Vélemény és vita

Politikusnők kontra politikusok

Természetesen örvendetes, ha egyre több hölgy is megjelenik a politikában, azonban mint minden politikusnál, a nőknél is az alkalmasságnak, a hozzáértésnek kell lennie a kritériumnak

Hozzászokhattunk, hogy minden olyan esetben, amikor fontos politikai tisztségek betöltéséről születik döntés, előkerül a „nőkérdés”, vagyis annak nyomatékosítása a haladáspárti politikusok és véleményvezérek részéről, hogy hiányoznak a nők a közéletből. A mostani EP-választás áttörést hozott, hiszen soha annyi nőt nem választottak EP-képviselővé, mint a 2019-es voksoláson. A brit baloldali Guardian című napilap egy, a női jogokat támogató európai szervezet összesítésére hivatkozva írta meg a közelmúltban, hogy az új Európai Parlament képviselőinek csaknem negyven százaléka lesz nő, 286 a 751-ből. Öt évvel ezelőtt ez a szám harminchat százalék volt, 1979-ben pedig tizenöt.

Magyarország esetében is igaz, hogy minden korábbinál több női képviselőt küld az EP-be. A legtöbb, öt képviselőnő a Fidesz–KDNP részéről érkezik az uniós politikába, a Momentum mindkét mandátumot szerzett képviselője hölgy, a Demokratikus Koalíció listavezetője pedig Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára. A pártban pedig annyira „bejött” a nőkártya, hogy hazai terepen is megmérettek egy hölgy aspiránst Kálmán Olga korábbi televíziós újságíró személyében. A főpolgármester-jelöltet maga Gyurcsányné mutatta be – nem kis meglepetést okozva az ellenzéki térfélen –, aki már az első pillanatban bedobta a mostanra kicsit elkoptatott kampányszlogent: több nőre van szükség a politikában.

Tény, hogy a női politikusok sikeréhez hozzájárulhat, ha a nemi egyenlőség kérdése, a nők politikai szerepvállalása kampánytémává válik, amely így a szavazók számára is ügyként jelenik meg. Maradva a magát függetlennek kikiáltó, valójában DK-s Kálmán Olgánál, ő például kampánya során nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy a nők az élhetetlen főváros áldozatai. Az egyik ellenzéki előválasztási vitán is kiemelte családanya mivoltát, amikor kortesbeszédében azt hangsúlyozta: családanyaként, dolgozó nőként megtanulta, miként kell a család életét megszervezni, így azt is tudja, miként kellene a fővárosét...

Felmerül a kérdés: egyáltalán szükség van-e, és ha igen, miért a női politizálás kategóriájára. Utóbbi kategória élharcosai között – bár paradox módon azt vallják, hogy nincsenek tipikus „női” ismertetőjegyek – vannak, akik azt hangoztatják, hogy a nők érzékenységük, empátiájuk miatt alkalmasabbak az együttműködésre, és a politika macsó terepe majd miattuk fog „megszelídülni”. A Gyurcsány-párt is ebben tetszeleg, Dobrev Klára egyik emlékezetes alakítása mindenképpen erre utal. Május elsején a listavezető politikus a könnyeivel küzdve üzent hadat Orbán Viktornak, megjegyezve, hogy bár a miniszterelnök szerint a politika nem nőknek való, az ő könnyei az elszántság, a düh és az erő könnyei. Egy ilyen megnyilvánulás rendkívül hatásos, ugyanakkor Dobrev ezzel – kontraproduktív módon – pontosan azokat a sztereotípiákat erősíti és használja fel, amelyeket egy baloldali politikus biztosan kikérne a nők nevében magának. Jelesül hogy a nők érzékenyebbek, empatikusabbak, emiatt könnyebben elsírják magukat. Ugyanez a helyzet Kálmán Olga esetében is, aki egy „konzervatív” szerepben való alkalmasságával, a családanyasággal próbálta igazolni politikai képességeit.

Természetesen örvendetes, ha egyre több hölgy is megjelenik a politikában, azonban mint minden politikusnál, a nőknél is az alkalmasságnak, a hozzáértésnek kell lennie a kritériumnak. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Fidesz–KDNP öt női  brüsszeli képviselője már hosszú ideje dolgozik az uniós politikában. A hozzáértést tehát esetükben talán nem szükséges firtatni. Náluk a kampányban nem is került előtérbe, hogy nők. Talán azért, mert ők nem politikusnők, hanem „csak” politikusok.

Kapcsolódó írásaink

Domonkos László

Domonkos László

László, a király

ĀMert a kultuszok – kultuszaink – az életmentő jellegű nemzeti tudat, ebből következően pedig a belőle kinövő és ledönthetetlen, óriás fává erősödő nemzeti méltóság, erő és öntudat dobbantódeszkái lehetnek

Boros Imre

Boros Imre

Montenegró

ĀEz a kis ország iskolapéldája annak, miként lehet boldogulni Kelet és Nyugat szorításában, ha azt nem szorításként, hanem lehetőségként fogják fel

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom