Átverés helyett biztonság

Lassan mondta, hogy Orbán Viktor is megértse. A kommunista utódpárt egyik kiemelt célközönsége volt akkoriban az idős korosztály, akárcsak a hátrányos helyzetűek, médiafölényükkel előszeretettel hangolták őket az érzéketlenként megbélyegzett jobboldal ellen. Az irigységre, rágalmazásra és mézesmadzagra épített kampány éppen hogy bejött, a balliberális kormányok pedig többszörösen is szószegővé váltak. Például tizenháromszor emelték a gáz árát.

Ugyan az egész ország alaposan ráfaragott a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-korszak ámokfutására, nyilván a leginkább az amúgy is kiszolgáltatott rétegek jártak a legrosszabbul. Prosperitás és felemelkedés, no meg pannon puma helyett eladósodás és irányvesztés lett a jussunk, ezek mellé járt desszertnek egy jó adag hazugság, reggel, délben meg este. Nem mi mondtuk, hanem pár évvel ezelőtt Ferge Zsuzsa balos szociológus, hogy a 2008-as válság sújtotta országokkal összemérve „Gyurcsány kormánya volt az egyetlen, amely semmit nem tett a vesztesekért”.

Ezzel szemben mit tettek eddig az Orbán-kabinetek az idősekért? Alapvető lépés volt, hogy a magánnyugdíj-pénztárak ügyének rendezésével biztosították a demográfiai tendenciáknak kiszolgáltatott szisztéma fenntarthatóságát, azaz a nyugdíjrendszer stabilitását, egyben elindították a hazánkat fojtogató államadósság apasztását. Aztán – a teljesség igénye nélkül folytatva a felsorolást – kivezették a botrányos devizahitelezést, majd a rendszerváltozás óta először, ráadásul jelentős mértékben csökkentették a lakosság rezsiterheit.

S bár a „szakértők” ezt konstans módon lehetetlennek tartják, mondván, a gazdaságpolitikához csak a baloldal érthet, évek óta egyre izmosabb a GDP-bővülés. Ennek nyomán pedig a kormány utalvány, prémium és kiegészítés, valamint a minden évben esedékes emelés formájában folyamatosan, s ami talán ennél is meghatározóbb: kiszámíthatóan segíti a nyugellátásban részesülőket.

Orbán Viktor bejelentése szerint például az idén a nyugdíjprémium átlagos összege 20 160, a nyugdíj-kiegészítésé 11 ezer forint lesz, a pénzt már novemberben, egy összegben küldik. És jövőre ugyanez várható.

Az ellenzék hiába ígér fűt-fát, olykor érdemes emlékeztetni, a mostani intézkedésekhez képest mit műveltek, amikor hatalmon voltak. Ugyanakkor kétségtelen, tekintve a korfát, hosszú távon az állam nem tudja biztosítani az idősek ellátását a jelenlegi formában. Ezért az önsorsrontó és individualista európai fősodorral szemben a kormány által favorizált családpolitika sikere ebből a szempontból is létfontosságú. Nem kevesebb, mint a nemzet jövője múlik rajta.

Ha ugyanis vannak összetartó családok, illetve gyermekek, a társadalom legalapvetőbb közösségei nagyobb eséllyel tudnak gondoskodni saját, idős tagjaikról, mint a kincstár állapotának kiszolgáltatott közhivatalok. Annál is inkább, mivel az öngondoskodás e nemes formája már az Alaptörvényben is rögzített kötelezettségünk.

Ugyanakkor azt sem árt újfent rögzíteni, hogy ha a balliberális, Brüsszelnek megfelelő forgatókönyv érvényesülne nálunk, az államkasszát a bevándorlókra szánt összegek is jócskán megterhelnék, ami vélhetően a nyugdíjasok lehetőségeit is csökkentené. Látjuk, milyen „békés, sikeres és olcsó” a nyugati államokra erőltetett multikulturális társadalom koncepciója. Nem csoda, hogy az átvert érintettek immár aligha hisznek a szirénhangoknak, hiába ígérne mondjuk Lendvai Ildikó gázáremelést, akarom mondani csökkentést…