Vélemény és vita

Brüsszeli Bermuda

Nem is hinnénk, hogy nemcsak uniós pénzek, hanem uniós jogok is eltűnhetnek Brüsszel sötét bugyraiban

Ebben a legfőbb ludas a közösségi jogalkotásért felelős uniós Bermuda-háromszög: a bizottság. Közel egy évvel ezelőtt nagy volt az öröm hazánkban, mert összesen tizenegy tagállamból 1 128 385 hitelesített aláírás gyűlt össze a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatására, amely az őshonos kisebbségek jogainak európai szintű kodifikációjára irányult. Azonban  a sikerre vitt kisebbségvédelmi kezdeményezést az Európai Bizottság és a parlament a mai napig érdemben még nem tárgyalta.

Most a Székely Nemzeti Tanács útjára indította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is tekintettel legyenek. A kezdeményezés tétje, hogy az unió hagyományos nemzeti közösségei, köztük a határon túli magyarság, rendelkezni fog-e a jövőben azokkal az erőforrásokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a saját kultúrájukat és identitásukat a szülőföldjükön megőrizzék. Egymillió aláírást kell összegyűjteni 2020. május 7-ig legalább hét uniós tagországban, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel. Azonban résen kell lennünk, mert Brüsszel nagy jogi szemfényvesztő, és észre sem vesszük, az újabb sikeres európai polgári kezdeményezést tüntethet el.

Az előzmények ismeretében már az is csodaszámba megy, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló uniós rendelet 2011. április 1-jén egyáltalán hatályba léphetett. Szégyenteljesen hosszú, rögös út és nem diadalmenet vezetett idáig. Pedig már 1996-ban két, demokráciából jelesre vizsgázott úriember, az osztrák és az olasz külügyminiszter az amszterdami szerződést előkészítő kormányközi konferenciát megelőzően naivan azt javasolta, hogy az Európai Parlamenthez intézendő petíció benyújtásához szükséges jogintézmény mellett hozzanak létre európai polgári kezdeményezés benyújtásáról szóló jogintézményt is. Miért is nem lepődünk meg azon, hogy ezt a kitűnő javaslatot a konferencia villámgyorsan lesöpörte az asztalról?

Az uniós demokráciagyilkosok tevékenységének ellenére később a polgári kezdeményezés jelenlegi formájához hasonló elképzelések az alkotmányszerződés tervezetében mégis megjelentek. Azonban a konvent elnöksége, folytatva az elődök nemtelen gyakorlatát, polgárbarátnak nem nevezhető módon, elvetette azokat. Végül is a civil szervezetek (ezek valódi civilek voltak) harcos kiállásának köszönhetően mégis bent maradtak az elképzelések.

Az alkotmányszerződés ratifikálási eljárásának kudarcát követően a lisszaboni szerződésbe már a jelenlegihez hasonló rendelkezéseket illesztettek be. Enyhén szólva elkeserítő, hogy az első kezdeményezéstől számítva másfél évtizednyi vajúdás kellett e rendelkezés konkrét eljárásokat meghatározó és részletes feltételeket tartalmazó szabályai megszületéséhez. Ezek után nem véletlenül érzi úgy az ember, hogy az uniós intézmények nem szeretik az uniós polgárokat. Zavaróan hat rájuk, ha a részvételi demokrácia újabb jogintézményével kerülnek szembe. Ilyen előzmények után nem is lehetett csodálkozni azon, hogy tizenöt év várandósság után egy jogi szörnyszülött látott napvilágot. Ugyanis hamar kiderült, hogy a szabályozás egyes elemei nem tökéletesek. Ezzel megkezdődött az uniós döntéshozók újabb jogi vergődése. Az Európai Bizottságnak kínkeserves három évébe telt, hogy a rendelet felülvizsgálata érdekében 2015. március 31-én végre elfogadjon egy jelentést, amely ismertette az aktuális helyzetet, és értékelte a feltárt hibákat. Ezután a parlament fél év megerőltető gondolkodás után, 2015. október 28-án állásfoglalást fogadott el az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálati folyamatáról. A cérna itt szakadt el, a jogalkotásért felelős uniós intézmények két évig tartó csendes tehetetlenségét megunva 2017-ben az alkotmányügyi bizottság saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés készítését kezdte meg, hogy felülvizsgálja a rendeletet. Három és fél év fáziskéséssel, 2017 szeptemberében a bizottságnak végül sikerült épkézláb javaslatot tennie az új rendeletre. Jó munkához idő kell alapon e rendelettervezet megvitatása csaknem két évig tartott. Az új rendeletet aztán ez év áprilisában elfogadta Brüsszel, amelynek rendelkezéseit összességében 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. A kisebbségi ügyek megoldására azonban az új rendelet sem jelent teljes garanciát, nincs biztosíték arra, hogy azok napirendre is kerülnek az uniós intézményekben. Ettől függetlenül nem szabad lemondani annak lehetőségéről, hogy a polgári kezdeményezéseken keresztül többletjogokat szerezzenek a határon túli magyarok, továbbá segítsék őket a felzárkózásban, az életszínvonaluk javításában, kultúrájuk megőrzésében.

Ezért lesz nagy jelentősége a kormánypárti európai parlamenti képviselők érdekérvényesítő képességének, mert magyar szempontból már megtapasztalhattuk az uniós Bermuda-háromszög jogeltüntető képességét. Ugyanis 2013 szeptemberében a bizottság határozatban utasította el a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. Akkor még inkább meggyőződhettünk arról, hogy Brüsszel valóban nem szereti a polgárait.
Elképesztő módon a bizottság semmilyen indokolást nem fűzött az elutasító határozatához. Azt az ócska, szemfényvesztő jogi trükköt alkalmazta, miszerint a kezdeményezés bejegyzését azért kellett elutasítania, mert a javasolt intézkedések nem tartoznak a hatáskörébe. Eme ordítóan jogsértő helyzet és egyértelmű jogi kontárság orvoslásához majdnem négy év küzdelemre volt szükség, mikor is az európai bíróság törvényszéke 2017 februárjában megsemmisítette az említett határozatot. A törvényszék kimondta, hogy a bizottság nem tett eleget az indokolásra vonatkozó kötelezettségének, nem jelölte meg a javasolt intézkedések közül azokat, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe, és állításait nem támasztotta alá jogi érvekkel.

A bizottság szégyenszemre ezek után nem tehetett mást, mint új határozatot hozott, amellyel elrendelte a kezdeményezés nyilvántartásba vételét. Ha itthon egy falu jegyzője indokolás nélkül hozna elutasító határozatot, szakmai alkalmatlanságáról tenne tanúbizonyságot, és valószínűleg bottal kergetnék ki az emberek a hivatalából. Májusban Jean-Claude Junckeréket is az általuk nem szeretett uniós polgárok kergették el szavazataikkal.

A Juncker-féle bizottsággal ellentétben az uniós polgárok legalább szeretik a másik uniós polgártársaikat.

A Minority SafePack esetében összesen tizenegy tagállamban sikerült elérni a szükséges támogatói küszöböt, noha a törvényes előírások szerint csak hétben lett volna kötelező. A tizenegyben benne volt Spanyolország, Dánia és Olaszország is. Különösen jóleső érzéssel gondolhatunk a dél-tiroli osztrák kisebbség szolidaritására.

Látatlanul egyébként minden normális ember azt gondolhatná, hogy a polgári kezdeményezést illetően a végső szót a parlament mondja ki, hiszen ez az intézmény látja el a polgárok uniós szintű közvetlen képviseletét. A kezdeményezést azonban a bizottságnak kell címezni, amely a parlamenti meghallgatás és tárgyalás után, most az új rendelet szerint is, tulajdonképpen azt csinál vele, amit akar.

A biztosok testülete elutasító válaszával szemben nincs jogorvoslati lehetőség, hiszen azt a jogot, amelyet a lisszaboni szerződés biztosít, az eljárás végén a bizottság Bermuda-háromszöge simán elnyelheti.
Ez az egyik legarcpirítóbb demokráciadeficitje az uniónak.

Kapcsolódó írásaink

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Terror és thermidor

ĀA régi és új európai baloldal ma is vállalja 1789 és 1793 örökségét is, amely lényegét tekintve a marxizmus, a leninizmus, a sztálinizmus, a trockizmus, a maoizmus és a nyílt társadalmat hirdető neoliberális globalizmus alapja

Veczán Zoltán

Veczán Zoltán

Az világnak megfövése

ĀTaszító, amikor egy felnőtt ember az életéért könyörög – hát még, ha három. Azokban a barbár időkben, amikor még vitába bocsátkoztunk e gusztustalan fajjal, tán még szántam volna őket, most viszont csak zavart a jajveszékelésük

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom