Szintet lépett a valutaalap

Külön sajtótájékoztatót hívott össze a zsurnaliszták számára idén tavasszal a Pénzügyminisztérium vezetése azzal kapcsolatban, hogy miképpen becsülték alul hazai és nemzetközi mértékadó intézetek, köztük bankok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, az Európai Unióval egyetemben a 2018-as magyar gazdasági növekedést. A sajtó elé tárt példák világosan bizonyították, hogy a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzések – még tavaly év közben is – köszönőviszonyban sem voltak a valósággal, a bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó előrejelzéseket néhol egy–másfél százalékkal becsülték alá.

A végleges, azaz a 2018-as 4,9 százalékos gazdasági növekedést megközelítőleg egyedül a kormány és a Magyar Nemzeti Bank találta el. Pedig tavaly már csaknem négy éve folyamatosan nőttek a bérek, az ipar, ezen belül az autóipar messze túlteljesítette az elvárásokat, csökkent a munkanélküliség és a költségvetési hiány, a kereskedelmi egyenleg is pozitívumot mutatott.

Mostanában viszont rendre mellénk áll az IMF, ami nem is csoda, hiszen a tények makacs dolgok. A napokban közzétett őszi jelentésében a valutaalap vezetése a szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációt követően azt publikálta, hogy az egyre erősödő kihívásokkal terhelt világgazdasági környezetben várakozásokon felül teljesített, és Európában az egyik legmagasabb növekedési ütemet érte el 2018-ban a magyar gazdaság.

A nálunk járt delegáció értékelése szerint a magyar jövedelemszint látványos felzárkózást mutat a fejlett gazdaságokhoz képest, a munkabérek gyors ütemben növekednek, míg a munkanélküliségi ráta történelmileg a legalacsonyabb szintre mérséklődött. A szervezet valószínűsíti, hogy a versenyképesség javítását elősegítő strukturális reformok ellensúlyozzák a növekedési ütem esetleges mérséklődését. Az idei évet értékelve pedig közölte: nemcsak, hogy jóval négy százalék feletti növekedési ütemmel zárhatja a 2019-es évet a magyar gazdaság, de szakértői jócskán javítottak az idei GDP-előrejelzésükön is.

Így például idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, ami az előző esetben egy százalékpontos, a másodikban pedig 0,6 százalékpontos javulást jelent a tavaszi becsléshez képest. Hozzátették azt is, hogy középtávon az ország költségvetési helyzete javul, a külső adósság csökken élénk belső hitelezési aktivitás mellett. Van itt azonban más is. A magyar gazdaságot értékelve egy másik IMF tanulmány szerint az ipar által előállított hozzáadott értékben a hightech-szektor aránya hetvenszázalékos, ezzel az eredménnyel globális szinten Dánia után a második helyen vagyunk. Ugyancsak említésre méltó, hogy az IMF néhány hete értékelte a különböző országok gyártási rendszereit, és a felmérés azt mutatja, hogy Magyarország Németországgal áll azonos szinten. Ugyanis ma már nemcsak idehozzuk és alkalmazzuk a fejlett technológiát, de képesek vagyunk a továbbfejlesztésre is. Ennek ékes példája a győri Audi új öthengeres csodamotorja, amely egyébként jelenleg büszkén virít az idei Automotive Hungary kiállításon a Hungexpo egyik pavilonjának sarkában. Ez a remekmű ékesen bizonyítja, hogy már nemcsak az összeszerelésben vagyunk jártasak, de bizonyos esetben a fejlesztést is ránkbízzák, azaz itt történik egy-egy ilyen egység „csiszolása”, esetleg tökéletesítése, ami méltón hirdeti a világban a márka kiválósága mellett a magyar hozzáadott érték szintjét is.

Bár a rövidtávú kilátásokat beárnyékolja a világgazdasági recesszió, ezzel együtt a lanyha globális növekedés, de ma már rendelkezünk olyan gazdasági háttérrel, amire lehet hosszabb távon is építeni.