Vélemény és vita

Az 5G és a tengi reformok

Egyre mélyül az 5G-hálózatok kapcsán kialakult konfliktus. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva egymás után jelentik be, hogy kitiltják országaikból a területen világvezető kínai nagyvállalatokat

Egyes, mértékadónak tekintett szakértők már-már hidegháborús szembenállást vizionálnak. Eközben a fél világ döbbenettel áll a kialakult helyzet előtt, és rémülten kérdezi: hogyan lehet, hogy a kínaiak a semmiből egyszer csak kulcspozícióra tettek szert a legmodernebb infokommunikációs rendszerek kiépítésében? A valóság azonban más, Kína hosszú és rendkívül tudatos építkezés eredményeként vált az információs technológia szuperhatalmává.

A kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping 1978-ban úgy vélekedett, az ország hosszú távú sikerének titka a ritkaföldfémekben keresendő. A kiváló politikus 1986-ban indított programjában már azt irányozta elő, hogy középtávon Kína legyen a ritkaföldfémek vezető exportőre. A 2010-es évek elejére az elképzelés valóra vált, és Kína az említett anyagok világkereskedelmének kilencvenhét százalékát mondhatta magáénak. De miért is vélte úgy Teng, hogy a ritkaföldfémek Kína kőolajának is tekinthetők, és miért ennyire fontosak ezek az ásványi anyagok? Nos, csak néhány példa a felhasználásukra: chipek, merevlemezek, műholdak, radarkészülékek, katonai kommunikációs eszközök, hadászati dróntechnológia, mobilkommunikációs eszközök. Teng pontosan tudta, mire kíván építeni. Kiemelkedő politikai zsenije és kimagasló stratégiai képességei hozzásegítették, hogy tökéletesen mérje fel az információs technológiában rejlő lehetőségeket. Kína pedig az ő útmutatása szerint, szépen csendben kezdett bele abba a többrétű, tudatos építkezésbe, amelynek eredményeként a modern információs technológiákhoz szükséges elengedhetetlen nyersanyagok szinte kizárólagos kitermelőjévé vált. Mindezzel párhuzamosan pedig a modern technológiai eszközök jelentős részének gyártása is az ázsiai országba vándorolt. A liberális kereskedelmi politikában és a technológiai, kulturális fölényében vakon hívő Egyesült Államok közben mindinkább visszaszorította a ritkaföldfémek kitermelését. Sorra zárták be az amerikai bányákat, elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva. Így az elmúlt évtizedek során a korszerű hadi- és információtechnológiához nélkülözhetetlen alapanyagok terén az Egyesült Államok importfüggővé vált. A nyersanyag „korlátlan” rendelkezésre állásának hiánya a felsőbbségtudattal párosulva azonban visszavetette a kutatás-fejlesztést. A korábban az információtechnológia úttörőjeként számon tartott Egyesült Államok a legmodernebb technológia, azaz az 5G fejlesztése terén lemaradt a versenytársakkal – Kínával és az Európai Unióval –
szemben.

Ma, több mint harminc év után az Egyesült Államok felébredt Csipkerózsika-álmából, és kétségbeesetten próbálná kivágni magát az őt körülfonó, bénító tüskerengetegből. Az amerikai biztonsági szakemberek elkeseredett harcot folytatnak, hogy az 5G-fejlesztések globális infrastrukturális rendszerét ne kínai beruházók építhessék ki. Teszik mindezt úgy, hogy mind több beszámoló szól arról, hogy az amerikai nemzetbiztonsági rendszer romokban hever, informatikailag sérülékeny. Mindeközben pedig már a laikusoknak is egyértelmű a kínai technológiai fölény, amelyet elsősorban a Huawei testesít meg. Ennek eredménye az a globális szankcióhadjárat, amelyet az Egyesült Államok hirdetett a kínai óriás ellen. Számos, az Egyesült Államokkal erős függőségi viszonyban álló állam csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely kitiltaná a Huaweit az 5G-hálózat(ok) kiépítéséből. A washingtoni szakértők ugyanis úgy vélik, hogy az ország nemzetbiztonsági érdekei megkövetelik, hogy az 5G-s technológia infrastruktúrája amerikai kézben legyen.

Hiába, a hibrid hadviselés korszakában sokszorosan is igaznak bizonyul, hogy az információ és az információáramlás feletti ellenőrzés képessége hatalom. A Huawei ellen bevezetett szankciók ténye ismét egyértelművé teszi, hogy Kína bejelentkezett a globális nagyhatalmi pozícióra, és rendelkezik is azokkal a képességekkel, amelyek a 21. században alkalmassá tehetik erre. Teng Hsziao-ping Teng ritkaföldfémekkel kapcsolatos felismerése igazi nagy ugrást jelentett Kínának, amelynek eredményeként ez a több ezer éves állam visszanyerte régi dicsőségét.

Kapcsolódó írásaink

Domonkos László

Domonkos László

Az első ember

Ā„Charlie Babbitt az első ember” – mondja Ray Babbit minden idők egyik legmegindítóbb-legszebb amerikai filmjében, Barry Levinson Esőember című alkotásában

Kelemen András

Kelemen András

Merre tovább, Oroszország?

ĀA Kreml ideológusa, Vlagyiszlav Szurkov szerint a volt nagy eurázsiai birodalom lebomlott egészen az Orosz Föderáció szintjéig, de itt megállt a szétesés

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom