Körbebástyáztuk a gazdaságot

Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a 2013-as gazdasági fordulat, a kedvező, a családokat, a hazánkban működő cégeket és általában a munkát vállaló, dolgozni akaró embereket felkaroló stabil és kiszámítható monetáris és fiskális politika eredményeképpen megindult a szekér, emellett jól körbebástyáztuk magunkat. Utóbbi azt jelenti, hogy bár hazánk gazdasága rendkívül kicsi és nyitott, sokkal könnyebben vesszük az akadályokat, mint a nálunk lényegesen erősebb országok.

Ritka ugyanis, hogy ilyen szintű gazdasági növekedés mellett együttesen csökken az államadósság, minimális szintű a költségvetési hiány, a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a mértékadó intézetek fokról fokra módosítják a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket. A rendszerváltoztatást követően éveken át azt szoktuk meg, hogy vagy a családi ezüst kiárusításával, vagyis privatizációs bevételek révén, vagy az államadósság növelésével tudtuk megőrizni gazdaságunk ütőképességét, vagy egyszerűen fenntartani a költségvetési egyensúlyt.

A legfrissebb előrejelzések szerint a 2019-es bruttó hazai termék (GDP) növekedése az eddig prognosztizált 4,1 százalék helyett 4,6 százalék lehet, vagyis idén is hozzuk a formánkat, miközben az európai uniós értékek ezt a növekedést rendre alulmúlják. A második negyedévben 5,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság, amivel hazánk az uniós rangsor második helyezettje, az 1,4 százalékos EU-átlagot pedig csaknem négyszeresen meghaladjuk. A dinamikus növekedés leginkább a beruházások élénkülésén és a belső motorokon, így a fogyasztáson vagy a 77 hónapja tartó jelentős bérnövekedésen alapul. Ez sem véletlen, hiszen mindennek megteremtették az alapjait.

Ezzel összefüggésben kiemelendő – mint azt Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese tegnap hangsúlyozta –, hogy a gazdasági növekedéshez a kormányzati intézkedések 1,6 százalékkal járultak hozzá. Ezek közé sorolható a három évvel ezelőtt megkötött hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, az otthonteremtési támogatás, ezzel együtt az építőipar meglódulása, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet kialakítása. Utóbbi esetében fontos hangsúlyozni az adócsökkentést – nálunk a legalacsonyabb az unióban a társasági adó –, ezzel együtt a gazdaság kifehérítését, ami együttesen azt eredményezte, hogy idén nagyságrendekkel emelkedtek a költségvetés bevételei, és a befektetők számára továbbra is vonzó a gazdasági környezet.

Ritkaságszámba megy mostanság a magyar gazdaságtörténetben a nemzetközi hitelminősítői elismerés, de ez az államadósság esetében megtörtént, és tegyük hozzá, indokolt is volt. Ugyanis míg 2011-ben a GDP-arányos államadósság nyolcvan százalék felett volt, idén június végére 68,2 százalékra csökkent, és az adósság összetételében is markáns változás következett be: a devizaarány a 2011 végi 52 százalékról 21 százalékra, a külföldi finanszírozók aránya pedig 65-ről 35 százalékra esett, ami az ország devizakitettségének és sérülékenységének csökkenését eredményezte. Ebben óriási előrelépést jelentett a Magyar Állampapír Plusz nyár eleji bevezetése, amiből a legfrissebb adatok szerint eddig 2215 mil­liárd forintot jegyzett a lakosság. Mindez azt jelenti, hogy a háztartások erősödnek, az állam pedig támaszkodhat a lakosságra az adósság finanszírozásában is.