Vélemény és vita

Folytatásos hősköltemény

Mi, európai kultúrájú emberek Hérakleitosztól tanultuk, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, az idő visszafordíthatatlan

álláspont

Mark Twain szerint a történelem nem ismétli önmagát, de rímel. Vagyis vannak hasonlóságok, párhuzamok, amelyekből tanulni lehet, ha emlékezünk, emlékeztetünk rájuk. Matteo Salvini, a legerősebb olasz párt, egyben a jobbközép hazafias erők – immár a veterán Berlusconi által is kinyilvánított – vezetője a múlt szombaton rendezett római nagygyűlésen azt ígérte, hogy a Liga ismét kormányra kerül, és „megváltoztatjuk a történelmet”. Beszédében tiszteletét fejezte ki a Soros érdekeinek ellenálló országok iránt, és úgy fogalmazott, jól teszi Orbán Viktor, hogy megvédi az országát. Üdvözletét küldte a magyar és a lengyel népnek, de a németeknek, franciáknak is, akik szerinte más sorsot érdemelnének.

A történelem nem ismétli önmagát, de rímel. A 19. századi legendás forradalmár, szabadsághős, az egységes Olaszországért küzdő Risorgimento mozgalom első számú apostola, Giuseppe Mazzini 1833-ban tanulmányt adott közre Magyarországról, amelyben felhívta az olaszok figyelmét a magyaroknak az övékével rokon nemzeti szabadságvágyára. Az általa remélt és megjövendölt magyar szabadságharctól egy olyan független Magyarország megteremtését várta, amely egyszersmind a Duna menti népek konföderációjának a vezetője, a „Duna királynője” is lenne, hidat építve a „haza vallása” és a „népek szent szövetsége” közé. A nemzetek Európájának szerinte Magyarország lesz az élharcosa, s a magyarok és az olaszok szövetsége „egy napon végzetes lesz a közös zsarnok számára”. Mazzini reményeit visszhangozta később Petőfi, aki a világszabadság egyetemes „szent háborújának” gyújtószikráját látta az 1848 januárjában kitört szicíliai forradalomban, amely az európai „népek tavaszának” nyitánya lett. A magyar–olasz tavasz (valójában több mint egy esztendő) hőskölteményének főhősei azok a magyarok voltak, akik Itália s azok az olaszok, akik Magyarország szabadságáért, függetlenségéért fegyverrel harcoltak, s ha kellett, életükkel adóztak. Jó tíz évvel később is sok-sok magyar harcolt, s ontotta vérét a legendás Garibaldi tábornok oldalán, aki szintén Szicíliából indult el „Olaszország megváltására”.

A történelem nem ismétli magát, de rímel. Mintegy száz esztendő múltával, 1956 novemberében a legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera újságírója úgy fogalmazott, hogy „hőskölteményekbe illő dolgokkal” találkozott Budapesten a szovjet hadsereggel szembeszálló magyar szabadságharcosok láttán. Ugyanakkor az amerikai emigrációjából Nápolyba visszalátogató Márai Sándor azt tapasztalta, hogy az utcákat hangszórós gépkocsik, tömegek lepték el. „Mindenki ezt kiáltja: »Ungheria, Ungheria!« Ez a kiáltás visszhangzik a Vezúv alatt, a kikötőben. A Via Brigida templomában nagy tömeg. A pap széttárt karral ezt kiáltja: »Ungheria«. És »mortificazione« (megalázás, gyötrés, sanyargatás – a szerk.) Mindenki lehajtja a fejét, sokan tenyérrel elfödik arcukat.” Hatvanhárom évvel ezelőtt egész Olaszországban tetőzött a szovjet intervenció miatti felháborodás és a magyar nép iránti együttérzés, hónapokig folytatódtak a segély- és szolidaritási akciók, a megtorlás elleni tiltakozások…

Az elmúlt egy évben a magyar és a Ligával felálló olasz kormány együtt küzdött az antidemokratikus, birodalomépítő, bevándorláspárti erők ellen a szabad és egyenrangú nemzetek erős Európájáért. Remélhetőleg nemsokára „eljő az a nagy szép idő”, amikor régi barátunk ismét harcostársunk lesz az európai küzdőtéren. Mert a történelem nem ismétli ugyan önmagát, de rímel.

Kapcsolódó írásaink

Kelemen András

Kelemen András

A mi októberünk

ĀAhogy 1848 adott erőt 1956-nak, úgy 1956 is a rendszerváltozáshoz. Minden évben nőtt a feszültség márciusban, októberben. A szeptemberi lakiteleki találkozóról jó ideig csupán a hatalom tudott, azokon túl, akik ott voltak

Szalai Attila

Szalai Attila

Trójai falovak

ĀMindenféle hírek, álhírek, felvételek, videók, keringenek arról, hogy Magyarországra utaztatott idegenek voksolhattak teljes joggal a hazai önkormányzati választásokon

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom