Vélemény és vita

Magyar vándor

Az embernek „egy élete, egy halála” van – mindkettővel jól kell bánni, mert nincs pótvizsga

Azt írja a Wikipédia, a leggyakrabban használt világhálós lexikon Reguly Antalról (Zirc, 1819 – Buda, 1858), hogy: néprajzkutató volt, utazó, térképész, a honi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. Az oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt „Észak Kőrösi Csomája” néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét. Megtanulta számos finnugor nép nyelvét és sokat fordított népköltészetükből. Másmilyen irodalmuk akkor még nem létezett. Tegyük hozzá, hogy azért az itthoni néprajzi, embertani kutatásai is jelentősek. Nálunk elsőként használta a fényképezés technikáját a néprajzi terepmunkában. Róla nevezték el az Urál egyik, 1711 méter magas csúcsát. Sajnos, romlik a látásom, s a mai orosz térképeken nem találom a Reguly csúcs nevét.

„A tudománytörténet sokáig úgy tartotta, hogy Reguly Antal élőhalottként beteg, megtört emberként tengődött már csak Magyarországon – Oroszországból való visszatérte után. Szíj Enikő kutatásaiból azonban egész más kép rajzolódik ki: a tudományos közéletben aktív kutató, aki jelen van az Akadémia ülésein, elvégzi az állásával járó feladatokat, megtanul még fényképezni is, és magyarországi kutatásokba kezd. Nem teszi, amit mindenki vár tőle: nem dolgozza fel gyűjtéseit és nem nyilatkozik a magyar nyelv eredetét illetően” – írta Ruttkay-Miklján Eszter az Élet és Tudományban megjelent, A nyelvtudomány vándora című cikkében.

Nehéz másra gondolni, mint arra, hogy jó Reguly Antal igaz tudós létére nem adhatott ki Hunfalvy Pál és társai szája íze szerinti állásfoglalást „a magyar nyelv eredetét illetően”. Tán azért nem, mert nem csak finnül tudott, de az ugor nyelvek zömét is megismerte. Meglehet, hogy tanulmányaiból arra a tiszta belátásra jutott, hogy a mi nyelvünk nem eredhetett a különféle finnugor nyelvek összességéből, de egyikéből sem. Továbbá azért sem, mert nem akart küzdeni „téves csatatéren”.

Miért nem? Különlegesen kemény kihívások elfogadójaként és győzteseként, nélkülözések elszenvedőjeként, fiatal kora ellenére kellően megedződhetett már. S magyar néprajzi tanulmányaiból ismerte az „időtlen időkből” ránk maradt ősbölcsességeinket. Köztük azt, ami szerint az embernek „egy élete, egy halála” van – mindkettővel jól kell bánni, mert nincs pótvizsga.

Kapcsolódó írásaink

Rab Irén

Rab Irén

Embercsempészek

ĀAki az útleveleket hirdette nem volt más, mint Rashad Alasaad, a svédországi Ljungby szociáldemokrata önkormányzati képviselője, maga is egykori bevándorló

Domonkos László

Domonkos László

Teljes kiőrlésű

ĀMegehültem, ahogy a székely mondja, s a vágyat csillapítandó, a több mint puccos, immáron parádés számú és választékú péksüteményes egyikénél teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményt kértem.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom