Vélemény és vita

A rendszerváltozás mérföldköve

Az Ellenzéki Kerekasztal politikai céljainak legnagyobb részét el tudta fogadtatni az állampárttal. Sikerült megegyezni többek között az alkotmány módosításában, az Alkotmánybíróság felállításában

„Ritkán történt meg a magyar múltban az, ami 1989-90-ben, hogy nem az események után kullogtunk, hanem szerény, de határozott és mellőzhetetlen tényezőivé tudtunk válni egy európai, sőt egyetemes történeti fordulatnak.” Sommásan így értékelte Szabad György a nemzeti egyeztető tárgyalások lezárásának tizedik évfordulóján a demokratikus rendszerváltozáshoz vezető 1989. szeptember 18-i politikai megállapodás jelentőségét. A történész, akadémikus a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjaként az elejétől a végéig részt vett a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését célzó tárgyalásokon.

A Parlament Vadásztermében június 13-án – Nagy Imre és mártírtársai újratemetése előtt három nappal – kezdődött meg a „magyar–magyar párbeszéd”, azaz az állampárt (MSZMP), az Ellenzéki Kerekasztalhoz (EKA) tartozó pártok, szervezetek, valamit a harmadik oldalt alkotó különböző társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselőinek politikai tárgyalása. A háromoldalú egyeztető tárgyalások három hónapos szakaszát éppen ma harminc éve lezáró részmegállapodás komoly eredményeket tartalmazott, az EKA kitűzött politikai céljainak legnagyobb részét el tudta fogadtatni az állampárttal. Sikerült megegyezni az alkotmány módosításában, az Alkotmánybíróság felállításában, a párttörvény meghatározó kérdéseiben, az új választási rendszer kidolgozásában éppúgy, mint a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási jog reformjában. Az új alkotmányt megalapozó törvényjavaslatban benne volt a leendő Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam voltának megállapítása, a népszuverenitás érvényesítése, továbbá az, hogy senki és semmilyen szervezet nem törekedhet a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására. Leszögezték a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjának megteremtését, az emberi jogok megállapítását és biztosítását, valamint azt, hogy Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. Rögzítették a köztársasági elnöki intézmény bevezetését, megállapították az Országgyűlés jogkörét és kötelezettségeit, az állampolgári jogok biztosi intézménye és az Állami Számvevőszék feladatkörét.

Az első pontban megfogalmazott hat konkrét törvényjavaslat mellett egyéb, ad hoc kérdésekben is megállapodtak, a harmadik pontban pedig rögzítették, hogy még milyen nyitott kérdések rendezése érdekében kívánják folytatni a tárgyalásokat. Ezek közé tartozott a köztársasági elnök választásának rendje, a választások nyilvánosságának szabályai, a tájékoztatási, az informatikai és a közszolgálati törvény, a munkahelyi diszkrimináció tiltása és a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések is.

A három tárgyaló fél képviselői kifejezték meggyőződésüket, hogy a dokumentum aláírásával fontos lépést tesznek a parlamentarizmuson alapuló demokratikus Magyarország megteremtése és a nemzet sorsának jobbra fordítása útján. A megállapodást – amit az MSZMP részéről Nyers Rezső és Pozsgay Imre, az MDF képviseletében Antall József és Szabad György látott el kézjegyével – az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, hanem népszavazást kezdeményezett a még nyitott kérdések rendezéséért. Ezek között első helyen szerepelt a köztársasági elnök megválasztásának időpontja, illetve rendje, ugyanis az SZDSZ és a Fidesz nem értett egyet az államfőnek a szabad parlamenti választások előtti megválasztásával. A két párt azonban nem élt vétójogával, így be lehetett terjeszteni a békés átmenethez szükséges törvényjavaslatokat, amelyeket az Országgyűlés szeptember végén el is fogadott. Szabad György akkor úgy fogalmazott, hogy nem egy kártyaasztaltól álltak fel, amelynél az egyik fél annyit nyert, amennyit a másik vesztett, hanem olyan tárgyalóasztaltól, amelyen kirajzolódhatott a magyar demokratikus jogállam építményének váza. Ezért volt a harminc éve aláírt politikai megállapodás a rendszerváltoztatás egyik legfontosabb mérföldköve.

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Migránsmeghívó Rómából

ĀHa a liberális hegemóniában született európai elit képes lenne rá, hogy tanuljon a történelemből, akkor nem lenne vita a bevándorlással kapcsolatban

Lezsák Sándor

Lezsák Sándor

A belégek rendben vannak

ĀAmikor Kollár K. Attila gyászhíre megfogott, akkor egy közel harminc esztendős történet ébredt föl bennem

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom