Szökjön be Brüsszelbe az ősz!

Történetünk egyik szálát a személyi kérdések jelentik. A május végi EP-választáson úgy esett, hogy Corina Crețu román biztos és Andrus Ansip észt biztos európai parlamenti mandátumot nyert, így helyük a biztosi kollégiumban megüresedett. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök erre azt mondta, ugyan, semmi gond, a portfóliókat szétdobjuk, így is marad huszonhat biztos, hát majd csak ellesznek valahogy november elejéig, amikor feláll az új Európai Bizottság Ursula von der Leyen vezetésével. Logikusan nézve, Junckernek igaza van, az óriási brüsszeli apparátus kiválóan lehúz még pár hónapot Ansip és Crețu nélkül is, legfeljebb más reprezentál helyettük. Bukarestben és Tallinnban azonban ezt máshogy látják, az ő szemszögükből ugyanis a lényeg az, hogy a biztosi kollégium ülésein novemberig nem ül se észt, se román biztos. Juncker kifejezetten ellenezte, hogy új biztosokat jelöljenek a hátralévő időre, de az Európai Tanács nem értett egyet vele, na meg a már említett kormányok sem. Az észtek praktikusan gondolkodva olyan átmeneti jelöltet neveztek meg, akit a következő bizottságba is jelölnek, szóval Kadri Simson akár már most is berendezkedhet Brüsszelben, úgyis marad még öt évet. A románok ezzel szemben mást jelöltek a hátralévő hónapokra és mást a következő bizottságba, ami nem igazán cáfolja Juncker véleményét, miszerint a szerinte szükségtelen pótlás rengeteg adminisztrációval, macerával és nem utolsó sorban egymillió eurós kiadással jár. Mircea Pașcu átmeneti román jelölt egyébként az EP nyári szünete és az azt megelőző bonyolult huzavonák miatt legfeljebb csak hetekre állhatna már munkába.

Ez a kis uniós abszurd önmagában nem lenne annyira izgalmas, Brüsszelben az EP menzájának áremelése és a negyvenfokos hőség is nagyobb hullámokat vetett. A történet érdekessége a már említett kettős mérce. Egyfelől ugyanis, mint látjuk, Juncker szerint a novemberig tartó néhány hónap már nem normálüzem, csak levezetés, itt a nyár, elvannak, mint a befőtt. Másfelől viszont a hivatalban lévő Európai Bizottság egyáltalán nem szándékozik úgy viselkedni, mintha már elkezdte volna a csomagolást.

Az uniós döntéshozók közül sokakat láthatóan megrémített, hogy megválasztása után Ursula von der Leyen arról kezdett beszélni, hogy nagyobb tisztelettel kellene viszonyulni a közép-európai országokhoz, valamint a migrációs válság kezelésében is olyan utalásokat tett, amelyek alapján van remény egy rugalmasabb, ésszerűbb megoldásra. Az uniós liberális elit hátán pedig a hideg futkos annak gondolatától, hogy a kötelező kvóta kierőszakolása és a források elvonásával való megalázó zsarolás helyett az új bizottsági elnök más úton járna. Ezért amit lehet, még kihoznak a hátralévő hónapokból. Továbbléptették a Stop Soros miatti eljárást Magyarországgal szemben, rászálltak az országra a tranzitzónák miatt, és persze minden adandó alkalommal mantrázzák tovább a kvótát.

Junckerék kettős mércéje pedig már csak azért is problémás, mert utolsó hónapjaikat megelőzően volt egy EP-választás, ami ugyan nem rengette meg alapjaiban az európai politika erőegyensúlyát, de kétségkívül alakított rajta. A magyar kormány már az EP-választás előtti hónapokban is többször elmondta, hogy most már nem kellene meghatározó döntéseket hozni, ez pedig most, hogy meg is volt a választók véleménynyilvánítása, különösen érvényes.

Szóval még néhány hónap, és az új bizottság kap egy esélyt, Brüsszelbe beszökik az ősz. Csak addig a régi ne okozzon még több kárt.