Vélemény és vita

Quo vadis, Európa?

Rajtunk, több száz millió európai választó döntésén múlik, hogy május 26-a új Európa-nap lesz-e

álláspont

Jelképes jelentőségűnek nevezte Angela Merkel csütörtökön, hogy a román uniós elnökség idején az erdélyi Nagyszebenben ülésezik az Európai Tanács és azt is, hogy az EU-27-ek vezetői Európa napján, a Schuman-nyilatkozat évfordulóján, és a „nagy bővítés után” tizenöt évvel tanácskoznak az Európai Unió jövőjéről.

„Jelképek erdején át visz az ember útja” – tudjuk Charles Baudelaire híres szonettjéből. Bár nem tudni pontosan, hogy Nagyszebennel kapcsolatban mit érez jelképesnek a német kancellár – csak tán nem azt, hogy a ma már csaknem színtiszta román lakosságú település sok évszázadon át Erdély legnagyobb szász városa volt, amelyet II. Géza magyar király (1141–1162) alapított, s amely egészen a trianoni diktátumig a Magyar Királysághoz tartozott?

S ha már a méltán híres Schuman-nyilatkozatot (1950. május 9.) említette a Kereszténydemokrata Unió volt elnöke, igazán hozzáfűzhette volna, hogy a luxemburgi születésű német–francia kereszténydemokrata politikus, aki az Európai Parlament ötödik elnöke volt, azt vallotta és hirdette, hogy az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz, mert „egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba vagy anarchiába süllyed”. Vagy inkább az jelképes, hogy miközben a Nagyszebenben született és ott polgármesterkedett Klaus Iohannis román elnök gyakorlatilag hideg polgárháborút vív a bukaresti baloldali kormánnyal, házigazdakánt elégedetten oda nyilatkozott, hogy az Európai Tanács első, Romániában tartott ülése az „egység csúcsaként” kerülhet be az unió történetébe? Az egység csúcsa? Ha az uniós vezetők által elfogadott Nagyszebeni Nyilatkozatot böngészgetjük, abban valóban egy erősebb és egységesebb Euró­pai Unió víziójáról olvashatunk, továbbá arról, hogy a tagállamok vezetői vállalták: jóban-rossz­ban egységesek és szolidárisak maradnak egymással, mindig közös megoldásokra fognak törekedni, de meghallgatják egymást a tisztelet és megértés jegyében.

Hogy mennyire fognak közös megoldásokra törekedni és meghallgatni egymást a tisztelet és megértés jegyében, arról éppen a nagyszebeni csúcson kaptunk némi ízelítőt. Ahol Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke bejelentette, hogy az új Európai Bizottság megválasztását a demográfiai és földrajzi egyensúlyt tiszteletben tartva kell megszervezni, de nem lát sok esélyt a konszenzusra. Mások mellett ő és Macron francia elnök is jelezte, nem feltétlenül a legjobb eredményt elérő pártcsaládok csúcsjelöltjei közül fognak választani az uniós állam- és kormányfők, és ettől nagyon ideges lett Manfred Weber, aki „cáfolta” azokat a híreszteléseket, hogy nem ő, hanem a szintén néppárti, francia Michel Barnier lehet az EB új elnöke. Egyébként öt éve éppen Barnier-t támogatta Orbán Viktor Juncker ellenében, és ha megint így tenne, azt nyilván nagyon jó néven venné a vele sok kérdésben szemben álló Macron.

Tehát május 9-én Nagyszebenben semmi nem dőlt el – a több fronton és szinten zajló nagypolitikai játszma, a színfalak mögötti egyeztetés, alkudozás az uniós csúcspozíciókról, a jelenleg ismert és még titkos (ön)jelöltekről csak az EP-választások után kezdődik, és igazán az lenne meglepő, ha nem történne semmi meglepő.

Quo vadis, Domine? Hová mész, Uram? –, kérdezte a Jézus Krisztust nagypéntekre virradó éjjel háromszor megtagadó, de érte később kereszthalált szenvedő hű tanítvány, Péter apostol. Hová mész, Európa? – kérdezzük most mi, a keresztény Európához hű, nemes, küzdő, szabadlelkű polgárok, de tudnunk kell: rajtunk, több száz millió európai választó döntésén múlik, hogy május 26-a új Európa-nap lesz-e.

Kapcsolódó írásaink

Veczán Zoltán

Veczán Zoltán

Mindig visszaülnek

ĀA környék lakói folyamatosan panaszkodtak, s nem „csak” arra, hogy az orruk előtt árulják a kábítószert, hanem egyenesen arra, hogy a dealerek miatt be sem lehet jutni a parkba, mert eltorlaszolják a bejáratokat, és folyton verekednek

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

Az Állatok Könyve

ĀNem kell Orwellhez fordulni, a magyar irodalom is bemutat mindenféle állatot, még illusztrációnak is kevés lenne az Állatok Könyvének cédulahelye

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom