Vélemény és vita

Elkaptuk a fonalat

A 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok a Matolcsy György által 2013 tavasza óta vezetett Magyar Nemzeti Bankkal együtt gondolkodva és szorosan együttműködve felépítették az eredeti magyar modellt

álláspont

Szerényen fogalmazott Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában, amikor a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy „az elmúlt tíz évben a magyarok nagyon sokat dolgoztak. Szerintem mi is a korábbi kormányokhoz képest jobban végeztük a munkánkat, és a két tényező együtt azt eredményezte, hogy elkaptuk a fonalat.” Hozzátette: hogyha tudjuk ezt a fonalat követni a jövőben is, akkor szép gazdasági eredményeink lesznek, és lesz elegendő pénzünk, hogy támogassuk a családokat, és hogy gondoskodjunk a saját védelmünkről. Azért szerény ez a megfogalmazás, mert valójában arról van szó, hogy a 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok a Matolcsy György által 2013 tavasza óta vezetett Magyar Nemzeti Bankkal együtt gondolkodva és szorosan együttműködve felépítették az eredeti magyar modellt. Ennek részeként, a költségvetési és a monetáris politikai fordulat megvalósításával 2013–14-ben megkezdődött a növekedési, 2017-ben pedig a felzárkózási fordulat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy – visszatérve az 1998–2002 közötti „aranykorszakhoz” – a magyar gazdaság növekedési üteme legalább két százalékponttal meghaladja az EU-tagországok átlagát. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2018-ban a hazai egy főre jutó GDP elérte az uniós átlag hetven százalékát, vagyis ha fennmarad a két százalékpontos növekedési előnyünk, akkor tizenöt év múlva érhetjük utol „Európát”.

Ma már senki nem kapná fel a fejét a magyar kormányfő múlt év elején Berlinben, a legnagyobb német cégek vezetői előtt tett kijelentésén, hogy a visegrádi négyekhez tartozó országok rendkívül dinamikusan növekednek, 2030-ra utolérik a nyugati országokat, és nettó befizetői lesznek az EU költségvetésének. Ma már a mérvadó gazdasági szakértők körében evidens, hogy a visegrádi régió vált az unió növekedési centrumává, a fejlett európai országokhoz mért növekedési többlete az elmúlt években két százalékpont körül alakult. Sőt, az idén az első negyedévben ez a különbség tovább nőtt, hiszen míg az EU átlagos növekedése másfél százalék volt, a magyar gazdaság 5,2, a lengyel pedig 4,6 százalékkal bővült. Londoni pénzügyi elemzők egy hete közzétett számításai szerint a magyar GDP éves összevetésű növekedése a második negyedévben is meghaladhatta az öt százalékot, s az év egészében bőven négy százalék fölött lesz. Az Európai Bizottság szakértői is legfrissebb prognózisukban 3,7-ről 4,4 százalékra emelték Magyarország idei gazdasági növekedésének várható ütemét, míg az EU egészében csupán 1,4, az eurózónában pedig 1,2 százalékra számítanak. Ebben az esetben a magyar gazdaság növekedési többlete – a múlt évihez hasonlóan – nem két, hanem három százalékpont lesz, így a fejlett országokhoz történő felzárkózásunk gyorsul.

Bár még egy hónapot kell várni, hogy a KSH közzétegye a magyar GDP-növekedés második negyedéves adatait, aligha vállalunk túl nagy kockázatot, ha azt jósoljuk, hogy megint az EU 28-rangsor élére, de legalábbis az elsők közé kerül a magyar gazdaság teljesítménye, emellett a visegrádi négyek összességében ismét kiemelkednek az uniós mezőnyből. Ami azért is figyelemre méltó teljesítmény, mert gazdaságilag is egyre élesebb a kontraszt Európa középső és nyugati része között. S ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az uniós csúcspozíciókra jelöltek között egyetlen közép-európai politikus sincsen. Bár könnyen lehet, hogy az Európai Parlamentben mára tervezett szavazás nem hoz eredményt, és akkor újra kezdődhet a nehéz alkudozás a legfontosabb tisztségek méltányosabb, igazságosabb elosztásáról. Hogy tényleg tudjuk követni az elkapott fonalat a jövőben is.

Kapcsolódó írásaink

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Elveszített igazság

ĀAzok számára, akik végig élték az ötvenes-hatvanas éveket Magyarországon, nem ismeretlen annak a Németországból érkező hírnek az eredője, miszerint a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) ismert politikusát, Thilo Sarrazint kizárták a pártból

Bogár László

Bogár László

A dollár agóniája

ĀA hatvanas évek végére kiderült, hogy a korlátlanul a világra ömlesztett globális hatalompénz is elinflálódik. Így az európai ipari hatalmak egyre idegesebben fészkelődtek, hogy dollártömegeiket aranyra válthassák

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom