Vélemény és vita

Kötelező hátránycsökkentés

Az igaz tehát, hogy a módosítás mindenkit érint, hiszen sok tíz- vagy százezer gyermeknek kell hátrányos családi körülményei ellenére kiutat nyújtani, enélkül vesztesek maradunk mindannyian

álláspont

Régi ismerőseink, a Civil Közoktatási Platform, a Tanítanék Mozgalom és a Szülői Hang támogatásával igyekszik az ellenzék felfuttatni a köznevelési törvénymódosítások elleni petíciót, arról győzködve a szülőket, hogy a jogszabályváltozások „minden családot érintenek”, mégpedig – természetesen – negatív módon. Az említett három „kockás inges” szervezet részint egymásból nőtt ki, részint továbbra is egymás tagjai, mindenesetre bármilyen követelés aláírásakor jobban mutat, ha külön szerepeltetik önmagukat, ekképpen alátámasztva a hatványozott szakmaiságot, ami azonban előbb-utóbb rendre megkérdőjeleződik. A Szülői Hang legutóbbi mozgalma – amelyben arra buzdítottak mindenkit, hogy az ingyenes állami tankönyvek helyett vagy legalább azok mellett rendeljék meg a drága magánkiadványokat is – nem hozott átütő sikert, és most sem pörög igazán a petíció. Egy nap alatt nagyjából ezren csatlakoztak, így tegnap délutánra háromezer-ötszáz körül járt a javaslatcsomag visszavonását követelők száma, ami a mintegy másfél millió köznevelésben tanuló diákot tekintve meglehetősen kevés.

A módosítások többek között az óvoda és az iskola elkezdésének, valamint a magántanulóvá válásnak a szabályait szigorítanák, annak érdekében, hogy csak valóban indokolt esetben maradhasson egy gyermek a köznevelési intézményrendszeren kívül. Az aláírásgyűjtést eredetileg elindító „Keszler Viki dúla, szülésfelkészítő csoportvezető” szerint „csorbulnak a négyéves gyerekek és szüleik jogai, ha a kötelező óvoda alóli felmentés lehetősége is megszűnik”, továbbá „a hatéves óvodások iskolába meneteléről ezentúl már nem a szülő és az óvodapedagógus dönthet, az ő akaratuk ellenére is iskolába kényszeríthetőek majd a gyerekek, elvész a tanszabadság, megszűnik a magántanulóság”, és így tovább. A dúla kifejti, az új szabályozás a kötelező óvoda alól a korábbi öt helyett csak a gyermek négyéves ko­ráig tenné lehetővé a felmentést. „Pedig mi tényleg minél több időt szeretnénk együtt tölteni ezekben az években – írja. Hozzáteszi: – tűnhet elég érettnek egy négyéves gyermek, tűnhet mindenki által kibírhatónak a napi négy, óvodában töltendő óra, mindemellett kérem, bízzanak bennünk, jól ismerjük, és nagyon szeretjük a gyerekeinket!”

Csakhogy ez nem bizalom kérdése. A törvényjavaslatcsomag vitájában többször is elhangzott, hogy az iskolaérettséget érintő módosításokra a rendkívül eltérő intézményi gyakorlat miatt van szükség, azonban a szülő és az óvónő véleményét ezentúl is figyelembe veszik majd, a magántanulói státus helyett pedig azért vezetik be az egyéni munkarendet, hogy megszüntessék a gyakorlatot, amely szerint néhol így szabadultak meg az iskolák a problémás gyerekektől. Észszerűnek tűnik továbbá, hogy nagyobb valószínűséggel válik hatéves korára iskolaéretté a gyermek, ha korábban kezdődik az óvodai nevelése. A petíció iránti csekély érdeklődés mindenesetre azt mutatja, kevés szülő tartja elviselhetetlennek a gondolatot, hogy négyévese napi néhány órát ne vele, hanem óvodában töltsön. Ugyanakkor ez a napi négy – vagy akár több – óra a hátrányos helyzetű kisgyerekek számára rendszeres, minőségi étkezést, alapvető higiéniai szabályok elsajátítását és közösségi szocializációt jelent. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen fontos ez akkor, amikor az összes oktatási felmérés azt mutatja, hogy az ország átlageredményét a hátrányos helyzetű régiók tanulóinak teljesítménye rontja le.

Az igaz tehát, hogy a módosítás mindenkit érint, hiszen sok tíz- vagy százezer gyermeknek kell hátrányos családi körülményei ellenére kiutat nyújtani, enélkül vesztesek maradunk mindannyian.

Kapcsolódó írásaink

Boros Imre

Boros Imre

Nemzeti összetartozás

ĀA románok tervezett trianoni diadalünnepét azonban erősen beárnyékolja a tény, hogy éppen ezekben az években vesztik el milliószámra tevékeny állampolgáraikat. Ők így adnak a trianoni „diadalnak” nyomatékot

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Európai egyesült álmok

ĀBár az utolsó csatározások még hátravannak, nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy az Európai Bizottság következő elnöke Ursula von der Leyen lesz

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom