A vadrózsa elhervadt

Az egyikben az ügyészség emelt vádat Gyárfás Tamás, a Nap Tv egykori tulajdonosa ellen, felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása kapcsán. A másik büntetőeljárásban a Szegedi Ítélőtábla hozott jogerős döntést arról, hogy a bűnszervezet irányítójaként költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba ügyében a bíróságnak kötelessége folytatni az eljárást. A kitervelt mentőakció, amelyben a Nemzeti Választási Bizottság ellenzéki delegáltjainak szavazataival időlegesen fenntartották Czeglédy mentelmi jogát, elbukott. Szeptember végén, a büntetőper következő tárgyalásán már nem a bíróság folyosójáról kell az észt osztania az MSZP és a DK ügyvédjének, hanem le kell ülnie a vádlottak padjára.

Úgy is fogalmazhatnánk, lehull végre a lepel arról az „Isteni színjátékról”, amelynek a szerzője nem Dante, ám mai főhőse az Ellenzék Paradicsomából a Pokolba is eljuthat. A hatályos büntető törvénykönyv szerint ugyanis huszonöt év büntetés is kiszabható az első rendű vádlottra. A színjátékot ez ideig azok vezényelték, akik a közvéleményt azzal etették, hogy a „DK hőse” egy koncepciós per résztvevője, vagyis áldozat. A legszánalmasabb az volt, amikor Czeglédyt hazaengedték a szegedi Csillagból, s útközben titkos találkán adtak át neki leleplező dossziékat, majd a Hír Tv-ben (még a Simicska-félében) Kálmán Olga várta nagy kerekedő szemekkel. A DK hőse pedig arról mesélt, a csúnya hatalom még valamivel meg akarja vádolni, egy polgári ügyről van szó, amit ő megnyert, most meg ezt is ellene fordítják.

Kálmán Olga volt az egyetlen, aki a mesét elhitte. Az egészből egy szó sem volt igaz, mint a viccben. Czeglédy nem megnyerte a pert, hanem elvesztette. Nem követelése volt, hanem tartozása. Nem kicsi, hanem nagy. Ellenben a bírósági végrehajtó nem tudta a károsultnak megítélt 155 milliót behajtani, mert Czeglédyék a pénzt csalárdul elterelték a számláról. Erről szól a gazdasági csalás, amivel amúgy szintén vádolják Gyurcsányék hősét. Egyébként a bukott miniszterelnök is megette a meséket, amikor kétszázmilliós kölcsönt adott Czeglédynek. Klára asszony, mint Altus-vezérigazgató sem fog ezzel dicsekedni az EP-ben. A nyolc vádlott pedig nyilván csak azért ismerte el a bűnösségét, mert a nagy forróságban imádnak „hűvösön lenni”. Hárman már be is vonultak. Ez is része volt a koncep­ciónak? Rossz hírem van, nincs itt semmiféle koncepció. Színtiszta adócsalásról van szó a vád szerint, az előadás főrendezőjét pedig Czeglédy Csabának hívják.

A másik említett ügy is tanulságos. Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának dossziéja ugyanis a „döglött ügyek osztályán” pihent. Egyike volt azoknak a nagy figyelemmel kísért bűnügyeknek, amelyek el sem jutottak az igazságszolgáltatásig. Már a nyomozási szakban befuccsoltak. Egy nyomozó például már a kétezres évek közepén javasolta Gyárfás meggyanúsítását, ám egy magas beosztású ügyész lebeszélte erről. Majd ha meglesz a gyilkos is. Az alvilág egyik vezérét, Portik Tamást, akit a vádhatóság szintén a gyilkosságra történő felbujtással vádol, a kétezres évek első évtize­dében nem elszámoltatták, hanem inkább arra használta az akkori szocialista–szabad demokrata irányítás alatt működő titkosszolgálat, hogy különböző fedőneveken futó akciókban „fideszes politikusokra dolgozzon”.

Például: „Kinyílt a vadrózsa”. A brutális Fenyő-gyilkosság így a szocialisták idejében örökös tabutéma volt.

A vadrózsa rég elhervadt. A dossziék újranyíltak. Ennyi történt, nem is kevés.