Vélemény és vita

Akié a föld, azé az ország!

Brüsszel a külföldi spekulánsok érdekében megtámadta a magyar földtörvényt az európai unió bíróságán

A támadás mögött a nemzetközi agrárbiznisz képviselői, tőzsdeguruk, befektetési alapok, óriásvállalatok erős üzleti lobbiérdekei állnak, akiknek szúrja a szemét, hogy hazánkban a hatályos földtörvénnyel a külföldi spekulánsok helyett a hazai gazdák és földművesek részesülnek előnyben. A hazánkra leselkedő veszély nagyobb, mint gondolnánk.

Jól érzékelteti ezt a következő rövid történeti visszatekintés. Magyarország az 1920-as trianoni és az 1947-es párizsi békeszerződéssel történelmi országterületének kétharmadát elvesztette. A szovjet birodalom és a keleti blokk összeomlását követő államalakulati változások során hazánk nem fogalmazott meg szomszédainkat érintő területi követeléseket.

A térség békéjét szolgáló önmérsékletünk megteremtette az erkölcsi alapját a további országcsonkítás megakadályozásának. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert az unió földpiaci liberalizációjával kapcsolatos támadásai minőségileg súlyosabb fenyegetettséget hordoznak államunk földterületére nézve, mint a történelmi Magyarország múlt századi földarabolása. Ezt a fenyegetettséget kívánta elhárítani a 2013 óta hatályban lévő földtörvény körültekintő szabályozása. Hathatós jogi eszközként idáig beteljesítette a törvényalkotó alapvető célkitűzését, ami nem más, mint hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és ily módon magyar tulajdonban maradjon. A kormány nagyon helyesen közfunkciónak tekinti a föld társadalom- és gazdaságszervező funkcióit, amelyek nemzetünk fennmaradásához, megmaradásához nélkülözhetetlenek.

Ugyanis a föld egyrészt államterület, az állami lét döntő ismérve. Másodsorban a föld  a társadalom funkcionális működésének alapja, mivel az állam földdel való rendelkezésétől függ a vidék és az egész társadalom életminősége, a népesség alakulása és nem utolsó sorban a mezőgazdaságból élők aránya és helyzete. Harmadsorban a föld szűkös közgazdasági jószág, mivel emberi munkával nem előállítható, újra nem termelhető, korlátozott mértékben áll rendelkezésre, amelynek birtokolása egyben hatalmi-politikai tényező: mert akié a föld, azé az ország!

Ezért a 2013 óta érvényben lévő magyar törvény végre véget vetett a nemzeti érdekeket feladó balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződéseken keresztül külföldi spekulánsok kezére játszották a magyar földeket. A nemzeti kormány által bevezetett törvény, több más uniós tagállaméhoz hasonlóan, korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára. Így idáig több százezer hektár magyar földet sikerült megmenteni attól, hogy
a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsok kezére kerüljön. Az unió luxembourgi központú bíróságának mostani ítélete azt kifogásolja, hogy Magyarország a területén fekvő mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit, és szerinte ez jogsértő. Csak csendesen jegyzem meg, hogy az uniónak Magyarországgal kötött csatlakozási szerződése (és 2004-ben, majd ezt követően új tagként belépett államok esetében is) valós jogalap nélkül minősíti hazánk földjét tőkének, azért, hogy az állam a föld szabad forgalmát ne korlátozhassa. Ennek a doktrínának a vélt jogalapja az EUMSZ (Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés) 63. cikkének (az EKSZ korábbi 56. cikke) a földre vonatkozó önkényes, kiterjesztő értelmezése. Ezen kiterjesztő értelmezés szerint a föld tőkének minősül, ezért a tőke, vagyis a föld szabad forgalmának bármely korlátozása tilos mind a tagállamok, mind harmadik országok viszonylatában. Azonban ez az önkényes és kiterjesztő értelmezés minden jogalapot nélkülöz, mert semmilyen uniós jogforrás nem mondja ki, hogy az unió földrajzi területén a föld tőkének minősülne.

Az idegen érdekeket jó pénzért kiszolgáló, módszeresen hazája érdekei ellen cselekvő balliberális komprádor politikusok lakájmédiájukkal karöltve most örömtáncot járva csatlakoztak brüsszeli gazdáikhoz. Ezek az ellenzéki politikusok mélyen hallgatnak arról, hogy amit nyolcéves regnálásuk alatt földügyben műveltek, nem volt más, mint posztkommunista anarchia. Azonban a jelenlegi földtörvény végre véget vetett a volt tsz-elnökökből lett földesurak uralmának, ezt pedig nem tudják a posztkommunisták szellemi utódai elviselni. Ezért váltak földügyben most is Brüsszel újabb nyomásgyakorlási kísérletének lelkes támogatóivá.

A hazai ellenzék, ha ötszáz évig maradna is ellenzékben, akkor sem tudna felemelkedni arra a morális szintre, ahová a derék bolgár ellenzék egy csapásra eljutott. A történet szerint Bulgáriában a 2010-es években új szereplők jelentek meg a földpiacon, kínai cégek és befektetők vásároltak fel rengeteg területet. Erre válaszként, példa nélküli módon, 2013-ban - történelmi felelősségének teljes tudatában – maga az ellenzék nyújtott be törvényjavaslatot, és a kormányzó pártokkal közösen, 71 százalékos többséggel olyan új földtörvényt fogadtak el, amely nemes egyszerűséggel tiltja
a külföldiek földvásárlását. Ne legyenek azonban illúzióink, a brüsszeli kifogások megfogalmazását nem jogi aggályok motiválják. Hiszen a jelenlegi jogi szabályozás most is megengedi, hogy külföldi uniós állampolgár is vegyen földet, de természetesen csak a hazai gazdákhoz hasonlóan, többek között akkor, ha egy ideje helyben lakik, végzettsége, képzettsége szerint földművesnek minősül, vagy igazolhatóan Magyarországon gazdálkodik, és az elővásárlási sorrend szerint más nem előzi meg.

Az unió államai közül a volt szovjet blokk országai továbbra is számíthatnak arra, hogy a franciák, osztrákok, németek, dánok, olaszok, hollandok további területeket akarnak a közeljövőben megszerezni, de Ukrajna se reménykedjen abban, hogy megússza. A területszerzéshez most nincs szükség a Molotov–Ribbentrop-féle paktum titkos záradékára. Az unió luxembourgi központú bírósága látszólag sokkal elegánsabb jogi köntösbe tudja bújtatni a nyugat-európai tagállamok számára biztosítandó földszerzési lehetőséget. Ugyanis a jogszolgáltatás kontárságának legszebb mintapéldája a mostani indokolással ellátott ítélet.

Az uniós bíróság ravasz módon kifejti véleményében, hogy a korlátozások megindokolhatók, mivel céljuk a vidékfejlesztési politika elősegítése. Továbbá a Magyarország által felhozott érvek közérdeknek minősülhetnek. Aztán egy meglepő fordulattal a bíróság arra a nem várt következtetésre jut, hogy a korlátozás valójában nem a tagállam által hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének sem. Azonban a konkrét jogi aggályok precíz kidolgozásával, azok egymáshoz való viszonyának egzakt meghatározásával adós marad. Az ítéletben a bizonytalan jogfogalmak használata pedig értelmezési nehézséget okoz. Az ítélet ilyen fogyatékosságai koherenciazavart okoznak, egyben sértik a normavilágosság elvét. Így láthatóan a földtörvénnyel szembeni aggályok megítélése nézőpont kérdése volt, sőt mi több, pusztán ideológiai alapú döntés született.

Eléggé el nem ítélhető módon a bíróság is a nemzetközi agrárbiznisz elvtelen kiszolgálójává vált. Ezért kell elleneznünk – akár konfrontáció árán is – Brüsszelnek minden olyan próbálkozását, amely a hazánkban fennálló tulajdoni rendet veszélyezteti. Meg kell akadályoznunk, hogy az unió által generált jogi Bermuda-háromszögben elvesszen a magyar föld.

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Az új-SZDSZ genezise

ĀA Demokratikus Koalíció már régen nem baloldali, legalábbis a klasszikus értelemben nem. Elemezve programjukat, több liberális ideát találunk benne, mint egalitárius gondolatot

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

A Hősiesség Könyve

ĀIsmerünk mitológiai, mesei, irodalmi és történelmi hősöket. Vannak névtelen hősök, másokra évezredekig emlékezünk

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom