Vélemény és vita

Brüsszeli kecsketermészet

Egyre több információ kerül napvilágra a brüsszeli elit visszaéléseiről, korrupciós botrányairól

Bebizonyosodott, hogy a vezető tisztségviselők közül jó néhányan szinte egymással versengve pákosztos kecskeként degeszre tömték magukat a tilosban lelegelt káposztával, vagyis a tisztességtelen módon szerzett pénzekkel. Ennek ellenére a lebukott bürokraták mégis úgy gondolják, hogy a korrupciós érintettségük után is rájuk lehet bízni az unió pénzügyi dolgait. Én viszont másokkal együtt, elképzelhetetlennek tartom, hogy éppen a kecskék gondoskodnának önzetlenül a káposztáról, hiszen a hétvégi európai parlamenti választásokon csúfos bukásra ítélt brüsszeli elit levitézlett kecskéinek étvágyát jól ismerjük.

Jean-Claude Juncker nyilván legszívesebben kitörölné az unió történelmének lapjairól azt a skandalumot, amely 1999-ben bukott ki. Ekkor Édith Cresson szocialista francia uniós biztos korrupciós ügyén keresztül csalásokra, ügyviteli szabálytalanságokra, viruló nepotizmusra derült fény. Édith asszony bűnösségét az Európai Bíróság ugyan kimondta, de még pénzbírságot sem kellett fizetnie. Pedig az ügy súlyát jól mutatja, hogy a független szakértők jelentése nyomán az egész, Jacques Santer vezette Európai Bizottságnak le kellett mondania. Úgy látszik, a luxemburgi bizottsági elnököknek nincsen szerencséjük korrupciós ügyekben, mert Santer is annak a nagyhercegségnek a polgára, amelyiknek Juncker. A nemzetközi szintű adókijátszás isiászos nagymestere, az európai eszme antitézise nem sokkal hivatalba lépését követően döbbentette meg az európai közvéleményt, azonban a bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a szükséges többséget, így megúszta a lemondást. Pedig oknyomozó újságírók feltárták, hogy miniszterelnöksége alatt a miniállam adóhivatala ipari méretekben és rendszerszinten tette lehetővé multinacionális cégeknek, hogy más országokban keletkezett bevételeik után fizetendő adójukat – immár töredék mértékben – Luxemburgban fizessék be.

Hozzáértő szakértők állítják, minden évben több milliárd euró tűnik el nyomtalanul az unió kasszájából. Az Európai Számvevőszék szerint a tagállamok mellett a bizottság a felelős ezen összegek eltüntetéséért. Az auditorok szerint a hiány fő oka a hanyagság, a korrupció és a csalások. Azonban akik felderítették a gyanús ügyeket, azokat kirúgták, megszégyenítették és igyekeztek őket ellehetetleníteni vagy elmebetegnek beállítani. Olyan is megesett, hogy egy, a korrupciós ügyeket vizsgáló számvevőszéki alkalmazott rejtélyes körülmények között kiesett hivatala ablakán.
Tanulságos és tipikus Marta Andreasen viszontagságos története, akit képesített könyvvizsgálóként 2002-ben azért neveztek ki a bizottsághoz, hogy rendet tegyen az unió számlái között, amelyek jogszerűségét már évek óta nem tudták tisztázni a számvevőszék előtt. Amikor elkezdte vizsgálni az unió számlázási rendszerét, nagy zűrzavart talált. Meglepődve tapasztalta, hogy egyes hivatalnokok jelentős összegek felett rendelkeznek. A számlákat olyan programmal kezelték, amelybe bárki azonosítás nélkül be tudott lépni és változtatásokat, utalásokat végrehajtani. Andreasen több ezer gyanús ügyletet talált, 2000 és 2001 között például kétszázmillió font nyom nélküli eltűnését regisztrálták.

A csalás elleni hivatalhoz eljuttatott iratok tartalmazták többek között azt az információt is, hogy a bizottságnak több ezer számlája van a világ többtucat bankjában, ami egyszerűvé teszi a korrupt hivatalnokok számára az alapok megcsapolását. Andreasent rá akarták venni, hogy olyan számlákat igazoljon le, amelyekkel még az elődjének kellett volna foglalkoznia. Kérése ellenére nem kapta meg azokat az információkat, amelyek segítségével megállapíthatta volna, hogy a számlák korrektek-e. Amikor emiatt visszautasította azok aláírását és megkezdődött az üldöztetése. Lehallgatták a telefonját és követték mindenhová. Végső elkeseredésében Neil Kinnockhoz, a bizottság akkori alelnökéhez fordult, aki a korrupció visszaszorítását tűzte zászlajára. Ám pont az ő kezdeményezésére először felfüggesztették, fegyelmi eljárást indítottak ellene, majd hitszegés és hűtlenség miatt megfosztották hivatalától. Évekig járt tárgyalásokra, ahol folyamatosan megalázták és megpróbálták őrültnek beállítani. Végül a nyilvánossághoz fordult és Kifosztott Brüsszel címmel könyvet írt az uniós tisztségviselők csalásairól. Persze a bizottság véleménye szerint volt dolgozójuk állításai teljességgel megalapozatlanok. Az élet rácáfolt a bizottság hazug és álszent állítására. Hamarosan újabb (2003) pénzügyi visszaélésekre derült fény, most éppen az unió statisztikai hivatalában (Eurostat), ahol egyes hivatalnokok mintegy ötmillió eurót nyúltak le.

Brüsszel most is tele van korrupciós botrányokkal. Furcsamód az összes érintett politikus Soros bizalmi köréhez tartozik. A helyszűke miatt foghíjas felsorolásból nem lehet kihagyni a bevándorláspárti belga Guy Verhofstadt díszliberális frakcióvezetőt. Kiderült, hogy kétes hírű cégek és oligarchák fizetett lobbistájaként eurómilliókat kasszírozott. Emellett, mint tudjuk, ráérő idejében szívesen ordítozott az Európai Parlamentben. Nem mehetek el szó nélkül a magát nagyon elbűvölőnek és okosnak tartó, szintén bevándorláspárti svéd Cecilia Wikström esete mellett sem, aki liberális EP-képviselőként kétmilliárdos adócsalásban működött közre.

A szintén bevándorláspárti Elmar Brok német néppárti képviselő saját választóit verte át. Trükkösen pénzt szedett be a parlament látogatóitól (százötven eurót fejenként), miközben ezeket az összegeket a parlamenttől visszaigényelte. Két év leforgása alatt 18000 eurót spórolt így össze  törvénytelenül.

Az unió történetében vörös fonalként húzódik legalább 1999-től napjainkig a globális gazemberség, a gusztustalan kecsketermészet-jelenség, amely eredendő oka a szűnni nem akaró korrupciónak, csalásnak, és visszaéléseknek. Ennek a rothadó rendszernek a fenntartásához asszisztál az igazság bajnoka és a demokrácia őrzője szerepben tetszelgő brüsszeli elit Junckerrel az élen. Nekik köszönhetően ma az unió keleti felének polgárai valójában csak vendégeknek érezhetik magukat a saját kontinensükön, mert azt látják, hogy az illegális migrációval beözönlők olyan parttalan támogatásban részesülnek, minta ők lennének az őshonos lakosság. Egyik napról a másikra a volt szovjet blokk országai nettó hitelezői lettek az unió boldogabbik felének, a nyugati államoknak, mert többek között befizetéseikből pénzeli Brüsszel a Lajtától nyugatra letelepedő ingyenélő gazdasági bevándorlók millióit.

Az unió keleti felének országai kötelező hozzájárulásaikkal lassan szinte a pénzüket fecsérlik el Brüsszelben anélkül, hogy az uniós büdzsé lehetőségeihez mért nagyságrendű, felzárkóztató támogatást kapnának érte. A valóság az, hogy a nyugat felé irányuló illegális pénzmozgásokból, az elcsalt eurómilliókból és a migránsok eltartásából adódó veszteségek komoly kihatással vannak az unió keleti felének fejlődésére.

Felháborító, hogy miközben Brüsszel hazánkon átláthatóságot és korrupciómentességet kér számon, ő maga asszisztál egy morálisan züllött rendszer fenntartásához. Európa romlott, beteg szíve Brüsszel, vagyis a brüsszeli elit.
Az EP-választás tétje most az, hogy sikerül-e végrehajtani a tovább már nem elodázható szívátültetést.

Kapcsolódó írásaink

Tamáska Péter

Tamáska Péter

Merkel és mi

ĀAz átlag német azt hiszi, a magyarok még mindig posztkommunista diktatúrában élnek. Ami a kancellár visegrádiakhoz való viszonyát illeti, Alexandra Rybinszka szerint „Merkel csak az igent mondó partnereket tűri el”, s Orbánék túl szókimondók számára

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Cinizmus az unióban

ĀMég dübörög a kampány. A bevándorláspárti elit – ha csak látszólag és szavak szintjén is –, de végre érteni véli, hogy a migráció tényleg több mint globális probléma

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom