A bábleány

A Korózs Lajos által akkurátusan részletezett összetételű anyag alkalmat teremthet arra, hogy az ellenzéki összefogásnak elnevezett, egyre ingerültebb és kapkodóbb politikusok végre szinkronúszócsapatot alakítsanak, majd a horvát mocsokba fejest ugorva mindenféle kunsztot mutassanak be, demonstrálandó, az ellenzék mégiscsak alkalmas az összehangolt mozgásra. A mutatvány csúcspontja lehet a Nagy Blanka nevű fiatal leány kiemelése a büdös anyagból, amit megforgatása és ritmikus feldobálása követhet.

Ennél a meglehetősen gusztustalan képsornál talán csak Nagy Blankát a „nagypolitikába” emelő beszédének felidézése lehet visszataszítóbb. Tavaly december végén sok más helyszín mellett Kecskeméten is tüntettek az ellenzék által „rabszolgatörvénynek” nevezett túlóratörvény ellen. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium negyedik osztályos tanulója is felszólalt itt. A gyűlöletbeszéd szemléltetésére igencsak alkalmas szövegből idézünk, a valaha nyomdafestéket nem tűrő, ám ma már mindenhol leírt trágár szavakat kipontozzuk.

„Egy undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány járja az országot. Ez nem a pestis, nem az ebola, nem a kergemarhakór, pedig kicsit hasonlít rá. Ezt a járványt úgy becézzük, hogy Fidesz… Ez az undorító tolvajbanda, ez a mocskos oligarchakormány bezsebeli magát a nyugdíjas éveire, maga meg nyugdíjasként csak nyomorogni fog… Nem vagyunk hülyék, akkor muszáj fellépnünk valahogy, ügyesen, de nem erőszakosan… Mára a Fidesz lett az elnyomó hatalom.” Nagy Blanka az úgynevezett beszédét a következő figyelemre méltó mondatokkal zárta: „Véglezárásként csak üzenem annak a bajszos f…sznak és az összes fideszes képviselőnek – legyen kecskeméti, félegyházi, szegedi vagy bárhonnan –, hogy álljon hátrébb eggyel, és ba…a arcon magát.”

Mi történt ezután? Az ellenzéki politika zászlóvivőjévé tette meg a csúnya beszédű leányt. Kongresszusokra hívták, a baloldal felkarolta, az ellenzéki médiumok sztárjává vált. Néhány hétig a szókimondás és bátorság példaképeként futtatták. Mint utóbb kiderült, ami ilyen fényes volt az ellenzéki sajtóban, az komoly gondokat okozott Nagy Blanka civil életében. Már ha egy ilyen beszéd után használhatjuk a magánélet kifejezést. Nemrégiben arról panaszkodott, tudtuk meg egy részvétteli cikkből, hogy iskolatársai, barátai, tanárai és úgy egyáltalán az a közeg, ahol addig élte életét, szembefordult vele. Pontosabban megdermedt körülötte a levegő, ha belépett valahová, ott csend lett, nem volt kivel beszélgetnie. A decemberben felmutatott szókincsét felidézve ezen aztán rajta kívül csak kevesen csodálkozhatnak.

Úgy tűnik azonban, néhány hónapra újra megszínesedik Nagy Blanka körül a világ. A mindenároni összefogást hirdető ellenzék mérhetetlen Fidesz-gyűlölete újra fölemeli és mutogatja a frissen érettségizett diáklányt. Kiskunfélegyházán az ellenzéki összefogás közös önkormányzati képviselőjelöltje lesz. Petőfi Sándor és Móra Ferenc büszke, IV. Béla királyunk alapította kun városában. Ott röfög körülötte a gátlástalan baloldal Gyurcsánynéstul, Kunhalmistul, ott vigyorog a jobbról balba váltó hataloméhes Jobbik és a meztelencsiga-jellegű Márki-Zay csapata.

Nagy Blanka, a talán jobb sorsra érdemes bábleány pedig a buta emberek magabiztosságával ugrik bele újra abba a szennyiszapmedencébe, amiben az ellenzéki összefogás nevezetű gyűlöletkommandó szinkronúszó-mutatványokkal próbálkozik.