Faggyas Sándor

Vélemény és vita

Hamed úr és a vérző szívek

Ugye sokan emlékezünk még Liza Minnellire, midőn a legendás amerikai filmmusicalben azt énekelte: „Life is a cabaret, old chum” – az élet egy kabaré, öreg barátom

álláspont

Tényleg kabaré az élet, legalábbis az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ), amelyet valakik sutyiban átneveztek az Egyesült Migránsok Szervezetévé (EMSZ). Ennek egyik magas rangú tisztségviselője az ENSZ-tagállam Magyarország külügyminiszterének a napokban kabaréba illő levelet írt, amelyben azt kifogásolta, hogy a magyar kormány megsértette egy bizonyos Mr. Hamed emberi jogait, ő ugyanis nem terrorista.

Hamed úr nem más, mint Ahmed H., akit a Szegedi Ítélőtábla határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény miatt tavaly szeptemberben jogerősen öt év börtönre ítélt, és tíz évre kiutasított Magyarországról. A szír férfi január végén letöltötte a 2015. szeptember 19-ei elfogásától számított ötéves büntetése kétharmadát, mégsem szabadult, mert eddig egyetlen ország sem adott neki érvényes úti okmányt, illetve beutazási engedélyt. Sem Ciprus, ahol korábban élt, sem Németország, ahova időközben a családja költözött, sem pedig Írország, holott az említett funkcionárius ír származású.

Valóban kabaréba illő, ahogyan az egzotikus, Fionnuala Ní Aoláin nevű jogász hölgy úrnak nevezi és védelmébe veszi a röszkei hőst. De Szijjártó Péter felháborodása is érthető, aki szerint megdöbbentő és sokkoló, hogy az ENSZ egyik emberi jogokkal foglalkozó biztosa egy olyan terrorista védőügyvédjeként jár el, aki támadást vezényelt a Magyarország határát védő magyar rendőrök ellen. „Szégyen, hogy Ön arra költi a tagállamok, köztük Magyarország adófizető polgáraitól származó befizetéseket, hogy terroristákat bátorít szuverén országok határának megsértésére és rendőrök megtámadására” – zárta tegnapi válaszlevelét a külügyminiszter.

Ugyanakkor nincs mit csodálkoznunk az említett hölgy magatartásán. Egyrészt azért, mert ő a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány egyik vezetője, vagyis a multimilliárdos amerikai spekuláns embere. Másik főnöke pedig az ENSZ-t EMSZ-szé transzformálni próbáló António Guterres, akinek szavajárása szerint a migráció „pozitív globális jelenség”, és akinek fő ambíciója, hogy egy olyan világot alakítsunk ki, amelyben „örömmel fogadjuk a migrációt és annak pozitív hatásait”. A Szocialista Internacionálé volt elnöke, Európa egyik sírásója ennek érdekében fogadtatta el tavaly decemberben a globális migrációs paktumot, amit azonban az ENSZ-tagállamok több mint egyötöde – ezen belül az uniós országok egyharmada, köztük hazánk – nem szavazott meg, és nem is tart magára nézve kötelezőnek. Mi nem akarjuk ugyanis, hogy Magyarország vagy Európa a migránsok olvasztótégelye legyen, és azt sem fogadjuk el, hogy az ENSZ-t tényleg EMSZ-szé változtassák multikulti, globalista birodalomépítő bürokraták és spekulánsok.

Azt persze nem tudjuk megakadályozni, hogy e hónap végén a németországi Aachenben Guterresnek adják át az idei Nemzetközi Károly-díjat „az európai értékek képviseletéért”. Ha azonban az élet Nyugaton valóban egy kabaré, akkor a keresztény frank császárról, Nagy Károlyról elnevezett díjat igazán megoszthatnák az Egyesült Migránsok Szervezetének portugál főtitkára mellett a filantróp ír jogásznővel és az európai értékekből jelesre vizsgázott szír védencével, Hamed úrral. De addig is, amíg valahol befogadják, Kovács Zoltán államtitkárral együtt választ várunk arra az egyszerű kérdésre: „Hol vannak most azok a vérző szívek, akik valaha oly szenvedélyesen követelték Ahmed szabadságát?”

Kapcsolódó írásaink

Veczán Zoltán

Veczán Zoltán

Jakobinus algoritmus

ĀTizenöt évesen szerintem teljesen normális dolog radikálisnak lenni. Egyféle ideológiát vallani, vaknak lenni a világ minden más ügyére a sajátunkon kívül, sőt harsányan elutasítani másféle igazságok létjogosultságát is

Domonkos László

Domonkos László

Kőbányai álom

ĀRitkán járok Kőbányán, most is csak úgy kerültem ide, hogy a régóta ismert és becsült magyarországi lengyelek közössége hívott, de a program kezdete előtt – hiába, Karol Wojtyla nemzete – mise volt