor több generáción átívelő szabadságjogokért való küzdelem bontakozik ki előttünk. A polgárosodással párhuzamosan a deklarált szabadságjogok szép lassan minden demokrácia politikai minimumává váltak – így a balliberális „szabadságharc” újra és újra kifogyott a témából. Nem volt értelme politikai mozgalmat egy idő után csupán a vallási toleranciára, a véleménynyilvánítás szabadságára vagy éppen a gyülekezési jogra, mint ahogy a magántulajdon védelmére sem megalakítani, hiszen minden egyes ideológia (a kommunizmus kivételével) elfogadta azokat. Így jutottunk el a 20. század végére, amikor a balliberálisok keresni kezdték az egyre szélsőségesebb „szabadság-ügyeket”. És így érkezett meg az egykor klasszikus polgári értékeket képviselő mozgalom a melegjogokhoz vagy a drogliberalizációhoz, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az „újgenerációs” szabadságjogokért nem mozdultak meg a tömegek.

A multikulturális társadalom ideájának esetében egy időre sikerült ugyan sokakat megnyerni, de a valóság hamar bekopogott az ablakon. A balliberális oldalnak az európai migrációs válság okán rá kellett arra jönnie, hogy ez a téma sosem lesz vonzó, hisz nem működik.

Így fordultak rá – jócskán elsüllyedve a politikai válságban – a balliberálisok az új évezredre. És keresték, egyre csak kutatták tovább a lehetséges metapolitikai témákat, amelyekre fel lehet húzni egy, a választók számára vonzó programot. De nem sikerült. Az utolsó nagy generáció, a Tony Blair és Gerhard Schröder fémjelezte politikai elit (amit Magyarországon Gyurcsány Ferenc majmolt) már saját téma nélkül sodródott. És akkor egyszer csak jött az ihlet, a néptől mindig gőgös távolságtartással viseltető balliberális elit nagy ötlete, a klímaválság és a klímavészhelyzet tematizálása, ami valóban új energiával töltötte fel az egyébként kiüresedett ideológiát és az abból kinövő politikai mozgalmakat, pártokat.

Most ott tartunk, a balliberális politikai, gazdasági és kulturális elit mindent megtesz azért, hogy hisztériát keltsen és hogy kisajátítsa a megoldási alternatívákat. A klímavészhelyzet egyelőre üresen tátongó fogalma valóban alkalmas arra, hogy megmozdítson egy fiatal generációt, illetve egy inaktív, leginkább középkorúakból álló tömeget. És alkalmas arra is, hogy eltakarjon más globális problémákat. Az idea pedig azért is nagyszerű, mert míg a globalizáció okozta aktuális problémákra, jelesül a migrációs válságra adott válaszok esetében a nemzeti szuverenitás a legjobb válasz, addig a környezeti károkkal való szimbolikus foglalatosság esetében nyugodtan megmaradhat a balliberálisok által mindig is támogatott internacionalista és kozmopolita álláspont.

De a kérdés akkor is ott lebeg a szemünk előtt: miért is zárná ki egymást a klímaváltozásra adott válasz és a nemzeti szuverenitás? S miért is lenne a politika két ellentétes pólusán a migrációs- és a klímaválságra adott válasz? És végül: miért is mondhatja a balliberális oldal a konzervatív oldalra azt, hogy klímaszkeptikus, ma pedig már azt, hogy „klímatagadó”?
 

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Savanyú a szőlő

ĀVlagyimir Putyin sokat utazik: ebben az évben a közép-ázsiai államok mellett járt Belgrádban, Helsinkiben, Párizsban, Rómában, Ankarában, Pekingben, az oszakai G20-csúcson

Dippold Pál

Dippold Pál

Eltévedt lelkecskék

ĀA késő őszi tájban november első napjának estéjén a szélben táncoló mécseslángok üzenik mindenkinek, ünnep van

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom