Vélemény és vita

Tusványos margójára

A civil világot remélhetőleg lelkes, fokozott cselekvésre készteti Orbán Viktor tusványosi értekezése

Mélyenszántó gondolatokat hallottunk, amelyek elemzést nyújtottak a mögöttünk hagyott harminc évről. Bizonyosnak vehető, hogy ennyi év alatt sok hasznos tapasztalat halmozódott fel az európai és magyar emberekben. Például az, hogy a csak eszmék által vezérelt hatalomgyakorlási formák meggyengültek, legtöbbjük lejáratódott. Így történhetett, hogy az Európai Unió intézményrendszere az emberek sorskérdéseit dacos, béna kacsaként kezelte.

Magyarországon 2010-től megvalósult a rendszerváltás második fokozata. A Fidesz–KDNP kilenc éve folytatja az unortodox gazdaságpolitikát, amely az előző időszakhoz képest csaknem száznyolcvan fokos fordulatot jelent. Európában először reagált egy kormány a magát mindenhatónak képzelő posztszocialista és neoliberalista gyakorlat hibáira. A magyar miniszterelnöknek köszönhetően nem estünk azoknak a csapdájába, akik 2002 és 2010 között kirabolták az országot. A gazdasági nyomort követően bátor intézkedésekkel ráfagyasztottuk a mosolyt a hatalomba azonnal visszatérni akarók képére. A miniszterelnök megértette, politikai és gazdasági elképzeléseihez tömeges támogatás kell.

A változtatást kívánó békés tömeget 2006-ban az akkori kormányfő, Gyurcsány kivezényelt kommandója és lovas attakja oszlatta fel. Ezzel szemben 2012-ben a kormány mellett kiálló több százezres békemenet szinte elfújta a hazai ellenzék által gerjesztett, Brüsszel felől tornyosuló felhőket. Micsoda különbség! A jó kormányzás mellett, ha kell, ma is megmozdulásra kész az egységgé vált tömeg. Hűséget és bizalmat közvetített a külföld figyelmét is felkeltő, a többséget képviselő polgárok kiállása. A magyar emberek acélossá és elszánttá váltak, nehezen megszerzett szabadságukat soha nem fogják szabadosságra kicserélni. Euró­pa sorsa a mi sorsunk is.

Az európai civil világ közjóért történő hadra fogásához igaz célokra és a népeikkel szimbiózisban élő, értük cselekvő nemzeti kormányokra van szükség. A szubszidiaritás talaján az emberek sorskérdéseit csak megkérdezésük után lehet eldönteni. Minden nemzet önmagában is értéktöbbletet hordoz, uniós kohéziójuk az előrehaladás záloga. Ezért az Európai Unióban megújult intézményrendszerre van szükség. A közerkölcs és a közösen legitimált törvények követése a szövetséges államok számára nem lehet más, mint kötelező érvényű.

A klasszikus liberalizmust követő neo-, majd ultraliberalizmus erőszakos elfogadtatásának kísérlete eleve kudarcos. Jó példa erre Soros György mániája, a nyílt társadalom elmélete, amely az Egyesült Államokban is csődöt mondott. Ő és a hasonló pénzemberek gondolkodhatnak szabadon, lehetnek hazárdjátékuk megszállottjai, de közösségeink gyarmatosítására nem hivatottak. Tetteikkel szembetalálják magukat a keresztény szabadság elvéből fakadó évezredes igazsággal. Nevezhetjük ezt illiberalizmusnak is. A közel-keleti és afrikai népek üzletszerű Európába csalogatása, majd az erre alapozott gazdagodás elítélendő módszer, bűnnek is nevezhető. Mindezt tetézik sok tízezer ártatlan ember tengerbe veszejtésével. A bűnösök felelősségre vonása – politikai és büntetőjogi értelemben egyaránt – sokáig nem várathat magára.

Orbán Viktor szerényen nyilatkozott gazdasági eredményeinkről, pedig azok sokak szerint követésre méltók. A magyar nagyvállalkozások kialakítása az ellenzék szerint korrupciós ügyletek sokaságát rejti. Hogy miért hazudnak, az könnyen levezethető. Először is bármelyik magyar vállalat, amelyik nyereséget termel, dönt arról, hogy ezt újabb beruházásra vagy egy részét tulajdonosainak osztalékára fordítja. Mind a nyereséget, mind az osztalékot adó terheli. Ez az adó az állami költségvetést gyarapítja. Azaz a versenyképes magyar cégek itthon tartják a tőkét, és nyereségükből úgy építkezhetnek, hogy magukkal húzzák a beszállítóvá váló kis- és középvállalkozásokat is. Az ellenzéki sajtó a magyar vállalkozások nyereségét és tulajdonosai­nak osztalékát plakátolja ki. Arról egy szó sem esik, hogy a jól működő cégeink közvetve a magyar emberek jólétét erősítik.

A 2010-re felhalmozott csődtömegből a magyar emberek új világot teremtettek. Gyurcsány Ferencnek és csapatának nyolc éve lett volna, hogy bizonyítsa rátermettségét. Ország-világ látta hozzá nem értő, szánalmas tevékenységüket. A keresztény igazság erejével megfogalmazva elég összehasonlítani az őszödi beszédet a Tusványoson elhangzottakkal, és világossá válik előttünk, hogy a demokrácia kevésbé politikai kérdés, sokkal inkább jellem dolga. A mai állapotok szerint e tekintetben a magyarországi ellenzék gyenge lábakon áll.

Kapcsolódó írásaink

Boros Imre

Boros Imre

Panaszkultúrák különbözőségei

ĀPanaszkodós nép vagyunk, de miközben sokat panaszkodunk a minket ért vélt vagy valós méltánytalanságok miatt, kevés energiát fordítunk arra, hogy érdekünknek érvényt szerezzünk, inkább legyintgetünk: úgysem érdemes

Petrin László

Petrin László

Európa jövője

ĀA nyugat-európai politikai rendszerek már régen nem liberális demokráciák, valójában demokrácia nélküli liberalizmussá torzultak

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom