Partner az adósságfinanszírozásban

Egyrészt adómentessé tette a megtakarítási célú lakossági államkötvényeket, másrészt bevezette a rendkívül kedvező kamatozású és biztos befektetést hozó Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz). Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten a MÁP Plusz elindítása előtt közölte, új fejezet nyílik a Magyar Államkincstár történetében és a lakossági megtakarítások esetében is. A miniszter nem is tévedett sokat, hiszen az új állampapírból egyetlen hét leforgása alatt 529 milliárd forintot jegyeztek a lakossági befektetők, ami minden idők legmagasabb forgalmi adata. Ilyen mennyiség egyetlen hét alatt még nem fogyott más lakossági állampapírból. Az eddigi csúcsot 2017-ben az 1MÁP tartotta, akkor kevesebb mint feleannyiért, kétszázhatmilliárd forintért vásároltak az egyéves kötvényből.

A szokványosnak nem mondható érdeklődés hátterében az áll, hogy az új állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetés a lakosság számára, amely nemcsak adómentes, de magas kamatozású is, öt év alatt 27,35 százalékos hozamot biztosít. Egyrészről. Másrészről viszont az, hogy – leginkább – a gazdasági növekedés és a hetvenöt hónapja tartó reálbér-növekedés hatására több ezer, becslések szerint nyolcezermilliárd forintnyi készpénz halmozódott fel a lakosságnál. Ennek egy része pedig otthon „pihen”, ugyanis a lakosság ódzkodik a kockázatos és a kevés hozamot nyújtó befektetésekbe rakni a pénzét. Ebben a helyzetben kellett megtalálni az összhangot, ami egyrészt egyezik a lakosság igényeivel és lehetőségeivel, másrészt az államot segíti az adósságfinanszírozásban. Merthogy a lakosság a legnagyobb partner abban – nemcsak nálunk, máshol is –, hogy megtakarításai révén kiszámíthatóan lehessen finanszírozni az államadósságot, ami itthon még mindig hetven százalék a bruttó hazai termékhez viszonyítva, és ennek huszonhárom százaléka devizakötvény, pedig ez az arány 2010 óta csaknem harminc százalékot csökkent. A belföldi finanszírozás növekvő arányát ugyanakkor a hitelminősítők is kedvezően ítélik meg, ezt már a februári felminősítések alkalmával is kiemelten pozitív tényezőként vették figyelembe.

Így az állampapír nemcsak a befektetők számára előnyös, hanem hazánk stabilitását is erősíti. Ebből adódóan a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2023-ra tizenegyezermilliárd forintra növekedjen a lakossági állampapír-állomány. A legutóbb beérkezett adatok alapján ez az összeg elérte a 8060 milliárd forintot, köszönhetően annak, hogy a MÁP Plusz rendkívül jól teljesített az első héten.

Az új állampapír bevezetése a kormány 13+1 pontos új gazdaságvédelmi akciótervének a 11. pontja, és ugyancsak annak a tervnek a részét képezi a foglalkoztatás terheinek a csökkentése is. Ezek közül is az egyik legfontosabb a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése. A Pénzügyminisztérium a magyar gazdaság kiemelkedően jó teljesítményére hivatkozva kezdeményezte a szocho két százalékpontos csökkentését, aminek eredményeként a munkát terhelő adófajta mértéke 17,5 százalékra mérséklődik júliustól a parlament tegnapi döntésének értelmében. Emellett 2020-ban a kisvállalati adó mértéke egy százalékkal csökken, ami negyvenezer hazai vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

A jövő évi költségvetés tervezete ugyanis a családvédelem mellett arra épül elsősorban, hogy az állam az adócsökkentéssel és a foglalkoztatás ösztönzésével védje a magyar gazdaság eredményeit. A gazdaságban és a foglalkoztatás terén elért eredmények újabb jövedelememelkedést eredményeznek, így minden bizonnyal jut állampapírra is.