Vélemény és vita

Trianon és a nemzeti összetartozás

Néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum századik évfordulóját

Kilenc évvel ezelőtt az újonnan megválasztott Országgyűlés egyik első döntésével – 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett – elfogadta azt a törvényt, amely a tria­noni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A tör­vény indoklása szerint: „A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.” A törvényjavaslatot megszavazta a Fidesz és a KDNP, valamint az ellenzéki Jobbik frakciója, nemmel szavaztak viszont az MSZP és tartózkodtak az LMP képviselői.

Néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés – 166 igen, 5 nem és egy tartózkodás mellett – a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum századik évfordulóját. A dokumentum számot vet „a békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merít a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből, és értékeli a 2010-ben megkezdett, határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit”. Ennek megfelelően az Országgyűlés támogatja az anyaországban, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét. Emellett szorgalmazza a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmeinek, valamint a magyarság kulturális, szellemi, tudományos, gazdasági és sportsikereinek bemutatását szolgáló kiállítások, konferenciák szervezését és ismeretterjesztő anyagok létrehozását.

A határozati javaslatra egyedül a DK képviselői szavaztak nemmel, az egy szem liberális képviselő tartózkodott. Tehát míg 2010-ben a parlament 82 százalékos többséggel állt ki a nemzeti összetartozás mellett, most több mint 96 százalékkal – gyakorlatilag az „európai egyesült államok” lázálmát propagáló internacionalista, globalista Gyurcsány-párt kivételével mindenki.

Miért fontos újra és újra kinyilvánítani, megerősíteni nemzeti összetartozásunkat? Hiszen a 2011-ben elfogadott Alaptörvényünk minden magyar állampolgárra, állami szervre, politikai és társadalmi szervezetre nézve kötelező érvénnyel rögzíti: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Miért jogunk, sőt kötelességünk emlékezni – és emlékeztetni – egy száz évvel ezelőtti nagyhatalmi koncepciós perben hozott gyalázatos ítéletre? Azért, mert a ver­sailles-i Nagy Trianon-kastélyban 1920. június 4-én aláírt és aláíratott békediktátum megfosztotta ezeréves országunkat területének, ingó- és ingatlanvagyonának kétharmadától, és erőszakosan elszakított a megcsonkított anyaországtól minden harmadik magyart, akik nagyrészt ellenséges államok fennhatósága alá, kisebbségbe kerültek. A kisebbségi sors az elmúlt száz évben több mint hárommillió magyar számára másodrangú állampolgárságot, diszkriminációt, kirekesztést, az alapvető emberi, polgári és nemzetiségi jogoktól való megfosztottságot jelentette, amit még súlyosbított a nacionalista-kommunista diktatúrák generációkon átívelő elnyomó, erőszakos asszimiláló politikája.

Azért kell emlékeznünk és emlékeztetnünk Trianonra, mert annak következtében a Kárpát-medencében több mint egy évezrede őshonos magyarság – Európában egyedülálló módon! – ma nyolc államba szétszórva, szétszakítottan él. Az anyaországon kívüli hét országban kisebbségben, s többükben (főként Ukrajnában, de többé-kevésbé Romániában és Szlovákiában is) éppúgy alávetett, diszkriminált, szorongatott helyzetben küzd a megmaradásért, mint száz vagy ötven éve. „Megfogyva bár, de törve nem”, szoktuk idézni Vörösmarty híres verssorát, de Illyés Gyula 1977-ben azt írta (Válasz Herdernek és Adynak), hogy a számokkal mérhető meggyengülésnél, megfogyatkozásnál szinte katasztrofálisabb lett, ami Trianon után a nemzeti tudatot érte. Szellemi összetartó erő – a köz-érzés kohéziója – nélkül ugyanis nincs nemzet. Ezt a kohéziós erőt ráadásul nemcsak a határon túl támadták, gyengítették jobb- és baloldali soviniszta diktatúrák, hanem a határon innen is, Rákositól Kádárig. Sőt Gyurcsányig, akinek vétkei közül a legsúlyosabb, valóban megbocsáthatatlan a 2004. december 5-i népszavazással kapcsolatos fellépése. Magyarország miniszterelnökeként a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen kampányolt, uszított, s a demokratikus felhatalmazásával aljas módon visszaélve elérte, hogy az ügydöntő népszavazás – az alacsony, 37 százalékos részvétel miatt – eredménytelen lett, ami jogos csalódottságot és elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarokból.

A sokak által a szégyen napjának minősített népszavazás mintha igazolta volna Illyés említett komor diag­nózisát, Nemeskürty István pedig már-már jóvátehetetlen tragé­diának nevezte december 5-ét 2006-ban megjelent könyvében (Magyar századok). Talán túl szigorúan, de nem teljesen igazságtalanul úgy fogalmazott: „A Magyar Köztársaságon belül annyian maradtunk magyarok, ahányan »igen«-nel szavaztak.” Vagyis 1 521 271 fő, valamivel több mint másfél millió ember, ami valóban nem túl sok, de az igenek 93 ezerrel többen voltak a nemmel szavazók táboránál, így mégis maradt remény a sebek begyógyulására, a magukba zárkózók „kinyílására”, a fásultak, közömbösök és megtévesztettek felrázására.

A megrendült összetartó erőt a Fidesz–KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme után az egymást követő Orbán-kormányoknak fokozatosan sikerült helyreállítaniuk, sőt továbbépíteniük. Ez a nemzet közjogi egyesítésével, a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kezdődött, amelynek köszönhetően 2017 decemberében letette az állampolgársági esküt az egymilliomodikként honosított külhoni magyar, és a határon túli magyarok az állampolgársághoz útlevelet és választójogot is kaptak. Emellett az oktatási, kulturális és gazdasági lehetőségek, fejlesztési programok bővítésével, a magyar szellemi központok, egyházi intézmények megerősítésével egyre több határon túli nemzettársunkat sikerül ténylegesen – nem csupán szimbolikusan – bevonni a nemzeti együttműködésbe. Ahogy Orbán Viktor a 2017. novemberi Magyar Állandó Értekezleten kijelentette, a határokon átívelő nemzetegyesítés után a következő évek a nemzetépítésről fognak szólni, s meggyőződése szerint a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni.

Ez és a szomszédos országokban részben megvalósult, de nagyobb részben még megvalósítandó teljes anyanyelvi, oktatási, kulturális, gazdasági és politikai szabadság, az egyéni és közösségi (területi) nemzetiségi autonómia lehet a hatásos gyógyír a trianoni traumára. Ezért nem a gyászolás, hanem a gyógyulás feladatával, nem a harag és bosszúvágy, hanem a nemzeti összetartozás és együttműködés további erősítésével kell készülnünk a centenáriumi évre.

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ottó

Nagy Ottó

Ungarische szaké

ĀSzépen feltúrták a strandot, csak tudnám, miért? Persze tudom. De miért így? Miért most?

Dippold Pál

Dippold Pál

Listázók

ĀA mai magyar ellenzék majd beleszakad az erőlködésbe, hogy rövid időszakokra kellemetlenné tegye a kormányzó pártok életét

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom