SZER ante portas

Nem, nem az egykori Teenager party és a hozzá hasonló népszerű műsorok iránti nosztalgia szülte az ötletet, hanem a liberális köröknek az a meggyőződése, hogy Magyarországon súlyos veszélyben a sajtószabadság, és az egyensúly helyrebillentésére van szükség, egy olyan küldetés teljesítésére, hogy úgymond nyugatbarát, független híreket vigyenek oda, ahol azok nem megfelelő arányban szerepelnek.

A legutóbbi ezzel kapcsolatos tájékoztatás a New York Times hasábjain jelent meg szep­tember 6-án, budapesti stringerük, Benjamin Novak tollából. Nem haszontalan tudnunk, hogy a szerző Budapesten élő amerikai magyar, a The Budapest Bacon (Pesti Szalonna), egy angol nyelvű hírportál társalapítója, aki saját meghatározása szerint a magyar demokrácia állapotára fókuszál, a jogrendben és a civil társadalomban tapasztalható visszásságokkal, valamint az állam és az egyház viszonyának vizsgálatával foglalkozik. Novak emlékeztet rá, hogy a Szabad Európa rádiót az Egyesült Államok hozta létre a hidegháború idején és működtette a kommunizmus által megszállt országok számára, amelyekben a diktatórikus hatalom jelentősen korlátozta az információáramlást. A Magyarországra irányuló adást, mint ismeretes, a berlini fal leomlása után három évvel, 1993-ban szüntették meg, mivel úgy vélték, a küldetését teljesítette. Napjainkban pedig az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége véli úgy, hogy ismét veszélyben van a vélemény- és sajtószabadság hazánkban, és úgy tartja, fel kell éleszteni a SZER szabadságharcos küldetését, jelesül hogy független tájékoztatást juttasson el oda, ahol a szabad sajtót betiltották, vagy nem teljes egészében működik.

Novak Budapestről keltezett cikke ismerteti, miképpen írta át a Fidesz az alkotmányt, hogyan manipulálta a választási törvényt, rendítette meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, nem utolsósorban hogyan vonta ellenőrzése alá a kormány a sajtót. Azt a sajtót, „amely ma a gyűlöletbeszédnek, az etnikai identitás politikájának és az összeesküvés-elméleteknek a központosított erősítője, amely antiszemita húrokat is megszólaltat, és szélsőséges retorikát használ a párt bázisának bővítésére”. A szerző hozzáteszi: a SZER Magyarországra való visszatérése borsot törhet a Trump-kormányzat orra alá, mivel bírálatnak is tekinthető Washington Orbán Viktorral kapcsolatos politikáját érintően. Nem véletlen, hiszen Trump szövetségesként tekint Orbánra, idén májusban fogadta is a Fehér Házban, miközben a világsajtó – mint hangsúlyozza a cikk – élesen bírálja a magyar kormányt tekintélyelvű viselkedése és a Kremllel, illetve Kínával ápolt szoros kapcsolatai miatt.

Az ötlet sajátos, alkalmasint visszás helyzetbe hozza az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, aki tisztában van azzal, hogy a törvények egyértelműen megtiltják amerikai tisztviselőknek, így a misszióvezetőknek is, hogy beleavatkozzanak médiaügynökségek ügyeibe. Nem véletlen tehát, hogy David Cornstein, akivel, mint ismeretes, Trump elnök baráti viszonyban van, biztosítékot szeretne kapni arra, hogy a SZER majd nem csak a magyar kormány számára kedvezőtlen anyagokat fog sugározni, és az oknyomozó tevékenységet sem viszi túlzásba.

A Szabad Európa rádió magyar adása újraindításának ötlete már 2012-ben felmerült. Akkor a hazai liberálisok üdvöskéje, Mark Palmer egykori budapesti nagykövet, Charles Gati, a Clinton-klánhoz köthető, szélsőségesen libertinus Johns Hopkins Egyetem tanára Haraszti Miklóssal közös cikket írt erről a Washington Postba. Azt sem szabad felednünk, hogy Gati korábban arra biztatott, hogy Orbánt mindenképpen meg kell buktatni, ha demokratikus módszerekkel nem megy, akkor másként, bármi áron, hiszen az Egyesült Államok titkosszolgálatainak úgynevezett „idegen zászlós” szervei nagy gyakorlattal rendelkeznek az Amerika számára kényelmetlen kormányok megbuktatásában. Nem meglepő, hogy az egykori SZDSZ szellemiségét ápoló magyar értelmiségiek bálványa, a küldetéstudatos Soros György pénzügyi spekuláns támogatására mindannyian számíthattak és számíthatnak. Akkoriban konkrét lépés az ügyben nem történt, de mint láthatjuk, ami késik, az nem múlik.

