A turizmus aranykora

A helyzet mára talán annyit változott, hogy a turizmus meghatározó nemzetgazdasági ágazattá nőtte ki magát: a GDP-növekedéshez mintegy 10,7 százalékkal járul hozzá, és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) számításai szerint 2022-re elérjük az ötvenmilliós vendégéjszaka számot, és a GDP-hez való tizenhat százalékos hozzájárulást.

A Turizmus Summit konferencián Guller Zoltán, az MTÜ vezetője úgy fogalmazott, a hazai turizmus aranykorát éli, növekedése az elmúlt három évben meghaladta az uniós és a világátlagot is. Ehhez hozzá tartozik, hogy tavaly több mint másfélszer annyi vendég fordult meg Magyarországon, mint ahányan az országban élünk.

A szálláshelyek bevételének növekedése meghaladta a világátlagot, a külföldi turisták száma pedig az uniós átlag kétszeresével emelkedett. A négy- és ötcsillagos szállodáink Európa bajnokai lettek, csaknem nyolcvanszázalékos kihasználtsággal. Budapest pedig Barcelonát, Párizst és Londont megelőzve Európa legjobb úti célja lett idén. Ebben nemcsak az játszott meghatározó szerepet, hogy Budapest jó hely, hanem az is, hogy a közbiztonsága kiemelkedő. Ugyanakkor kormányzati részről ennyi forrás és támogatás a turizmus számára sem állt még rendelkezésre, és az ágazat versenyképességét tovább erősíti, hogy jövő januárban csökken a szálláshelyi általános forgalmi adó.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint ugyanakkor az elért sikerek nemcsak az anyagiakon múlnak, hiszen a magyaroknak a turizmus a hazaszeretet kifejezésének egyik formája, büszkék vagyunk az országunkra, körülvesz a történelem, benne élünk, és életünk a fantasztikus magyar kultúra és műveltség folytatása is egyben. A turizmus világméretű növekedése folytatódik, és az utazási szokások változása kedvez Magyarországnak is. Csökkennek az utazások költségei, lehet építeni az ázsiai piacra, ami nem utolsósorban a keleti nyitás politikájának is köszönhető, amiben Magyarország úttörő volt. Ebben a relációban egyáltalán nem elérhetetlen cél, hogy Magyarország a sport-, a gasztro-, és a konferenciaturizmus egyik központja legyen.

A pihenni vágyók szerencséje, hogy viszonylag sok a három-négy napos ünnep, ahhoz viszont igazán nagy szerencse kell, hogy már az előzetes foglalásoknál találjanak megfelelő szállást, ráadásul nem egy egyszerű hotelben vagy panzióban, hanem a négy- és ötcsillagos welness-szállodákban, ugyanis jórészt az egyre emelkedő fizetéseknek köszönhetően, pörög a belföldi turizmus is. A legmenőbb szállodákban a hosszú hétvégékre gyakran már jó egy évvel előre elkelnek a szobák. A gazdasági bőség és az anyagi jólét egyik mutatója lehet, hogy a második negyedévben tizenegy százalékkal bővült a belföldi turizmus a múlt év azonos időszakához képest.

A magyarok is többet utaznak, sokan évente többször is. Az első héthavi eredményekhez hozzájárult a Széchenyi-pihenőkártyás forgalom, amely harmadával haladta meg a tavalyit. Az aranykorban sem szabad megfeledkezni azonban az újabb beruházásokról, így például megindul az új dunai és a balatoni hajók tervezése és gyártása, jövő nyárra Európa legszebb tűzijátékát ígéri a turisztikai ügynökség, ősszel pedig megnyílik a dubai világkiállítás magyar pavilonja. Támogatjuk a magyar divatot, szépül az ország, egyre újabb és újabb turisztikai térségek kapnak támogatást.

Nemcsak arra lehetünk büszkék, hogy körülvesz minket a történelem, de ebben az ágazatban a fejlesztéseknek köszönhetően talán még hozzá is teszünk egy kicsit.