A lépés előkészítése professzionális módon történik. Igazolja ezt többek között a Reuters Institute Digital News Report címmel évente megjelenő jelentése is, amelynek június közepén közzétett terjedelmes tanulmánya szerint a magyar lakosság jelentős része nem jut hozzá kritikus információkhoz. Az Oxfordi Egyetem médiaelemző intézete ebben külön fejezetet szentel Magyarországnak. Legfontosabb megállapításaik közé tartozik, hogy hazánkban folyamatosak a demokratikus intézmények elleni támadások, s hogy a kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA) és az állami hirdetések elosztásával mind szorosabb ellenőrzés alá vonták a médiapiacot. A tanulmány az ellenzéki média helyzetével kapcsolatban kitér arra, hogy egyes magyarországi orgánumok, mint például a Magyar Hang, a 444, a Direkt36, de még a legnagyobb ellenzéki portál, az Index is olyan sanyarú helyzetbe jutott, hogy közvetlen támogatást kér az olvasóktól. A Reuters Institute anyaga szerint Magyarországon az internet elterjedtsége igen magas, 89 százalékos, míg a nyomtatott sajtó alapján a lakosságnak ma már csak 16 százaléka tájékozódik. Online hírforrásból 86 százalék, tévéből 68, míg a közösségi médiából 63 százalék informálódik. Figyelemre méltó az is, hogy a felmérések szerint a tájékozódáshoz a társadalom 63 százaléka személyi számítógépet, 59 százaléka mobiltelefont, tíz százaléka pedig táblagépet használ.

Nos, ezt figyelembe véve a SZER magyar csatornája nem szándékozik felújítani az egykori, rádióval fogható rövidhullámú adásokat, hanem a vételhez számítógépre vagy okostelefonra lesz szükség. A tesztüzem is megvolt már: a rádió román és bolgár nyelvű adását az interneten idén januárban újraindították.

A Szabad Európa rádió egyébként jelenleg húsz országba, huszonöt nyelven közvetít. Jellemzően olyan helyeken, ahol az amerikai döntéshozók szerint a sajtószabadság veszélyben van, vagy már egyáltalán nem érvényesül. Az állomás adataiból kiderül, nem akármilyen vállalkozásról van szó: a SZER-t tavaly heti 25,8 millió ember hallgatta, weboldalukat 918 millióan látták. A rádió 2017-ben 117 millió dollárból gazdálkodott, prágai és washingtoni székházában összesen hatszáz állandó munkatárs dolgozik, munkájukat hétszázötven szabadúszó újságíró segíti.

Ha az Egyesült Államok Kongresszusa jóváhagyja a kezdeményezést, akár már jövő májusban újra beindulhat SZER magyar adása. John Lansing, az Egyesült Államok Globális Médiaügynökségének vezetője a New York Timesnak elmondta, hogy a szolgáltatás eredeti költségvetése hétszázötvenezer dollárra nőhet, és egy irodát is készülnek nyitni Magyarországon. Aligha lehetnek kétségeink afelől, hogy egyébként sem lesznek anyagi gondjaik – Sorosra mindig számíthatnak.

Ez a lépés azonban – hasonlóan az Orbán Viktor ellenében tevékenykedő nemzetközi front egyéb aktivitásaihoz – akár a szándékolt célokkal ellentétes eredményeket hozhat. Ahelyett, hogy gyengítené a Fideszt, még erősítheti is. Miért? Mert Magyarországon nem okvetlenül egyértelműen pozitív kép él az emberekben az Egyesült Államokról. A trianoni tragédia döntéshozóinak sorában Anglia és Franciaország mellett az Egyesült Államok is ott volt. Az akkori elnök, Woodrow Wilson nevét egyetlen utca vagy tér sem viseli, és Rooseveltet, aki Jaltában „eladta” a magyarokat a Szovjetuniónak, csak a kommunisták tisztelték meg egy közterület elnevezésével Budapesten, ami ma már a legnagyobb magyar, Széchenyi István nevén ismeretes. És a Szabad Európa rádió 1956-os viselkedésére is sokan emlékeznek még: amikor már tudható volt, hogy a szabad világ szemet huny a szovjetek beavatkozása fölött, az Egyesült Államok által finanszírozott rádió mély felelőtlenséggel továbbra is arra biztatta a felkelőket, hogy még pár napig tartsanak ki, a segítség útban van. Ráadásul a rendszerváltozás után kiderült, hogy a SZER magyar szerkesztőségének néhány tagja kommunista ügynök volt, mások pedig a demokratikus körülmények beköszöntével leplezetlenül a balliberális oldalt támogatták, és már a rendszerváltozás küszöbén is a későbbi SZDSZ politikusait futtatták. Egyáltalán nem kizárható tehát, hogy az a Nyugat, amely napjainkban ugyancsak baloldali liberális diktátumoknak akarja alárendelni az országot, most e kezdeményezés révén, elképesztő arroganciával mintegy belülről is beavatkozni szándékozik Magyarország belügyeibe. A Szabad Európa rádió a saját nevét csúfolja meg ezzel.